Gyakori egészségügyi kérdések, sokakat foglalkoztató, érintő betegségek, tények és tévhitek megközelítésében orvosszakértőink segítségével a Prémium Egészségrovatában!

Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?

A pszichológus és a pszichiáter is a mentális egészség különböző vetületeivel foglalkozik, a két szakma azonban sok mindenben különbözik egymástól. Azon kívül, hogy más típusú végzettség kell az egyikhez és más a másikhoz, az ezeken területeken végzett munka fókusza is máshova esik.

tovább a cikkre

Így viselkedik a nárcisztikus a pszichológusnál

Sok nárcisztikus személyiségzavarral küzdő sosem jut el pszichológushoz. Na nem azért, mert nem lenne rá szüksége, hanem azért, mert az ilyen emberek terápiába vonhatósága gyakran korlátozott. Ha mégis megtörténik, az vagy külső nyomás, kapcsolati problémák, vagy munkahelyi konfliktusok hatására jön létre.

tovább a cikkre

A nárcik tökélyre fejlesztették a maszkolást

éhány kutatás azt sugallja, hogy a személyiségzavarok, így a nárcisztikus vonások kialakulásában is szerepet játszhatnak genetikai tényezők. Például egyesek születetten érzékenyebbek lehetnek az önértékelésükre, ami később hajlamosabbá teheti őket a nárcisztikus vonások kialakulására, különösen ha a környezeti tényezők is erősítik ezt.

tovább a cikkre

Amikor az idea győz a valóság felett

gondolná, hogy a nárcisztikus énkép mögött gyakran mélyen rejlő bizonytalanság és önértékelési zavarok húzódnak? Honnan ismerhető fel a nárcisztikus ember? Ezúttal a nárcisztikus személyiségzavarral foglalkozunk.

tovább a cikkre

Reflektorfényben a gyenge önértékelés

Ha valaki magát minden helyzetben mások fölé emeli, esetleg mindez a többiek rovására történik, akkor hajlamosak vagyunk rásütni a nárcisztikus jelzőt. Pedig nem mindenki nárcisztikus, aki annak látszik.

tovább a cikkre

Mennyire ismerjük valójában a nárcizmust?

Ahányan vagyunk, annyifélét gondolunk a manapság egyre divatosabb kifejezéssel csak nárcinak nevezett emberekről. De milyenek ők valójában, és mi az, amit a közvélemény gondol róluk? Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket!

tovább a cikkre

Szívkatéteren innen és túl

A szívbillentyű-betegségek többsége lassan alakul ki és hosszú lefolyású. Az emberi szervezet hihetetlen alkalmazkodóképessége miatt ezek az eltérések sokáig nem okoznak semmilyen panaszt. Éppen ezért fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat, amelynek során ezekre a betegségekre is fény tud derülni.

tovább a cikkre

A koszorúérbetegség mindkét felet érinti

A stresszes életmód hosszú távon igen komoly kardiológiai problémákat okozhat. A koszorúérbetegség és annak szövődményei a mai napig az egyik leggyakoribb megbetegedésnek számítanak Magyarországon.

tovább a cikkre

Milyen összefüggés van a magas vérnyomás és a stresszes életmód között?

Utánanéztünk az aktuális tévhiteknek, és ne aggódjanak, nem stresszeltük túl!

tovább a cikkre

A krónikus obstruktív tüdőbetegség más szerveket is károsít

A COPD, vagy másnéven krónikus obstruktív tüdőbetegség az egész szervezetet érintő alattomos gyulladásos tünetegyüttes.

tovább a cikkre

Sokkal több COPD-s beteg van, mint amennyit diagnosztizálnak

Hazánkban a COPD-s, vagy magyarul krónikus obstruktív tüdőbetegek száma egyre nő, és valószínűleg sokkal többen vannak, mint amennyit végül diagnosztizálnak. Mivel a betegek tüneteiket az életkorral járó funkciócsökkenésnek vagy a dohányzás megszokott hatásainak tartják, ezért sokáig nem is fordulnak velük orvoshoz. Emiatt későn jutnak diagnózishoz, és a kezelésük is csak későn kezdődik el.

tovább a cikkre

Az alvási apnoé hosszú távon keringési problémákat okozhat

Ha valaki alvás közben nem folyamatosan, nyugodtan lélegzik, hanem időről-időre akár több másodpercig légzési szüneteket tart, majd hirtelen felhorkan és lélegzik tovább, akkor alvási apnoéja van.

tovább a cikkre

A dohányzásba tényleg bele lehet halni

A tüdőrák évente rengeteg ember halálát okozza. A tünetek közül az összes ráktípusnál jelenlevő hirtelen testsúlycsökkenés mellett a leggyakoribbak közé tartozik még a rövid, nehézkes légzés, a gyakori, alkalmanként véres köpettel járó köhögés, és a mellkasi fájdalom.

tovább a cikkre

Ne keverjük össze a szénanáthát a megfázással

Milyen tünetek jelzik a felső légúti megbetegedéseket? Mit tehetünk a nyári megfázás ellen? Dr. Czebe Krisztina pulmunológus ezúttal a tünetek felismerésének fontosságát hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az allergia nem keverendő össze a nyári megfázással!

tovább a cikkre

Megfázni nem csak télen lehet

Mi okozza a nyári megfázásokat? Milyen általános tünetekkel járnak ezek a megbetegedések?

tovább a cikkre

TBC - minél később veszik észre, annál több embert fertőz meg

Magyarországon az újszülöttek BCG-oltása 1953 óta kötelező. Az oltást még a szülészeti intézményben, de legkésőbb 4 héten belül be kell adni.

tovább a cikkre

A tuberkulózis már nem csak a szegények betegsége

ár a TBC fertőzés kialakulásának az egyik melegágya, hogy ha valaki rossz szociális körülmények között él, a helyzet korántsem ilyen egyszerű, hiszen a csökkent immunitás mellett az alkoholizmust és a kóros soványságot is a betegség kiváltó okai közé sorolják.

tovább a cikkre

Aki asztmás, az is sportoljon rendszeresen

Bár még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az asztmásokat nem lehet fizikailag terhelni, ez nem igaz. Kevesen tudják, de rengeteg sportoló, sőt, olimpikon él ezzel a betegséggel. Az asztma kialakulásáról, jellemzőiről Dr. Czebe Krisztina tüdőgyógyász mesélt nekünk.

tovább a cikkre

Vegyük komolyan a tüdőbetegségeket!

Sokan elbagatellizálják a légúti panaszokat, pedig például egy hónapokig elhúzódó köhögéssel foglalkozni kell. Vagy mégsem?

tovább a cikkre

Az MRI a vízmolekulák segítségével alkot képet

Az MRI egy olyan képalkotó vizsgálat, melynek segítségével számos betegség diagnosztizálható. A lényegében egy nagy fánkra hasonlító gépezet a mágneses rezonancia elvén működik.

tovább a cikkre

Egy röntgen tizedannyi sugárzással jár, mint egy tengerentúli repülőút

Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, hogy a röntgen az orvosi képalkotás legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgálata.

tovább a cikkre

Az ultrahangos vizsgálatnak egyáltalán nincs egészségkárosító hatása

Sokan használjuk időről-időre egy-egy szűrés vagy betegség kapcsán, de pontosan talán kevesen tudjuk, hogyan is működik és mire jó az ultrahang.

tovább a cikkre

A radiológia a modern orvostudomány alappillére

A radiológia egy átfogó kifejezés. Minden olyan képalkotó módszer ennek az orvosi területnek az ernyője alá tartozik, ami a szerveink állapotára nyújt betekintést.

tovább a cikkre

5 tévhit a képalkotó diagnosztika világából, amit sokan igaznak hisznek

Ne higgyünk el mindent, amit hallunk! Ha az ismerősünknek elég volt a natív CT, az nem jelenti azt, hogy egy hasonló problémával nekünk sem kell majd kontrasztosra mennünk. Mindig a kezelőorvos dönt, de sokan vannak, akik ezt másképp gondolják.

tovább a cikkre

Végbélszemölcs és végbélsérv - mindkettő veszélyes, de jól kezelhető

A végbél-, nemi szemölcs vagy másnéven kondiloma alapvetően egy nemi úton terjedő fertőzésből kialakuló bőrelváltozás, melyet a HPV, a humán papilloma vírus típusai okoznak. A végbélsérv a végbélfal meggyengülése következtében jön létre. Mindkét elváltozás jól kezelhető, ha időben észrevesszük.

tovább a cikkre

A végbélrepedést komolyan kell venni

A végbélrepedést gyakran összekeverik a végbél bőrének berepedezésével, pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz.

tovább a cikkre

Ülés helyett inkább álljunk

A home office térhódításával egy időben az aranyér, mint diagnózis is egyre többször hangzott el az orvosi rendelőkben. Mi lehet ennek az oka? Okozhat-e az ülőmunka önmagában aranyeret? A válasz sajnos igen.

tovább a cikkre

Az állandó székelési ingert ki kell vizsgálni

Sokszor a semmiből jön, látszólag minden előzmény nélkül. Amikor megjelenik az érzés, először általában megpróbáljuk elhessegetni. Ami persze nem működik. A székelési inger érzése velünk marad. Mit tehetünk?

tovább a cikkre

A külső és a belső aranyér is kezelésre szorul

Nehéz anélkül beszélni az aranyérről, hogy ne mindenkinek a fájdalmas székelés jutna az eszébe. Pedig a külső aranyérrel ellentétben a belső aranyér esetén nem érzékelünk direkt fájdalmat.

tovább a cikkre

Mi történik a proktológusnál?

Az orvosnak nem az a célja, hogy a beteg rosszul érezze magát, hanem az, hogy lehetőleg a páciens méltóságának megőrzésével felállítsa a diagnózist, és a végén megoldást találjon a problémára.

tovább a cikkre

Proktológushoz csak akkor megyünk, ha nagyon muszáj

A proktológushoz forduló betegek valamilyen mélyről gyökerező, ősi szégyenérzet miatt sokszor még a szakorvossal sem szeretnek beszélni a végbéllel kapcsolatos problémáikról, pedig sok szenvedéstől megkímélhetnék magukat, ha időben segítséget kérnének.

tovább a cikkre

Tények és tévhitek a proktológia világából

A proktológiai betegségek közül az egyik legismertebb az aranyér, de úgy általában a végbélproblémákkal kapcsolatban is számos dolgot rosszul tudunk.

tovább a cikkre

A dialízis nem pótolja a veseműködést, de megpróbálja

2017-ben csaknem 700 millió ember élt krónikus veseelégtelenséggel és ez a szám évről-évre növekszik. Ennek a páros szervnek, a vesének a működését több dolog is károsíthatja, a magasvérnyomásbetegség, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint mind-mind olyan tényezők, amelyek veseproblémákat okozhatnak.

tovább a cikkre

Halál a májra? Zsírmájat nem csak alkohol okozhat.

Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy szervezetünk egyik legfontosabb anyagcsereközpontját, a májat számos olyan kórállapot fenyegeti, aminek jelentős része egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

tovább a cikkre

Mi mindenért felel a máj?

A máj az anyagcsere egyik legfontosabb központja. Számos, szervezetünk számára fontos építőelem termelésében vesz részt, a vese mellett a másik fő kiválasztószervünk.

tovább a cikkre

A policisztás vesebetegséget egy rossz gén okozza

A vesebetegségek döntő többsége a magasvérnyomásbetegséghez, a cukorbetegséghez, az elhízáshoz, vagy a gyógyszerszedéshez kapcsolódik. Azokban a ritka esetekben, amikor a vesegondok nem a felsoroltakhoz kapcsolódnak, általában a genetikai állomány működésében kell keresni a hibát.

tovább a cikkre

A vesebetegségek jelentős része azért veszélyes, mert tünetmentes

Deréktáji fájdalmak esetén felmerül a kérdés, hogy vese vagy gerinc eredetű-e a probléma? Mozgásszervi eredet mellett szól, ha a fájdalom összefügg a mozgással, kisugárzik a lábak felé, vagy ha hasprés, köhögés hatására fokozódik. Valószínűleg vese eredetű, ha vizelési panasz kapcsolódik hozzá, a fájdalom görcsös jellegű, vagy ha ismerten veseköves páciensről van szó.

tovább a cikkre

Az epekövesség nem mindig fáj

Akik még emlékeznek a kémia órákon tanultakra, azok tudják, hogy ha az oldatok túl sok oldott anyagot vagy kevés oldószert tartalmaznak, túltelítetté válnak és a bennük levő oldott anyag kicsapódik. Nincs ez másként az epehólyagban levő epével sem: ha besűrűsödik, a benne levő anyagok kicsapódnak, ennek következményént alakulnak ki az epekövek.

tovább a cikkre

Az epének kiemelt szerepe van a kolszterinháztartás szabályozásában

Az epe segíti az emésztést, fontos szerepet játszik a testünkben található salakanyagok eltávolításában, valamint szabályozza a szervezetbe kerülő zsírok lebontását is. Hol található és miért annyira fontos?

tovább a cikkre

Tények és tévhitek a belgyógyászat berkeiből

Belső szerveink működésével kapcsolatban sokféle igaznak hitt, ám téves információ kering a köztudatban. Lássunk néhányat!

tovább a cikkre

Széndioxidos lézeres kezelések a szépség szolgálatában

A lézeres bőrfiatalítás egy olyan eljárás, melynek célja a bőr megújítása és fiatalítása. A technológia az elmúlt évtizedekben rendkívüli ívű fejlődésen és szemléletváltozáson ment át.

tovább a cikkre

Nanotűvel a szemráncok ellen

Általában a nőket szokta jobban zavarni a szem körüli első szarkalábak megjelenése. A szemkörnyéki kötőszövet gyengülésének eredményeképpen létrejövő apró ráncokat a szépségipar évtizedek óta próbálja meg eltüntetni, több-kevesebb sikerrel. A napjainkban újdonságnak számító nanotűvel történő szemkörnyékfiatalítás egyike a legjobb eredményt nyújtó szépészeti kezeléseknek.

tovább a cikkre

A sérv műtéttel jól kezelhető

Bár tény, hogy többfajta sérv létezik, egy közös mindegyikben van: lényegük, hogy a hasfal szerkezetében kialakuló lyukon keresztül kisebb-nagyobb mértékben kitüremkedik a hasüreg tartalmának egy része.

tovább a cikkre

A derékfájás az egyik leggyakoribb fájdalomtípus

A derékfájás a felnőtt lakosság nyolcvan százalékát érinti, de már a serdülők körében is előfordul, ráadásul a derékfájósok többsége visszatérő fájdalmakról számol be. A fájdalom közvetlen kiváltó oka lehet egy rossz vagy hirtelen mozdulat, de sokszor minden előjel nélkül lép fel.

tovább a cikkre

A köhögést nem csak légúti probléma okozhatja

Ebben a hideg, nyálkás időben sok embert kínoz az általában légúti betegségeket kísérő, esetenként hosszan elhúzódó köhögés. De nem okolhatjuk mindig a megfázást, előfordulhat ugyanis, hogy más áll a háttérben.

tovább a cikkre

A bél-agy tengelyen történnek a fontos dolgok

Napjainkban egyre többször halljuk a bélflóra, mikrobiom, probiotikum, prebiotikum, vagy szimbiotikum kifejezéseket. Ha bekapcsoljuk a televíziót, szinte biztos, hogy találkozunk valamilyen bélflórahelyreállító készítmény reklámjával. Ez pedig egyáltalán nem a véletlen műve.

tovább a cikkre

A rosacea nőknél gyakrabban fordul elő

A rosacea egy olyan krónikus bőrbetegség, amelynek következtében a bőr erei kitágulnak, felszíne kipirosodik és gyakran gyulladt csomók is árnyalják a képet.

tovább a cikkre

A Drakula terápia nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott

A hazánkban csak Drakula terápiaként elterjedt esztétikai beavatkozást már elég sokan ismerik. A kezelés során a páciens saját vérét használják fel bőrének megfiatalításra.

tovább a cikkre

FTC és COG - a bioszálas arckezelések titka

Ha az arcunk már nem olyan feszes, mint amilyen fiatalabb korunkban volt, de nem akarunk sebészkés alá feküdni, remek alternatívát jelenthetnek az úgynevezett bioszálas, vagy, ahogy hazánkban elterjedtek, vékonyszálas arckezelések.

tovább a cikkre

A botox nem ráncfeltöltésre való

Az idő múlásával egyre többen vesznek igénybe úgynevezett fiatalító kezeléseket. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a szépséget rengeteg kultúrában a fiatalsághoz kötik. Nevezhetjük emberi gyarlóságnak is, de tény, hogy kortól függetlenül vágyunk rá, hogy szépek, fiatalosak maradjunk. A kérdés már csak az, hogy hogyan tehetjük ezt meg.

tovább a cikkre

A hialuronsav tökéletes a ráncfeltöltésre

Az optimális hidratálás megőrzése kulcsfontosságú az egészséges bőr számára: megfelelő mennyiségű víz nélkül a bőr kiszárad, és kevésbé hatékonyon tud védőrétegként szolgálni. Mivel a hialuronsav a saját súlyának sokszorosát képes vízből megkötni, így képes rá, hogy megakadályozza a bőr nedvességtartalmának elvesztését.

tovább a cikkre

Tévhitek a szépészeti kezelések világából

Aki szépülni szeretne, jó, ha alaposan utánanéz annak, mi az igazság a különböző orvosi-esztétikai kezelésekkel kapcsolatban.

tovább a cikkre

A szemfelszíni betegségeket gyakran a száraz szem okozza

Kötőhártyagyulladás és a szemhéjgyulladás esetén a szem felszíni rétegei sérülnek, ezért szemfelszíni betegségeknek is nevezzük őket. Ha ezek a rétegek, vagyis a kötőhártya és a szaruhártya nem épek, a szervezet általában gyulladással reagál.

tovább a cikkre

A száraz szemet folyamatosan ápolni kell

Olyan korban élünk, amiben gyakorlatilag elkerülhetetlen a képernyőhasználat. Hétvégi közös mozidélután a televízió előtt? Egy iskolai házifeladat megoldása online? Zoom meeting a kollégákkal? Mindegyikben van valami közös: egyik sem tesz túl jót a szemnek. A száraz szem szindrómát ugyanis a sokszor a túlzásba vitt képernyőidő okozza.

tovább a cikkre

Mi okozza az időskori makula degenerációt?

Az időskori szembetegségek között gyakran előforduló makula degeneráció, vagyis a sárgafolt sorvadása általában az 50 év fölötti korosztályt érinti, és gyógyítása csak részben lehetséges.

tovább a cikkre

A szürkehályogműtét kevesebb, mint félóráig tart

Sokszor megesik, hogy az egyébként is szemüveges betegek további látásromlással keresik fel az optikust. Az első gondolatuk általában az, hogy mivel romlott a szemük, a jelenleg is használt szemüvegük valószínűleg már nem elég jó. Amikor az újjal sem látnak jól, elmennek a szemészetre, ahol a szemorvos elmondja nekik, hogy a betegségük szemüveggel sajnos nem korrigálható. A diagnózis: szürkehályog.

tovább a cikkre

A zöldhályog vakságot okozhat

Minden betegség esetében nagyon fontos az időzítés. Ha baj van, derüljön ki hamar, mert így minél hamarabb elkezdhető a kezelés. Nincs ez másképp a zöldhályoggal, vagyis a glaukómával sem. Mivel ennél a szembetegségnél a már kialakult látáskárosodás nem fordítható vissza, ezért a diagnózis korai felállításával akár a látásunkat is megmenthetik az orvosok.

tovább a cikkre

A túllátás mesterségesen is létrehozható

A túllátás vagy távollátás egy olyan látáshiba, amelynek során nem a közeli, hanem a távoli tárgyakat látjuk élesnek. Mit játszódik le pontosan ilyenkor a szemünkben? Mivel jár az, ha valaki túllátó?

tovább a cikkre

A rövidlátás jól kezelhető

A rövidlátó emberek egy fénytörési hiba miatt a távoli tárgyakat elmosódottan, a közelieket viszont élesen látják. Mi okozza ezt a problémát?

tovább a cikkre

Szembetegségek - Tények és tévhitek

Ki tudja, hogy mi a különbség a zöldhályog és a szürkehályog között? A lézeres szemműtét idősebb korban már tényleg nem opció? Nézzük meg, mi az igazság!

tovább a cikkre

A testmozgás a vércukor és az inzulinértékek rendezésében is segít

Azoknak, akik az inzulinrezisztencia diagnózisával egyidőben felhagynak a szénhidrátok fogyasztásával, van egy rossz hírünk. Ez nem egy nem jó taktika.

tovább a cikkre

Mit tegyünk, ha túlsúlyos a gyerek?

Míg a felnőtteknél a BMI jelzi azt, hogy milyen a súly és a testmagasság aránya, a gyerekeknél a percentilis görbe a sorvezető.

tovább a cikkre

Hogyan étkezzen a gyerek?

Az egészséges étkezés megalapozását érdemes már gyerekkorban elkezdeni. A helyes táplálkozás kialakításánál a szülőik példamutatása a legfontosabb, ugyanis a gyerekkorban rögzülő minta a felnőttkori táplálkozásra is hatással van.

tovább a cikkre

A helytelen táplálkozásnak a daganatos betegségek kialakulásában is jelentős szerepe lehet

A daganatos betegségek előfordulása nem csak hazánkban, hanem világszinten is folyamatos emelkedést mutat.

tovább a cikkre

Az vagy, amit megeszel: Az étkezési napló nem csak a dietetikusnak segít

Egyszer minden ember életében eljön az az időszak, amikor ráébred, hogy mennyire fontos az egészségesen táplálkozás. Ennek alapjairól ma már számos felületen olvashatunk, de ha ha valóban hiteles embertől szeretnénk megtudni, hogyan étkezzünk egészségesen, akkor érdemes olyan embert választani, aki dietetikus szakképesítéssel rendelkezik.

tovább a cikkre

Tények és tévhitek az egészséges táplálkozással kapcsolatban

Reggelizzünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek? Tényleg káros a szervezetnek a késői vacsora? Ezúttal az egészséges étkezéssel kapcsolatban kerestünk megdönteni való tévhiteket!

tovább a cikkre

Az SMR technika nagyon jól lazítja a kötőszövetet

A rendszeresen sportolók számára nem ismeretlenek az úgynevezett SMR (self-myofascial release) eszközök, amelyek az izom-, fascia- vagy kötőszövetlazításban nyújtanak segítséget.

tovább a cikkre

A flossing terápia már néhány alkalom után is eredményes

A mozgásszervi rehabilitációban és prevencióban nagyon népszerű és kiemelten fontos fizioterápiás eljárás a floss szalaggal végzett kompresszió, és vele egy időben kivitelezett mozgásterápia. A flossing terápia az ezzel végzett mozgásokra épül.

tovább a cikkre

Kineziotape a sportrehabilitációban

A sportrehabilitáció során a trénernek az edzés mellett alkalmanként különböző kiegészítő technikákra is szüksége van ahhoz, hogy páciense már gyógyultan tudjon visszatérni korábbi, választott mozgásformájához. Az egyik ilyen, edzés mellett használatos lágyszövetterápiás eszköz a kineziotape.

tovább a cikkre

A gerinctréning mindig preventív

Legyen szó gerinctréningről, preventiv gerinctréningről vagy gerinctornáról, egy dolog közös bennük: mindegyik a gerinc körüli szövetek regenerálásával foglalkozik, és mindegyik kiválóan alkalmas a civilizált ülő életmódból adódó gerincpanaszok megszüntetésére.

tovább a cikkre

A 20 és 40 év közötti nők közel harmada küzd migrénes fejfájással

A migrén és más fejfájások nagy része jól kezelhető, ám vannak olyan esetek is, mikor a fejfájás komolyabb betegséget jelez.

tovább a cikkre

A fasciatréning nem 21. századi találmány

A fascia egy rendkívül dinamikus szövet, ami az őt érő erőhatásoknak megfelelően akár drasztikusan is képes megváltoztatni mechanikai tulajdonságait. Gyengédebb érintésre lágy, rugalmas elmozdulással, nagy erejű ingerekre pedig rigiditással válaszol.

tovább a cikkre

A fasciarendszer az emberi test különböző részeit köti össze

A fascia a kötőszövet része: egy teljes testen áthúzódó, összefüggő, kifeszített háló, amely mindent beburkol: az egyes szerveket, izmokat, ereket, idegeket éppúgy, mint az egész testet.

tovább a cikkre

A sportsérülések kezelési protokollja nemzetközi iránymutatásokat követ

A sportrehabilitációs sérüléseknél a gyógyulás egyes szakaszaiban más és más rehabilitációs feladatokra van szükség. Más szabályok vonatkoznak az akut sérülések kezelésére és mások a krónikus sérülések ellátására.

tovább a cikkre

Amikor az edzés több kárt csinál, mint hasznot

A traumás sérülésektől eltérően a túlhasználatból eredő és a fáradásos sérüléstípus valójában azonos okokra vezethető vissza.

tovább a cikkre

Mit csinál egy sportrehabilitációs tréner?

A sportrehabilitációs tréner feladata többek között az is, hogy rájöjjön, milyen testtartásbeli deficit vagy nem megfelelően kivitelezett mozdulatsor vezethetett a sérülés kialakulásához.

tovább a cikkre

A sportrehabilitáció szerves része a visszatérési folyamatnak

Sportolók és sportolni szeretők sérülései esetén egyaránt elengedhetetlen a sportrehabilitáció. A gyógytornásszal történt közös munkát követően a sérült a rehabilitációs tréner iránymutatásával készül fel az adott sportágba történő biztonságos visszatérésre.

tovább a cikkre

A sportsérüléseket komolyan kell venni

Aki sportol, az tudja, hogy a sérüléseket nem lehet megúszni. Sokan a pihentetésre esküsznek, mások az időben igénybevett szakmai segítséget tartják a legfontosabbnak. Kinek van igaza? Mutatunk néhány tévhitet!

tovább a cikkre

A diagnózis: reflux

Magyarországon a lakosság csaknem felénél fordulnak elő refluxos panaszok. Ha a tünetek gyakran ismétlődnek vagy hosszabb ideje fennállnak, érdemes komolyan venni őket!

tovább a cikkre

Mi az összefüggés a csokoládéfogyasztás és a reflux között?

Maga a reflux szó visszaáramlást jelent. Ahhoz azonban, hogy megértsük a folyamatot, nem árt felfrissíteni az anatómia tudásunkat!

tovább a cikkre

A vastagbélrák minde évben egyre több áldozatot követel

Világszerte, de főleg a gazdaságilag fejlettebb országokban folyamatosan emelkedik a vastag- és végbéldaganatos esetek száma.

tovább a cikkre

A vastagbélrákra való hajlam öröklődhet

Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. A vastagbélrák hazánkban a második leggyakrabban előforduló daganatféleség, évente nagyjából nyolcezer új beteggel bővül azoknak a köre, akik ebben a kórban szenvednek.

tovább a cikkre

A gluténérzékenység nincs korhoz közve

A gluténérzékenység a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése.

tovább a cikkre

Laktózintoleranciával is fogyaszthatunk tejtermékeket

Az ételallergia során fellépő, sokszor életveszélyes tünetekért az immunrendszer túl heves válasza a felelős, amit az ételben levő allergén vált ki, míg az ételintoleranciáért maga az emésztőrendszer a felelős. A két dolog teljesen mást jelent.

tovább a cikkre

A gyulladásos bélbetegségek általában fiatalabb korban jelentkeznek

Azt már szerencsére sokan tudják, hogy beleink egészségének megőrzése érdekében érdemes sok rostot, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de azt talán kevesebben, hogy miért. Hogyan segít a rendszeres gyümölcsfogyasztás például a vastagbél egészségesen tartásában? Milyen következményekkel jár, ha nem figyelünk oda az étkezésünkre?

tovább a cikkre

Mik a vékonybél leggyakoribb betegségei?

Számtalan ok vezethet a bélbetegségek kialakulásához. A beleink amellett, hogy sok tekintetben nagyon ellenállóak, nem mindig működnek megfelelően.

tovább a cikkre

Hogyan teszik jobbá az életünket a baktérumok?

Ahhoz, hogy kicsit jobban képbe kerüljünk azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik az étel szájon keresztüli bevitele, majd a végtermék távozása között a szervezetünkben, nem árt, ha egy kicsit jobban ismerjük a testünket, különös tekintettel az emésztőrendszerünkre.

tovább a cikkre

Mikor menjünk gasztroenterológushoz?

Gasztroenterológushoz általában akkor megyünk, ha valami nincs rendben az emésztésünkkel, vagy ha például sokszor fáj a hasunk, de nem tudjuk pontosan lokalizálni és az okokkal sem vagyunk tisztában.

tovább a cikkre

A túl sok gyomorsavtól refluxunk lesz?

Talán meglepő lesz a válasz, de nem. Hány ilyen, hasonlóan igaznak hitt, gasztroenterológiával kapcsolatos tévhittel találkozunk nap mint nap? Ne higgyünk el mindent, ami hallunk!

tovább a cikkre

Mi a kapcsolat a Tourette-szindróma és a tic között?

A ticek olyan visszatérően, ismétlődően előforduló mozgások vagy hangadások, amelyeknek nincs célja, funkciója, és nincs a végrehajtásuk mögött szándék vagy tudatos döntés.

tovább a cikkre

Milyen tényezők befolyásolják a tikkelést?

Annak ellenére, hogy ma már tudják, a tikkelés idegrendszeri eredetű és a kiváltó okokat nem a pszichoterápiában, hanem az idegrendszeri eltérések összetettségében kell keresni; mégis több olyan lélektani tényezőt ismerünk, amelyek a ticek aktuális súlyosságát befolyásolhatják.

tovább a cikkre

Tikkel a gyerek, pánikol a szülő

Mivel a tikkeléssel hagyományosan a pszichiátria-pszichológia foglalkozik, nagyon kevesen tudják, hogy maga a tic tisztán idegrendszeri eredetű tünet, melynek kialakulásában pszichológiai traumák nem játszanak szerepet.

tovább a cikkre

Képernyőidő: hol húzzuk meg a határokat?

A szülők gyakran felteszik ezt a kérdést, és biztosan sokaknak ismerős a dilemma: hogyan teremtsünk egyensúlyt a technika használata és családunk mindennapi élete között? Egyáltalán jogos-e a képernyőktől való félelmünk?

tovább a cikkre

Milyen figyelmeztető jelei vannak a játékfüggőségnek?

Amikor a szülők észreveszik, akkor már többnyire nagy a baj. Milyen tünetekkel jár, mire figyeljünk oda, mi jelzi a függőséget?

tovább a cikkre

Miért veszélyes a számítógépfüggőség?

Az interneten játszható játékok rendkívül népszerűvé váltak az elmúlt évtizedekben, és bár rengetegen játszanak többé-kevésbé rendszeresen, a becslések szerint az érintetteknek csak körülbelül egy százalékánál válik igazán súlyossá a helyzet. Természetesen még így is nagyon sok embert érinthet ez a probléma, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek jelentős része még kiskorú gyerek, kamasz.

tovább a cikkre

Iskolai zaklatás - Mi a szülő, a pedagógus és a pszichológus feladata?

Az iskolai zaklatások ugyan a gyereket terhelik meg a legjobban, de a megoldást kereső szülőkön, pedagógusokon és pszichológusokon is komoly felelősség nyugszik. Kinek mi a feladata ebben a viszonyrendszerben?

tovább a cikkre

Az iskolai zaklatás dinamikája megváltoztatható

Az iskolai zaklatások sokszor egy életre megnyomorítják a gyereket. Szülőként és pedagógusként sem mindig egyértelmű, mikor és hogyan léphetünk közbe. Melyik életkorra a legjellemzőbbek ezek a zaklatásos helyzetek? Megelőzhetők-e, ha igen, hogyan?

tovább a cikkre

Bullying az elkövető és az áldozat viszonyrendszerében

Amikor az iskolában valaki megkeseríti porontyunk mindennapjait, látjuk, hogy a gyerek szenved, de nem tudjuk, mi a jó megoldás. Hogyan alakul ki ez a helyzet? Kiből lesz bully és kiből lesz áldozat?

tovább a cikkre

Hogyan éljünk együtt egy kiskamasszal?

Szülőként fontos, hogy felismerjük, hogy a gyermeknél tapasztalható érzelmi, hangulati és viselkedésbeli változások valójában a kiskamaszkor normál velejárói, és nem feltétlenül valamilyen pszichés probléma, iskolai konfliktusok, kortársak részéről történő kiközösítés, esetleg bántalmazás áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy a változás normális.

tovább a cikkre

Mi fán terem a kiskamasz?

Hány éves kortól beszélünk kiskamasz korról? Miért van az, hogy az emberek általában úgy gondolják, hogy manapság korábban kamaszodnak a gyerekek, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt? Mihez kezdjünk egy kiskamasszal? Károlyi Lillával, a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusával arról beszélgettünk, mi mozgatja a kiskamaszokat és hogyan kezeljük a velük történő konfliktusokat.

tovább a cikkre

Milyen tünetei vannak a gyermekkori szorongásnak?

A gyermekkorban jelentkező túlzott mértékű szorongás nem mindig látható, nem mindig egyértelmű.

tovább a cikkre

A kisikoláskor leggyakoribb lelki problémái

A tanév elején megsűrűsödtek a családok iskolával kapcsolatos problémái. Azoknál a gyerekeknél, akik most kezdték az elsőt vagy iskolaváltás miatt kerülnek új környezetbe, természetes az izgalom, a félelem az új helytől, helyzettől.

tovább a cikkre

Mi áll a tikkelés mögött?

Bár nagyon sok tévhit tűnik igaznak, azért ne higgyünk el mindent, ami hallunk!

tovább a cikkre

A gerincsérv sokszor tünetmentes

Ki tudja, milyen gerincproblémákkal érdemes orvoshoz fordulni? A gerincben kialakuló degeneratív elváltozásokat - többek között a gerincsérvet vagy porckorongsérvet is - sérülések vagy statikai rendellenességek okozhatják. A reumatológus szakorvos dolga, hogy megkeresse a fájdalom mögött megbúvó okokat.

tovább a cikkre

A porckopás népbetegség

Nem csak annak lehet porckopása, aki az idősebb korosztályhoz tartozik. A nehéz fizikai munka, a túlzásba vitt sportolás, vagy egy-egy nem megfelelően kezelt sportsérülés miatt is kikophatnak a porcok.

tovább a cikkre

Egy sima injekció is okozhat fertőzéses ízületi gyulladást

Ha az ízületet vírusok vagy baktériumok fertőzik meg, fertőzéses ízületi gyulladás jön létre.

tovább a cikkre

Az ízületi gyulladást akár a rossz szájhigiénia is okozhatja

Gyakorlatilag bármilyen életkorban, bármelyik ízületünkben kialakulhat az úgynevezett arthritis, vagyis az ízületi gyulladás.

tovább a cikkre

Mik azok a reumatológiai betegségek?

A reumás betegségeket másnéven mozgásszervi betegségeknek nevezzük.

tovább a cikkre

Mikor menjünk reumatológushoz?

Minden tagom fáj. Ezt a kifejezést elég sokszor használjuk a mindennapokban. Ha a fájdalmakat nem előzte meg semmiféle sérülés, akkor nagy valószínűséggel a reumatológia felé kell vennünk az irányt.

tovább a cikkre

Reumatológia: cáfoljuk meg a tévhiteket!

Ki gondolná, hogy annak ellenére, hogy a legtöbben nem tudják, már egészen kis korban is előfordulhat ízületi gyulladás? Mutatjuk, milyen reumatológiával kapcsolatos tévhittel találkozhatunk a nagyvilágban!

tovább a cikkre

A felnőttkori fogszabályozásnak főként esztétikai okai vannak

Az évek előrehaladtával a csontok alakulása, fejlődése fokozatosan lassul. Éppen ezért a felnőttkori fogszabályozás ideje a gyermekkorihoz képest akár annak duplája is lehet.

tovább a cikkre

A gyermekkori fogszabályozás már öt-hat éves korban elkezdődhet

A gyermekkori fogszabályozás célja a fogak, a fogazat és az állcsontok helyzeti rendellenességeinek kezelése. Hány éves kortól javasolt a fogszabályzás? Mennyi ideig tart? Milyen készülékeket használnak?

tovább a cikkre

Hogyan előzzük meg a gyermekkori fogszuvasodást?

Sokszor halljuk azt, hogy a tejfogak nem olyan fontosak, mint a maradandó fogak, hiszen előbb utóbb kiesnek. Igen ám, de ettől függetlenül vigyáznunk kell rájuk is!

tovább a cikkre

Mikor cserélődnek le a tejfogak?

A tejfogak maradandó fogakra történő lecserélődése nagy dolog. Minden gyerek hatalmas izgalommal várja, hogy kiessen az első, és aztán a további 19 tejfog is. De milyen sorrendben kell kiesniük, és pontosan milyen tünetekkel jár ez a folyamat?

tovább a cikkre

Mikortól kell fogat mosni?

Bár banálisnak tűnik a kérdés, nagyon sokak számára nem egyértelmű válasz. Már kisbaba korban? Anyatejes táplálásnál? A hozzátáplálás elkezdését követően?

tovább a cikkre

A tinédzserkor átka: az akné

Ha nem is feltétlenül saját tapasztalatból, de bizonyára mindenki találkozott már az akné kifejezéssel. A tinédzserkor hosszan, olykor akár egy teljes évtizedig is elhúzódó bőrbetegségével nagyon sok kamasz küzd.

tovább a cikkre

A pikkelysömör nem gyógyítható

A psoriasisként is ismert bőrelváltozás egy krónikus betegség, amely bár napjainkban még nem gyógyítható, de a célzott kezeléseknek hála egyénileg igen hatékonyan kezelhető.

tovább a cikkre

Talpi szemölcs vagy tyúkszem?

A kérdés nem könnyű, hiszen a két elváltozást nagyon könnyű összetéveszteni.

tovább a cikkre

A futószemölcsöt HPV okozza

Legutóbbi cikkünkben arról ejtettünk szót, mennyi gondot tud okozni egy-egy makacsabb uszodaszemölcs. Nincs ez másként a futószemölcsökkel sem, hiszen ezek a jóindulatú kinövések is könnyedén megkeseríthetik a mindennapjainkat.

tovább a cikkre

Az uszodaszemölcs gyorsan terjed

Az uszodaszemölcsök nevükkel ellentétben nem csak uszodában szedhetők össze, de mivel nyirkos, nedves környezetben nagyobb eséllyel fordulnak elő, ezért a leggyakrabban az uszodát látogató gyermekek körében találkozunk velük.

tovább a cikkre

Minden szemölcsöt vírus okoz?

A szemölcs az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori bőrbetegség, éppen ezért rengeteg tévhit övezi. Amikor a kis, néhány milliméteres göbök megjelennek a bőrfelszínen, ne várjunk sokáig, hanem menjünk orvoshoz!

tovább a cikkre

Hogyan kezelhető az éjszakai bepisilés?

Milyen kezelési módszereket ismerünk az éjszakai ágybavizelés megelőzésére, gyógyítására? A gyógyszeres kezelés mellett számos, gyógyszermentes megoldás is a rendelkezésünkre áll.

tovább a cikkre

Miért pisil be éjjel a gyerek?

A gyermekkori vizeletvisszatartási problémák hátterében a szervi okok mellett pszichés okok is közrejátszhatnak. A szülők gyakran gondolják, hogy az éjszakai bepisilés elsősorban pszichés eredetű probléma, de persze nem minden esetben van igazuk.

tovább a cikkre

Az éjszakai bepisilés nagyon sok gyereket érint

Az éjszakai bepisilés a harmadik leggyakoribb betegség, a fiúkat és a lányokat egyaránt érinti.

tovább a cikkre

A herevízsérvnek általában műtét a vége

Bár a férfi szaporítószervekkel kapcsolatos betegségekről jóval ritkábban esik szó, mint a női problémákról, ez még nem jelenti azt, hogy a jelenség nem létezik. Pusztán csak nem beszélünk annyit róla. Most az egyik ilyen rendellenességet, a hydrokelét vesszük górcső alá.

tovább a cikkre

A mellékhere-gyulladás nemzőképtelenséget okozhat

Kevesen tudják, de a nem kezelt mellékhere-gyulladás hosszú távon a nemzőképesség csökkenését vagy megszűnésést is okozhatja. Hogyan alakul ki? Milyen tünetei vannak?

tovább a cikkre

Egy egyszerű felfázás könnyen végződhet vesemedence gyulladással

A felfázás kellemetlen tüneteit senkinek sem kell bemutatni. A folyamatos vizelési inger és a kellemetlen, olykor fájdalmas pisilés sosem jön jókor.

tovább a cikkre

Mire képes a rettegett vesekő?

Azt, hogy mennyire fájdalmas a vesekőves roham, csak azt tudja, akinek már volt. Abban mindenki egyetért, hogy jobb, ha inkább elkerüljük. Mégis, mi az a vesekő, hogyan alakul ki?

tovább a cikkre

Tényleg csak a nők képesek felfázni?

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, hogy az urológusok órákat tudnának mesélni a szakterületüket érintő tévhitekről. Csemegézzünk a leggyakoribbak közül!

tovább a cikkre

A kamaszkori herecsavarodás végzetes lehet

Bár a gyermekkori herefájdalom hátterében több kórkép is állhat, a herecsavarodás a legsúlyosabb közülük.

tovább a cikkre

A herevisszerességet hasfali tumor is okozhatja

A herevisszereség a fiatal férfiak betegsége. A leggyakrabban kamaszkortól jelentkezik, de természetesen idősebbeknél is kialakulhat.

tovább a cikkre

Mit kell tudni a gyermekkori fitymaszűkületről?

Érzékeny, de sok családot érintő téma a gyermekkori fitymaszűkület. Meddig normális? Mikor kell orvoshoz fordulni vele? Hogyan kerülhető el a műtét? A gyermeksebész válaszol.

tovább a cikkre

Húzogassuk vagy ne húzogassuk? Ez itt a kérdés!

A fiús anyukák örökös félelme, hogy valamit elnéznek azokkal az egészségügyi problémákkal kapcsolatban, amik kifejezetten fiúknál fordulnak csak elő. Aggodalomra semmi ok! Segítünk tisztán látni néhány alapvető kérdésben!

tovább a cikkre

A gyermekkori köldöksérv nem megelőzhető

A köldöksérv kifejezést hallva a legtöbben a felnőttkorban, túlterhelés miatt kialakuló rendellenességre gondolnak, és kevesen tudják, hogy a csecsemő- és gyermekkori köldöksérv alapvetően más okra vezethető vissza. Hogyan alakul ki, mikor van szükség műtétre?

tovább a cikkre

A lányoknak is lehet lágyéksérvük

Ha a gyereknél lágyéktájon gyakorlatilag egyik napról a másikra egy nagyobb pukli, duzzanat keletkezik, akkor nagy valószínűséggel lágyéksérv áll a háttérben. Ez az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozást igénylő gyermekkori betegség.

tovább a cikkre

A vakbélgyulladás nehezen diagnosztizálható

Elképzelhető, hogy először csak egy kis torokfájásra és orrfolyásra panaszkodik a gyerek. Aztán pár nappal később a hasát fájlalja, de mivel a hasfájás jön és megy, ezért a szülők ettől általában nem esnek kétségbe. Amikor azonban már reggel óta hány úgy, hogy nem is nagyon evett semmit, és közben bizonytalan hasfájásra panaszkodik, jusson eszünkbe a vakbélgyulladás, és irány az orvos!

tovább a cikkre

Hol rejtőzik a rejtett here?

Sok fiús szülő találkozott már a rejtett here rejtélyével. Akinek lánya van, és fogalma sincs róla, miről van szó, annak elmondjuk, hogy a rejtett here egy hereleszállási zavar. Ebben az esetben a gyermek heréje még nem került a végleges helyére, hanem a herezacskón kívül helyezkedik el.

tovább a cikkre

Köldöksérv: ragasztgassuk vagy ne ragasztgassuk?

Nem baj, ha nem állunk a helyzet magaslatán, amikor a gyermekkorban kialakult sérvekről van szó, vagy más, gyermeksebészeti problémával állunk szemben. Segít az orvos! Dr. Petrovics András gyermeksebész profi a fenti témákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásában.

tovább a cikkre

Mihez kezdjünk a kutyaharapással?

Kutyaharapás esetén az egyik legfontosabb dolog, hogy ne essünk pánikba! Lássuk el a sebet és ha ezzel kész vagyunk, lehetőleg rövid időn belül derítsük ki, ki a kutya gazdája! Miért? Mert csak tőle tudhatjuk meg, hogy a háziállat be van-e oltva veszettség ellen.

tovább a cikkre

A benőtt köröm hajlamos a kiújulásra

Nem is gondolnánk, milyen sokan küzdenek a benőtt körömmel. Folyamatosan fáj, a környéke állandóan be van gyulladva, ráadásul hetekig-hónapokig megmarad, és sebészi beavatkozás nélkül csak egyre rosszabb lesz a helyzet.

tovább a cikkre

Kit oltanak hamarabb veszettség ellen, a kutyát vagy az embert?

Nem is gondolnánk, mennyire nincsenek képben az emberek a kutyaharapás, a veszettség, vagy a benőtt köröm kapcsán felmerülő kérdésekkel. Mutatunk néhány tévhitet, lehet csemegézni!

tovább a cikkre

Sebek - hogyan kezeljük őket, mikor menjünk velük orvoshoz

Mikor muszáj orvoshoz fordulni sebek, vágások esetén? Ez egy nehéz kérdés. Nagy kiterjedésű, roncsolt, szúrt, vagy mély sebek esetén, vagy ha idegentest maradhatott vissza, érdemes elmenni az orvoshoz.

tovább a cikkre

A hasi sérülések azért is veszélyesek, mert nincs látható jelük

Tompa hasi sérülés legyakrabban sportolás, magasból esés és közúti baleset során keletkezik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Leesett a gyerek a fáról, iszonyat gyorsan tekert le biciklivel a hegyről, és nekiment valaminek, vagy edzés közben történt vele valami.

tovább a cikkre

Az agysérülés nem mindig jár súlyos tünetekkel

Gyermekkorban és időskorban elég gyakoriak a fejsérülések. A gyerekek folyamatosan mozognak, nagyobb esélyük van rosszul esni, az idős emberek pedig elesettebbek, mozgásuk bizonytalan, ami ebben a téli időszakban, a jeges, csúszós utakon nagyobb eséllyel végződik balesettel.

tovább a cikkre

Fejsérülés gyerekeknél: mit csináljunk, mikor hívjunk mentőt?

A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első, és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése.

tovább a cikkre

Agyrázkódás vagy agyzúzódás - tények és tévhitek a traumás sérülések világából

Sebek, fejsérülések, hasi traumás sérülések, ki tudja, mi bennük a közös? Az mindenképpen, hogy mindegyikkel kapcsolatban van valamilyen tévhit.

tovább a cikkre

A kulcscsont a kicsiknél inkább törik, mint ficamodik

A kulcscsont egy különleges csont, hiszen ez köti össze a törzset a karunkkal, egészen egészen pontosan a szegycsontot a lapockával. Ha a vállunkat oldalról megüti valami, vagy ráesünk, akkor pont a kulcscsontra esik a legnagyobb nyomás, ami miatt aztán végül eltörik.

tovább a cikkre

Kisiskoláskorban törik el a legtöbbször a könyök

A könyök sérülései közül a zúzódás a leggyakoribb, hiszen különböző sportokban, eséseknél a könyök zúzódásnak kitett helyen van. Gyakoriság szempontjából ezt követik gyermekkorban a könyöktáji törések.

tovább a cikkre

A csuklónk törik el a leggyakrabban

A csukló az a testrészünk, ami a leggyakrabban törik el. Miért? Mert egy esés, vagy akár a jeges úton való elcsúszás esetén reflexszerűen a kezünkkel igyekszünk magunkat megvédeni, megtámasztani, ezért ezt éri a legnagyobb külső behatás.

tovább a cikkre

A bokarándulás és a bokaficam nem ugyanaz

A boka kificamodásának, rándulásának számtalan oka lehet. Futás, vagy sportolás közben, hirtelen helyzetváltoztatásnál, de akár egy rosszul sikerült banális lépésnél is előfordulhat, hogy nem természetes módon tesszük le a lábunkat, és a teljes testsúlyunk rossz irányban nehezedik a bokára.

tovább a cikkre

Tények és tévhitek a gyermekkori sérülésekkel kapcsolatban: Csuklótörés — kell vagy nem kell gipsz?

A gyermekkorban kifejezetten gyakori végtagsérülésekkel, csonttörésekkel kapcsolatban mindenkinek van véleménye, de nem mindenkié fedi a valóságot. Ki tudja például, hogy kell, vagy nem kell gipsz csuklótörés esetén? Vagy hogy mi a helyzet a kulcscsonttöréssel?

tovább a cikkre

Az orrsövényferdülés csak műtéttel szüntethető meg

Sokan gondolják azt, hogy a horkolást csak és kizárólag orrsövényferdülés okozhatja, pedig ez nem igaz. Az éjszakai hangzavarnak jóval több oka lehet, és ezek közül csak egy az orrsövényferdülés. De mi ez tulajdonképpen? Hogyan orvosolhatjuk?

tovább a cikkre

Gyermekkori orrvérzés: Mikor kell orvoshoz fordulni a problémával?

Gyermekkorban gyakran előfordulhat, hogy az orrjáratokból vér ürül. Milyen okai lehetnek az orrvérzésnek? Honnan tudjuk, mikor kell orvoshoz fordulni?

tovább a cikkre

Gyermekkori mandulaműtét: mikor van rá szükség, mire számítsunk a műtét után?

A téli időszakban gyakori légúti fertőzések következtében a torokmandulák mérete megnőhet, beszűkítheti a garatot, nehezebb lehet a nyelés, és egészen kicsi korban a levegővételt is akadályozhatja. Mikor érdemes eltávolítani a mandulákat és hogyan zajlik a lábadozás?

tovább a cikkre

Enyhe náthából komoly arcüreggyulladás

A felső légúti infekciók nem korlátozódnak egy szervre: a szájüregben, orrüregben, garatban, gégében, légcsőben is egyszerre fordulhatnak elő. Így a középfül és az orrmelléküregek mellett az arcüregre is átterjedhetnek.

tovább a cikkre

A gyermekkori torokgyulladás magától is elmúlhat

Az előttünk álló őszi-téli szezonban gyakran előforduló felsőléguti hurutos megbetegedéseknek az egyik legáltalánosabb következménye a torokgyulladás. Van olyan gyerek, aki szerencsés, és könnyen átvészeli, de olyan is akad, aki sokáig nyomja vele az ágyat.

tovább a cikkre

Horkol a gyerek? Lehet, hogy orrpolipja van!

Ha folyamatosan be van dugulva a gyerek orra, vagy sokszor horkol, akkor az általánosnak számító nátha és allergia mellett a betegség oka egy vagy több, az orrüregben kialakuló polip is lehet.

tovább a cikkre

Középfülgyulladás: a vérbő, erezett dobhártya intő jel

A fülfájást leggyakrabban a külső hallójárat, vagy a középfül gyulladása okozza. A betegség csecsemő és kisgyermekkorban észlelhető gyakoribb előfordulása részben a fül anatómiai felépítésével magyarázható.

tovább a cikkre

A melegítés a megoldás a gyermekkori arc- és középfülgyulladásra?

A kisgyermekkor leggyakoribb betegségei közé tartoznak a felső légúti megbetegedések, amelyek az előttünk álló őszi és téli időszakban halmozottan fordulnak elő. Milyen tévhiteket hallunk a leggyakrabban ezeknek a betegségeknek a szövődményeivel kapcsolatban?

tovább a cikkre

A kancsalság általában a gyerekek betegsége

A kancsalság egy többnyire gyermekkorban kezdődő szembetegség. Jellemzője, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. Míg 3-6 hónapos kor alatt ez a jelenség normális, egy éves kor fölött már érdemes gyerekszemészhez fordulni a problémával.

tovább a cikkre

Gyermekkori fertőző szembetegségek: az árpa

Az árpa az a szemészeti megbetegedés, amivel sokan már egészen korán, gyermekkorukban találkoznak. Fájó, vöröses színű csomó a szemhéjon, ugye ismerős? De hogy mi okozza, vagy hogyan lehet a legegyszerűbben eltüntetni, azzal kevesen vannak tisztában.

tovább a cikkre

Gyermekkori fertőző szembetegségek: a kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás a szem gyakori, többnyire banális megbetegedése, ami általában egy-két hétig tart.

tovább a cikkre

Hogyan kezelhető a csecsemők könnycsatorna elzáródása?

Az újszülöttek mintegy egyötöde elzáródott könnycsatornával születik, ez a rendellenesség pedig számos problémát, gyulladást, fertőzést okozhat.

tovább a cikkre

Látás: mi az igazság?

Biztosak vagyunk benne, hogy az alábbi, látással kapcsolatos tévhiteket minden szülő hallotta már. De minek mennyi az igazságtartalma? Mit higgyünk el, és mi az, amire csak legyintsünk?

tovább a cikkre

A mondat, amit soha nem szeretnénk hallani: tetves a gyerek

Így, hogy az iskolakezdés már a küszöbön áll, főleg a hosszú hajú gyerekeket nevelő anyukák fejében fordul meg, hogy mi van, ha a gyerek haja az idén (is) tetves lesz.

tovább a cikkre

Hogyan mossunk jól kezet?

Lassan újra beköszönt az ősz, és vele együtt elkezdődik a nevelési év is. Sokan reggelenként a tömegközlekedési eszközökön összezsúfolódva teszik meg az utat az iskolába, óvodába, munkahelyre és délután haza.

tovább a cikkre

A szalmonella fertőzéseket baktérium okozza

A gyermekkoriban nagyon gyakori hasmenést okozhatja a szalmonella egyik fajtája, a szalmonellózis. Ez a kórkép gyakran járványosan jelentkezik, tömeges megbetegedéseket okoz.

tovább a cikkre

Amikor a gyerek hazaviszi a vírust

Sokszor tapasztaljuk, hogy a nyári táborozások után a gyerek jól lebetegszik. Általában azért történik ez, mert összeszedett valamilyen vírust. A gyermekkori hasmenések jelentős részét vírusfertőzések okozzák. A gyakran hányással kezdődő betegségeket egy-két nap elteltével követi a hasmenés, amely általában egy héten belül megszűnik.

tovább a cikkre

EBCSONT BEFORR - GYERMEKKORI SÉRÜLÉSEK

Vannak olyan, gyerekeket érintő sérülések, amelyek első látásra ugyan jelentéktelennek tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak.

tovább a cikkre

Kisgyermekkorban előforduló égéssel kapcsolatos balesetek

Ezek a balesetek leggyakrabban csecsemő, és kisdedkorban fordulnak elő. Miért éppen ilyenkor? Azért, mert az életkori sajátosságoknak megfelelően a kicsik utánozzák a szüleiket, kíváncsiak, mindent fel akarnak fedezni, mindent egyedül akarnak csinálni, de még ügyetlenek, a mozgáskoordinációjuk kevésbé fejlett, és a veszélyérzetük sem az igazi.

tovább a cikkre

A legtöbb gyermekkori baleset otthon történik

A gyermekkori balesetek kockázata akkor a legnagyobb, amikor a gyerek az egyik fejlődési fokról a másikra lép. Ezért amennyire csak lehet, biztonságossá kell tenni a gyermek környezetét! A legjobb, ha úgy fedezi föl a körülötte lévő világot, hogy nem ütközik folyamatosan akadályokba.

tovább a cikkre

A hányástól és a hasmenéstől is kiszáradhat a gyerek

Minden családban előfordulhat, hogy egy, a szervezetben előforduló vírus, baktérium, vagy esetleg parazita hányást-hasmenést okoz. Amire számítanunk kell ilyenkor, az az, hogy a gyomor- és bélrendszer fertőzése miatt kialakuló tünetek szövődményeként kiszáradás jöhet létre.

tovább a cikkre

Nyaralás közben is beüthet a krach

Nyáron, nyaralás közben is előfordulhatnak a gyerekkel kisebb-nagyobb balesetek. Ilyenkor fontos, hogy a szülők felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor van szükség orvosra, vagy mi az, amit maguktól is meg tudnak oldani például egy leégés, egy sebkezelés, vagy egy törött csont ellátása során. Természetesen ezekkel kapcsolatban is vannak tévhitek.

tovább a cikkre

A növekedés kamaszkorban megterheli a vázizomzatot

A felnőttkor küszöbén tombolnak a hormonok, a forradalmi változások miatt a gyermek teste sebesen változik. A növekedési hormonok hatására előbb a végtagok nőnek hatalmasat, majd a növekedés utolsó fázisában a törzs éri el végleges formáját.

tovább a cikkre

A csecsemők gyermekkori ortopéd szűrését már a szülőszobán elkezdik

Mivel az újszülöttek mozgásszerve még nem elég fejlett, ezért csecsemőkorban a képalkotó vizsgálatoknak ortopédiai szempontból kisebb a jelentősége. Születéskor tehát csípőszűrés tekintetében a fizikális vizsgálat az első.

tovább a cikkre

Gyermekkori ortopédiai eltérések: sokszor fölöslegesen aggódunk

Egy bizonyos kor után szülőként a legtöbb ember szembesül vele, hogy fogalma sincs, melyek azok az ortopédiai panaszok, amiket komolyan kell venni, és melyek azok, amelyek maguktól megoldódnak. Dr. Mező Róbert, a Bethesda Gyermekkórház ortopéd főorvosa segít tisztán látni a témában.

tovább a cikkre

Milyen a jó cipő?

Milyen cipőt vegyek a gyereknek? Milyen cipőt vegyek magamnak? Mi az ideális választás? A cipők kialakítása gyermekkorban a láb fejlődése szempontjából, felnőtt korban pedig a láb egészségének megőrzése szempontjából fontos.

tovább a cikkre

Mit érdemes tudni az ekcémáról?

A főként érzékeny bőrű gyerekeket érintő ekcéma a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyzavara miatt kialakuló betegsége. Bár számos kórképet takarhat, a tünetek kialakulásához minden esetben a bőr hámrétegének sérülése vezet.

tovább a cikkre

Mi a kapcsolat a bárányhimlő és az övsömör között?

A bárányhimlő, vagy másnéven varicella az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb gyermekbetegség. Kórokozója, a HHV-3 vírus légúti cseppfertőzéssel jut a szervezetbe. Ez a vírus okozza az övsömört is.

tovább a cikkre

Az óvodáskor betegsége az idősebb gyermekekre is veszélyes lehet

Gyermekkorban a leggyakoribb bőrbetegségek általában bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés következtében alakulnak ki. A száraz bőr miatt kialakult gyulladás, ekcéma mellett gyakoriak a csípések és a traumás sérülések is.

tovább a cikkre

A BÁRÁNYHIMLŐ TELJESEN ÁRTALMATLAN BETEGSÉG?

A gyermekkori bőrbetegségekkel kapcsolatban mindenkinek van véleménye, és persze mindig mindenki jobban tudja a másiknál, mit kellene csinálni, ha a gyerek ekcémás, vagy esetleg bárányhimlője van. Milyen tévhitek övezik a gyermekkori bőrbetegségeket? Figyeljenek csak!

tovább a cikkre

A VETÉLÉS UTÁN IS MARADHATNAK A TERHESSÉGI TÜNETEK

Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A spontán vetélések kockázata a szülők életkorával párhuzamosan növekszik.

tovább a cikkre

A férfi meddőség gyakoribb, mint gondolnánk

A nyugat-európai társadalmakban egyre nagyobb problémát jelent a meddő párkapcsolatok előfordulása. A meddőség az utóbbi évtizedekben súlyos és fokozódó egészségügyi és társadalmi problémát jelent a fejlett országokban is, ennek oka részben az egyre nagyobb számban előforduló férfi infertilitás.

tovább a cikkre

HOGYAN KEZELHETŐK A MEDDŐSÉGET OKOZÓ SZERVI ELVÁLTOZÁSOK?

Egyre több nő tervezi későbbi életkorban a gyermekvállalást, az idő előrehaladtával azonban csökken a teherbeesés esélye. Egy nő életében a legtermékenyebb időszak a húszas éveire tehető, ebben az életkorban körülbelül huszonöt százalék annak az esélye, hogy egy adott ciklusban terhesség jön létre. Ez a szám harmincöt év felett tíz százalékra csökken.

tovább a cikkre

A MEDDŐSÉGI KIVIZSGÁLÁS ESSZENCIÁLIS

Melyek a természetes fogamzás feltételei a női szervezetben? Az egészséges reprodukciós rendszer, a tüszőérés, az érett petesejt kiszabadulása, és az ezeknek a szerveknek a működését szabályozó egészséges hormonrendszer. Ezek tökéletes működése nélkül a teherbeesés nem jön létre.

tovább a cikkre

MI ÁLLHAT A MEDDŐSÉG HÁTTERÉBEN?

A gyermekvállalás egy komoly döntés, amely milliónyi csodát, ugyanakkor jó néhány buktatót is rejt magában. Mivel napjainkban a családalapítás életkora egyre jobban kitolódik, az orvosok egyre több meddő esettel találkoznak.

tovább a cikkre

MELANÓMA, A CSENDES GYILKOS

A nyári időszakban bőrünk fokozottan ki van téve az UV-sugarak káros hatásainak. Fontos, hogy ilyenkor a bőrünk védelmére is odafigyeljünk, hiszen az óvatosság hiánya könnyedén a bőr daganatos megbetegedéséhez vezethet.

tovább a cikkre

AZ EREK ELMESZESEDÉSE ÉLETVESZÉLYES IS LEHET

A leggyakoribb felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek az erek elmeszesedésének következményeként alakulnak ki, de az is előfordulhat, hogy a háttérben genetikai okok állnak.

tovább a cikkre

Az aspergeresek nehezen azonosítják az érzelmeket

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavar egyik megjelenési formája. Számos Asperger-szindrómás magától is felismeri, miben tér el viselkedése a többi embertől. Ennek köszönhetően természetesen arra is képesek, hogy ezeknek a társadalmi beilleszkedés szempontjából negatív viselkedési formáknak a leküzdésével vagy elkendőzésével meg tudjanak felelni a közösség elvárásainak.

tovább a cikkre

ROVARCSÍPÉSEK: CSALÁNKIÜTÉSTŐL AZ ANAFILAXIÁS SOKKIG

Végre elérkezett a várva-várt nyári pihenés. Kirándulunk, túrázunk, a szép, napos időnek köszönhetően időnk nagy részét a szabadban töltjük. Azonban néhány alattomos rovar képes megkeseríteni a felüdülésre szánt szabadságunkat. Dr. Csitos Ágnes, a Bethesda Gyermekkórház gyermekbőrgyógyásza megosztja velünk, milyen rovarcsípésekkel találkozhatunk nyaranta, és hogy mire kell odafigyelnünk, ha megtörtént a baj.

tovább a cikkre

MI OKOZZA A LÉGÚTI ALLERGIÁT?

Az allergiás megbetegedések sokszor légúti tünetekkel jelentkeznek, ráadásul ezek a tünetek bizony bármelyik életkorban megjelenhetnek. Allergiával kapcsolatos cikksorozatunk harmadik része a légúti allergiáról szól.

tovább a cikkre

AMIKOR MÁJBETEGSÉG A DIAGNÓZIS

Ha valaki májbeteg, nagyon sokáig általában fogalma sincs róla, a májbetegségek többsége ugyanis sokáig tünetmentes maradhat. Ha pedig nem fáj, nem megyünk orvoshoz. Amikor végre valamilyen apropóból mégis részt veszünk egy vérvételen, akkor a májfunkciós laborértékek emelkedése árulkodhat arról, hogy valami nincs rendben. Dr. Pusztay Gitta Margittal, a Swiss Clinic hepatológusával a máj és az epeutak betegségeivel foglalkozó szakterületről, a hepatológiáról beszélgettünk.

tovább a cikkre

A hallássérülés beilleszkedési problémákat okozhat

A hallássérülés gyűjtőfogalom. Minden nagyothalló, siket és cochleáris implantátumot viselő hallásssérült személynek minősül. Maga a hallássérülés nem jelenti azt, hogy ezek az emberek ne tudnának megbirkózni bármilyen helyzettel, amit az élet hoz! Szimplán csak arról van szó, hogy a rendelkezésükre álló eszközöket talán egy kicsit kreatívabban kell felhasználniuk a boldoguláshoz.

tovább a cikkre

A szem időskori megbetegedései

Vannak olyan szembetegségek, amelyek főként az idősebb korú embereket érintik. Gyerekként többször hallhattunk nagyszüleinktől, hogy ők már nem látnak olyan jól, mint mi. Akár azt is többször észrevehettük, hogy olvasáshoz vagy filmnézéshez szemüveget vesznek föl. Vajon milyen ezüstkori szembetegségekkel küzdhettek?

tovább a cikkre

A PARKINSON-KÓR OKA AZ AGYSEJTEK PUSZTULÁSA

A Parkinson-kór az agy dopamin-termelő sejtjeinek elhalása következtében kialakuló progresszív betegség, melynek elsődleges tünetei a mozgászavarok. Honnan ismerhető fel? Milyen tünetekkel jár még? Milyen korban kezdődik? Mire figyeljünk oda? Dr. Amrein Ilona a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusaként minden, az olvasóinkat érdeklő részletre kitér.

tovább a cikkre

NYERŐ PÁROS: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS AZ ORVOS

Az IEEE Transactions on Medical Imaging című kiadványban közzétett új eredmények szerint a mesterséges intelligenciával való együttműködés több emlőrák felismerésében is jelentős segítséget nyújthat a radiológusnak.

tovább a cikkre

Sportolás közben sérülhetnek az ízületek

Aki sokat mozog, az tudja: a sportsérüléseket sajnos nehéz kivédeni. Jó hír azonban, hogy egy kis odafigyeléssel az ízületeket érintő könyök-, térd- és csuklósérülések könnyen elkerülhetők.

tovább a cikkre

AZ ÉTELALLERGIA TÜNETEI NEM SPECIFIKUSAK

Az ételallergiák hátterében a szervezet kóros immunreakciója áll. Ezt a reakciót általában a táplálék fehérjekomponense váltja ki, és ez a folyamat a táplálék ismételt fogyasztásával reprodukálható. A tünetek gyakran nagyon általánosak, nem specifikusak, ezért könnyen összetéveszthetők. A betegség különböző aspektusairól a Bethesda Gyermekkórház II. belgyógyászati osztályvezető főorvosa és a gasztroenterológiai ambulancia vezetője, Dr. Czelecz Judit beszélt nekünk.

tovább a cikkre

A lélek idegenvezetője: a kórházlelkész

Abban a helyzetben, amikor a gyerekek különböző betegségek, fogyatékosságok miatt kórházba kerülnek, nem csak nekik, hanem sokszor a szüleiknek is támogatásra van szükségük. Rideg Gyula kórházlelkész huszonhat éve ad ezeknek a családoknak lelki támogatást. A Bethesda Gyermekkórház református lelkipásztorával a betegekkel való kapcsolatteremtésről, a kezeléssel kapcsolatos félelmekkel való szembenézésről, a gyógyulásról és az oda vezető útról beszélgettünk.

tovább a cikkre

DEMENCIA ÉS ALZHEIMER-KÓR: A FELEDÉKENYSÉG JELLEMZŐ TÜNET

A demencia egy olyan betegség összefoglaló elnevezése, melynek vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, a súlyos gondolkodászavar, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, mely a társadalmi környezetben és az önellátásban zavarokhoz vezet. A betegség tüneteiről és a hátterében álló lehetséges kórképről, az Alzheimer-kórról Dr. Amrein Ilona, a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusa beszélt nekünk.

tovább a cikkre

KÓRHÁZI KEZELÉS GYEREKEKNÉL: KRÍZIS ÉS KONTROLLVESZTÉS

A kórházi kezelés és a kórházban töltött idő mind a gyermekek, mind a szülők és hozzátartozók számára jelentős fizikai és érzelmi megterhelést jelent. Ezekben a helyzetekben fontos, hogy szülőként a számukra megfelelő módon tudjunk a gyermekek mellett állni: meg tudjuk teremteni érzelmi biztonságukat, meg tudjuk nyugtatni őket, vagy el tudjuk terelni figyelmüket. Korzenszky Klárával, a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusával a kontrollvesztés kríziséről beszélgettünk.

tovább a cikkre

KÉNYSZERES GONDOLATOK ÉS KÉNYSZERES CSELEKVÉSEK CSAPDÁJÁBAN

Ki tudja, mi az az kényszerbetegség? A szakirodalom által csak rögeszmés–kényszeres (obszesszív-kompulzív) betegségnek nevezett tünetegyüttes gyermek- és felnőttkorban egyaránt előforduló, krónikus, többnyire hullámzó lefolyást mutató neuropszichiátriai kórkép. A Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusa és neuropszichológusa, Szegleti Gabriella a gyermekkori OCD-ről beszélt a premiumegeszseg.hu-nak.

tovább a cikkre

A depresszió népbetegség

A depresszió a leggyakoribb lelki betegség. Számos oka lehet, de az egyik legjelentősebbet a genetikában kell keresnünk: nagyobb az esély a megbetegedésre, ha a családban volt már valaki depressziós. Emellett azonban különböző környezeti és pszichológiai tényezők együttes jelenléte is okozhat depressziós tüneteket.

tovább a cikkre

A BIPOLÁRIS ZAVAR GYÓGYÍTHATATLAN, DE KEZELHETŐ

Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel és levert hangulattal szemben az, aki bipoláris zavarban szenved, nagyon szélsőségesen éli meg ezeket az érzelmeket: olyan hangulatingadozásai vannak, amelyek hosszan, akár hónapokig is jelen lehetnek a beteg életében.

tovább a cikkre

A skizofrénia főleg az agy kognitív funkcióit támadja

A skizofrénia világszerte több, mint húsz millió embert érint. Ez a kóros mentális állapot leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik, a betegségre a mentális folyamatok összeomlása mellett a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, valamint a rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemzőek.

tovább a cikkre

Hogyan ismerhető fel a borderline személyiségzavar?

Ha valaki a mindennapjaiban rendszeresen nagyon nagy mélységeket és magasságokat, szélsőséges hangulatingadozásokat él meg, ráadásul ez az állapot önkárosító tünetekkel jár együtt, nagy valószínűséggel borderline, határeseti személyiségzavara van. Hihetetlennek tűnik, de a betegségre jellemző intenzív hangulatváltásokkal és impulzív dühösséggel jellemzett kórképekre ókori feljegyezésekben is találhatunk példát.

tovább a cikkre

A látássérülés mint fogyatékosság

A hallássérülés mellett az érzékszervi fogyatékosságok közé tartozik a látássérülés is. Látássérültek azok az emberek, akiknek a látása már születésétől fogva nem tökéletes, vagy később bármilyen oknál fogva visszafordíthatatlanul elromlik. Ezeknek az embereknek az integrálása a társadalomba éppen annyira fontos, mint a jól látó társaiké.

tovább a cikkre

A beszédfejlődési zavarok hatással vannak a személyiségfejlődésre

A kommunikációs problémák okait elsősorban a nyelvi- és beszédfejlődésben, illetve ezek elmaradásában és zavaraiban kell keresnünk.

tovább a cikkre

Szemüveg vagy kontaktlencse?

A szemüveg kontra kontaktlencse kérdés hosszú évek óta borzolja a kedélyeket. Mindenkinek megvan a véleménye arról, hogy melyik a jobb. Nekünk is.

tovább a cikkre

MILYEN A JÓ SZEMÜVEG?

Októberi cikksorozatunk folytatásaként a szem betegségei után a sok problémára megoldást nyújtó szemüvegekről lesz szó. Ki tudja például, hogy milyen típusú felületkezeléssel ellátott szemüveglencse a legmegfelelőbb autóvezetéshez? Mi igen!

tovább a cikkre

KONTAKTLENCSE, AZ ALTERNATÍV MEGOLDÁS

Szemészeti problémák esetén az orvosok gyakran ajánlják a szemüveg alternatívájaként a kontaktlencséket. Milyen fajtái vannak? Mit érdemes tudni róluk? Utánajártunk, hogy Önöknek már ne kelljen!

tovább a cikkre

ISMERJÜK MEG AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGET!

Nem túlzás azt állítani, hogy szinte mindenkinek van cukorbeteg ismerőse. Hogy miért? Mert a diabétesszel küzdők száma ma Magyarországon eléri az egymillió főt. Gondolta volna például, hogy az 1-es típusú diabétesz akkor alakul ki, ha a test immunrendszere a saját sejtjeit ellenanyagként ismeri fel, és immunválaszt indít ellenük?

tovább a cikkre

A CUKORBETEGSÉG A GYERMEKEKET SEM KÍMÉLI

Nagyon sok olyan információ kering a a köztudatban a gyermekkori cukorbetegség kapcsán, ami nem teljesen fedi a valóságot. Kinőhető? Csak inzulinterápiával kezelhető? Az 1-es típusú diabéteszhez van köze? Utánajártunk. Novemberi cikksorozatunk utolsó cikkében is Dr. Vura Tünde, a Swiss Prémium Egészségközpont diabetológus szakorvosa segített abban, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek.

tovább a cikkre

MIT KELL TUDNI A 2-ES TÍPUSÚ DIABÉTESZRŐL?

November 14-én van a cukorbetegek világnapja. Mi a PRÉMIUM Egészségpénztárnál az egész hónapot arra szánjuk, hogy minden lehetséges információt átadjunk olvasóinknak a cukorbetegséggel kapcsolatban. Novemberi cikksorozatunk második része a 2-es típusú diabetes mellitusról szól.

tovább a cikkre

A GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK MEGHATÁROZÓAK

Szülőként mindannyian tapasztaljuk, hogy közösségbe kerülés után a gyerekeink eleinte gyakrabban betegszenek meg. Látjuk, hogy milyen gyorsan tud terjedni egy-egy fertőzés a bölcsiben, oviban, iskolában. Gondoljunk csak az őszi-téli légúti betegségekre vagy a nem ritka hányós-hasmenős vírusfertőzésekre. A közösségben könnyen járványt okozó fertőzések miatt nagyon fontos, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek ellen lehetőség szerint minden gyerek oltva legyen, mielőtt közösségbe kerül.

tovább a cikkre

A GYERMEKKORI SZÍVBETEGSÉGEK NAGY RÉSZE VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG

Amikor meghalljuk, hogy a gyerekünk beteg, azonnal aggódni kezdünk. Nincs ez másképp a veleszületett szívbetegségek kapcsán sem. Ilyenkor is jellemző a szülőkre, hogy nagyon megijednek egy-egy diagnózistól. Izguljunk? Ne izguljunk? Ezúttal a Bethesda Gyermekkórház kardiológia ambulanciájának főorvosa, Dr. Gyenes Vilmos segít eligazodni a betegségek útvesztőjében.

tovább a cikkre

MINDENT A GYERMEKKORI EPILEPSZIÁRÓL

A gyermekneurológiai rendelések egyik leggyakoribb diagnózisa a gyermekepilepszia, ami minden 100. gyermeket érint. A gyermekek fejlődésben lévő agyában nagyobb az úgynevezett görcskészség, emiatt az epilepszia és más görcsállapotok is gyakrabban fordulnak elő gyermekkorban. A gyógyszereknek köszönhetően napjainkban a betegek nagyobb része teljesen rohammentessé tehető, felük pedig néhány éven belül teljesen kinövi a betegséget.

tovább a cikkre

GYERMEKKORBAN IS SZORONGÁST OKOZ A STRESSZ

Miről ismerhető fel, ha egy gyermek szorong? Mindegyikük esetében eltérő módon jelentkezhetnek a szorongásra utaló tünetek. Vannak olyan félelmek, amelyek az adott életkorban a gyermek egészséges fejlődésének részét képezik. Fontos, hogy a szülő észlelje, hogy gyermeke viselkedése önmagához viszonyítva eltérést, vagy viszonylag hirtelen fellépő változást mutat. Mohácsi Magdolna a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológus-jelöltjeként segít nekünk eligazodni a gyermekkori szorongásos zavarok útvesztőjében.

tovább a cikkre

A MENOPAUZA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

A változókor a nők számára elkerülhetetlen. A nagy átlag számára 50-51 éves kor körül köszönt be a változás időszaka, a legtöbben ekkor tapasztalják a menopauzára jellemző fizikai tüneteket: megjelennek például a hőhullámok és ingadozó lehet a vérnyomás is. Márciusi cikksorozatunk legújabb részében a menopauzával foglalkozunk.

tovább a cikkre

NŐGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLAT AKKOR ÉS MOST

Bár még a koronavírus járvány elején vagyunk, reméljük, hogy néhány hónap múlva minden visszatér majd a régi kerékvágásba, és nők a ismét rutinszerűen részt vehetnek majd részt az általános nőgyógyászati vizsgálatokon. Azonban addig azt is érdemes tudnunk, milyen esetekben célszerű a jelenlegi járványügyi helyzetben nőgyógyászhoz fordulnunk.

tovább a cikkre

AZ ENDOMETRIÓZIS VÁLTOZÓKOR UTÁN RITKÁN ALAKUL KI

Nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatos cikksorozatunk soron következő témája a sokakat érintő endometriosis. A betegség pontos oka nem ismert, az orvosok immunológiai hátteret sejtenek a megjelenése mögött. A leggyakoribb tünetként jelentkező kiemelelkedően fájdalmas menstruáció sok nő életét megkeseríti.

tovább a cikkre

A MIÓMA AKÁR KISEBB DINNYE MÉRETŰRE IS MEGNŐHET

A nőgyógyászati betegségek sorában gyakoriságát tekintve igen előkelő helyet foglal el a mióma, hiszen a fogamzóképes nők mintegy egyharmadánál okoz tüneteket ez a jóindulatú daganatos elváltozás. Cikksorozatunk második részéből kiderül, hogyan jön létre, mi okozza, és az is, hogy hogyan kezelhető ez a méhizomban kialakult rendellenesség.

tovább a cikkre

AZ ÖNVIZSGÁLAT ÉLETET MENTHET

Márciusban folytatjuk női betegségekkel foglalkozó cikksorozatunkat. Ezúttal a mammográfiáról gyűjtöttünk be hasznos információkat. Kérdéseinkre a Swiss Prémium Egészségközpont radiológus szakorvosa, Dr. Juhász Andrea válaszolt.

tovább a cikkre

HOGYAN ISMERHETŐ FEL A PETEFÉSZEK CISZTA?

Ebben a hónapban a gyakrabban előforduló nőgyógyászati betegségekkel foglalkozunk majd. Cikksorozatunk első részében a petefészek cisztáról adunk átfogó képet olvasóinknak, ebben pedig Dr. Anga Kis-Balázs, a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosa segít nekünk.

tovább a cikkre

MI AZ A PMS?

Nőgyógyászati problámákkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó előtti cikke a PMS-sel, vagy másnéven a premenstruációs szindrómával kapcsolatos. Ez a tünetegyüttes a menstruációs ciklust megelőző időszakot öleli fel.

tovább a cikkre

KÉSHET A GYERMEKÁLDÁS A STRESSZ MIATT?

Egy pár életében teljesen természetes, hogy egy bizonyos idő elteltével gyereket szeretnének. Mikortól kell aggódni, ha nem jön a gyerek? Javítható-e a férfi termőképesség? Mutatjuk a tényeket és az ezzel kapcsolatos tévhiteket is!

tovább a cikkre

A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS LEGGYAKORIBB TÉVHITEK

Bár a szív- és érrendszeri betegségek egyre több embert érintenek, mégis kevesen ismerik a velük kapcsolatos legalapvetőbb tényeket.

tovább a cikkre

A SÉRÜLT EMBEREK TÉNYLEG NEM TÚL OKOSAK?

Gondoljunk úgy a tévhitekre, mint a legérdekesebb beszélgetések kiindulópontjaira! Senki se csodálkozzon, ha a lenti állítások kapcsán hosszabb párbeszédbe bonyolódik a másikkal. A hallás-, látás-, beszéd- és értelmi sérülések mind fontos témák. Beszéljünk róluk!

tovább a cikkre

AZ ANTIDEPRESSZÁNS FÜGGŐSÉGET OKOZ?

Az emberi psziché működése elképesztően összetett. Talán emiatt is van annyi félinformáció a köztudatban a leggyakoribb pszichológiai betegségekkel és azok kezelésével kapcsolatban.

tovább a cikkre

MIT CSINÁL VALÓJÁBAN A PSZICHOLÓGUS?

A kérdés minden bizonnyal a legtöbb ember fejében megfordult már. Annak, aki még soha nem járt pszichológusnál, csak sejtései lehetnek arról, hogy hogyan zajlik egy terápia. A pszichológus tényleg a vesénkbe lát? Mindjárt kiderül.

tovább a cikkre

A PARKINSON-KÓR VALÓBAN HALÁLOS BETEGSÉG?

Az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban általában sok kérdés merül fel. Sokan például nem tudják, mit jelent pontosan, ha valaki Alzheimer-kórban vagy Parkinson betegségben szenved, ahogy azt sem, hogy milyen az élete annak, akinek demenciája van vagy Sclerosis Multiplex-szel küzd. Rengeteg tévhit kering a köztudatban, ezekből válogattunk.

tovább a cikkre

VÉDŐOLTÁS: SZÜKSÉGES, VAGY SZÜKSÉGTELEN?

Az MMR oltás autizmust okoz? A bárányhimlő oltás teljesen fölösleges? Mi az igazság a védőoltásokkal kapcsolatban? Van pár meglepetésünk!

tovább a cikkre

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK: KEVÉS MOZGÁS IS SZÁMÍT?

A rendszeres mozgásról a legtöbb ember azt hiszi, hogy túl sok időt vesz el az életünkből, pedig egy délutáni kertészkedéssel vagy egy könnyed esti sétával is sokat teszünk az egészségünkért. De vajon fogyhatunk mozgás nélkül is? A mozgással kapcsolatos tényekről és tévhitekről Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa mesélt nekünk.

tovább a cikkre

MI KELL A BŐRNEK?

Több olyan tévhit is van a köztudatban, ami a szervezet első védelmi vonalával, a bőrrel kapcsolatos. Kisgyermekkori bőrallergiák? Napozás? Tinédzserkori problémák? Nézzük, mi az igazság!

tovább a cikkre

TÉNYLEG CSAK TAVASSZAL LESZÜNK ALLERGIÁSAK?

Mi az az allergia? A szervezet túlzott reakciója olyan anyagokra, amik normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki belőlünk. Mi az igazság ezzel a betegséggel kapcsolatban, és mi az, amit semmiképpen ne vegyünk komolyan? Mutatjuk.

tovább a cikkre

A COVID-19 ELLENI VAKCINA MEDDŐSÉGET OKOZ?

A meddőség elsősorban azt jelenti, hogy egy személy biológiailag képtelen hozzájárulni a fogamzás folyamatához. A meddőséget sok minden okozhatja, az okokkal kapcsolatban pedig rengeteg tévhit létezik. Mutatjuk, melyek a leggyakoribbak.

tovább a cikkre

KORONAVÍRUS ELLENI VÉDŐOLTÁS: TÉNYEK ÉS TÉVHITEK

Most, hogy Magyarországra is megérkezett a Covid-19 elleni vakcina, fontos, hogy az emberek megbízható információkhoz jussanak az oltással kapcsolatban.

tovább a cikkre

COVID-19: TÉNYEK ÉS TÉVHITEK

Az egész világ a koronavírusról beszél. Mindenkinek van véleménye, mindenki hallott valahonnan valamit, ami vírus terjedésével, megelőzésével, vagy az általa kiváltott betegség kezelésével kapcsolatos. A WHO rendet tesz a fejekben, összegyűjtötte az eddig megjelent tévhiteket, és azt is, hogy valójában mi az igazság. Ezekből válogattunk.

tovább a cikkre

FÁJ, VAGY NEM FÁJ A MAMMOGRÁFIAI VIZSGÁLAT?

A mammográfiai vizsgálattal kapcsolatban sok tévhit kering online és offline egyaránt. Ezek eloszlatásában Dr. Juhász Andrea, a Swiss Prémium Egészségközpont radiológusa segített nekünk.

tovább a cikkre

MI AZ IGAZSÁG A MEGFÁZÁSSAL KAPCSOLATBAN?

A megfázás az a betegség, ami az év bármelyik szakában utolérhet minket. Nem számít, hogy tél van, tavasz, nyár vagy ősz, ha nem figyelünk oda magunkra, egykettőre a kanapén találjuk magunkat egy nagy bögre tea és megszámlálhatatlanul sok papírzsebkendő társaságában.

tovább a cikkre

A TÁPLÁLKOZÁS SZEREPE A BŐRÁPOLÁSBAN

A rendszertelen táplálkozás, a manapság divatos fogyókúrák, a túlzott vitaminfogyasztás, a kevés pihenés, a stressz, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mind-mind kihatnak a bőrünkre.

tovább a cikkre

ISMERJÜK FEL A LEGGYAKORIBB SZEMBETEGSÉGEK TÜNETEIT!

Annak, hogy a szervezetünk nem működik megfelelően, több jele is van. Nagyon sokszor előfordul, hogy ezeket a jeleket nem vesszük komolyan, vagy egyáltalán nem is vesszük figyelembe. Azonban ha a látásunkkal van probléma, azzal általában azonnal orvoshoz fordulunk, hiszen a rosszul látás - sok egyéb mellett - a mindennapi tevékenységeink elvégzésében is akadályoz minket.

tovább a cikkre

AZ ÍZÜLETI KOPÁS A KORRAL JÁR

A leggyakoribb ízületi megbetegedések 50 év felett a degeneratív eltérések. Leggyakrabban a csípő, majd a térd és a váll okozza a legtöbb panaszt, de természetesen a többi nagyízületben (boka, könyök, csukló stb.), valamint kisízületekben - így a gerinc kisízületeiben - is kialakulhat kopásos eltérés. Ahogy öregszik az emberi test, úgy válik egyre biztosabbá, hogy az ízületi problémákkal egy bizonyos kor felett már számolni kell.

tovább a cikkre

MIT JELENTENEK A MELLKASI FÁJDALMAK A GYEREKEKNÉL?

Egy gyermek kardiológiai kivizsgálása során nagy szerepe van a családi kórtörténetnek. Jó, ha az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a szülő pontos választ tud adni, még jobb, ha felkészülten, a gyerek korábbi leleteivel együtt érkezik a szakorvosi rendelőbe. Más problémák állhatnak egy tini, és megint mások egy kisgyerek panaszai mögött. Dr. Gyenes Vilmos, a Bethesda Gyermekkórház kardiológus főorvosa a gyermekkori mellkasi fájdalmak mögött megbújó okokról beszélt nekünk.

tovább a cikkre

GYAKORI PROBLÉMÁK GYERMEKKORI SZÍVBETEGSÉGEK ESETÉN

A gyermekkori szívbetegségekre utaló tünetek – főleg újszülött és csecsemőkorban – jelentősen eltérnek a felnőtt szívgyógyászatban tapasztaltaktól.

tovább a cikkre

A MELLKASI FÁJDALOM VÉSZJELZÉS ÉRTÉKŰ

A koszorúér-betegség nyomán kialakuló szívroham világszerte egyre több áldozatot követel. A szívinfarktust a szívet ellátó koszorúerek akutan kialakuló, vérrög általi teljes, vagy közel teljes elzáródása okozza.

tovább a cikkre

A TÚLSÚLY A SZÍVNEK IS ÁRT

A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó okai között hazánkban is egyre gyakrabban jelenik meg a túlsúly. Mit tehetünk ellene?

tovább a cikkre

UTAZÁS ELŐTTI VÉDŐOLTÁSOK

Az utazás szerelmesei valószínűleg abban a pillanatban elkezdték tervezni következő nagy túrájukat, amikor megérkezett a koronavírus elleni vakcina híre. Most, hogy az országok elkezdték felvértezni lakosaikat a COVID-19 oltással, mindannyian egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az életünk visszakerüljön a normális, vagy legalábbis a normálishoz közeli kerékvágásba. Ami azt is jelenti, hogy belátható időn belül újra utazhatunk. Vannak azonban olyan országok, amelyek meglátogatásakor a koronavírus elleni oltáson kívül újabbakra lehet szükségünk.

tovább a cikkre

GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK: NEM KÖTELEZŐ, DE MELEGEN AJÁNLOTT

Ki tudja, mik a nem kötelező, de ajánlott gyermekkori oltások? Miért fontos képben lenni azzal, hogy milyen betegségek ellen védenek? Milyen korban kell beadni őket? Védőoltásokról szóló cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk.

tovább a cikkre

MÁR A BÁRÁNYHIMLŐ ELLENI OLTÁS IS KÖTELEZŐ

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a védőoltásoknak köszönhetően sok, korábban rettegett betegség gyakorlatilag eltűnt, de legalábbis nem okoz annyi problémát az emberiségnek, mint a vakcináció előtti években. A gyermekkori védőoltások sorában a BCG és DPTa, IPV és Hib mellett a pneumococcus, az MMR, a varicella, a hepatitis B és a HPV elleni oltások szerepelnek. Lássuk múlt heti cikkünk folytatását!

tovább a cikkre

HOGYAN UTAZZUNK BIZTONSÁGOSAN?

Külföldi kalandozásaink során számos olyan helyzetbe kerülhetünk, aminek a vége az lesz, hogy napokig, vagy szélsőséges esetben hetekig, hónapokig nyomjuk az ágyat. Érdemes előre tudni, milyen tünetekre érdemes odafigyelni, és hogy hogyan tehetünk meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket.

tovább a cikkre

A LEGGYAKORIBB EPILEPSZIATÍPUSOK

Ahogy az korábbi cikkünkből kiderült, az epilepsziás rohamok típusa attól függ, hogy az agy melyik központjában jelentkeznek. A gyakori epilepsziatípusokról prof. Dr. Fogarasi Andrással, a Bethesda Gyermekkorház Neurológia Osztályának osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

tovább a cikkre

A VÉDŐOLTÁS AZ EMBERISÉG NAGY VÍVMÁNYA

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetünket érő fertőzésekre megfelelő választ adjon, vagyis felvegye a versenyt a kórokozókkal, és le is küzdje azokat. Egy egészséges immunrendszernek többféle eszköze is van ehhez. Dr. Zilahy Mónika, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza augusztusban az oltások világába vezet be bennünket. Cikksorozatunk első részéből kiderül, hogy mire jó a védőoltás, mi az a nyájimmunitás, vagy hogy milyen oltásokat érdemes felnőtt korban is beadatni magunknak.

tovább a cikkre

A HÁT- ÉS DERÉKFÁJÁS SOK ESETBEN MEGELŐZHETŐ

Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa ebben a hónapban a mozgással kapcsolatos problémák, sérülések rejtelmeibe vezet be bennünket: a sorban az első a hát- és derékfájás, ami a szervi megbetegedések mellett általában nem megfelelően végrehajtott mozgás hatására jelenik meg.

tovább a cikkre

A NAPFÉNY EZER ARCA

A napfény nagyon jó hatással van szervezetünkre, számos jótékony hatása ismert. Egyik fontos szerepe, hogy hatására az agyunkban szerotonin, vagy más néven boldogsághormon szabadul fel. Júniusi cikksorozatunk aktuális részében a napozás és a bőr relációját vizsgáljuk!

tovább a cikkre

A BŐRALLERGIA JÓL KEZELHETŐ?

A bőrallergia is egy túlérzékenységi reakció. Túlzott immunvédekezés olyan anyagokkal szemben, melyek normális körülmények között semmilyen válaszreakciót nem váltanak ki a szervezetünkből. Ki tudja, mi felel ezért a túlzott védekezésért? Dr. Csitos Ágnes, a Bethesda Gyermekkórház gyermekbőrgyógyásza a bőrallergiáról mesélt nekünk.

tovább a cikkre

MIT KELL TUDNI AZ ALLERGIÁRÓL?

Milyen fajtái vannak az allergiának? Milyen tünetek esetében gondoljunk allergiára? Mi a különbség a helyi és a szisztémás allergiás reakció között? Kérdéseinkre Dr. Kárász Hajnalka, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpulmunológus főorvosa válaszolt.

tovább a cikkre

AZ AUTIZMUS TÜNETEI MÁR GYERMEKKORBAN FELISMERHETŐK

Nem is gondolnánk, hogy a leendő édesanyák hány álmatlan éjszakát töltenek az ágyukban forgolódva azon fohászkodva, hogy jaj, csak egészséges legyen. Mármint a születendő gyermek. Nagyon sok betegség már a terhesség alatt kiszűrhető, az autizmus spektrum zavar azonban nem ilyen. Cikksorozatunk második része a kisgyermekkorban jelentkező autizmusról szól.

tovább a cikkre

A HELYTELEN MOZGÁSTECHNIKA TÉRDSÉRÜLÉST OKOZHAT

Nyáron rengeteget túrázunk, biciklizünk, futunk, sok olyan mozgásformát űzünk, amik speciális terhelést rónak a lábunkra. A túlerőltetés vagy a helytelenül végzett mozgás pedig gyakorta vezet térdfájdalomhoz. De mitől fájhat még a lábunk? Dr. Vernes Rékával, a Swiss-Prémium Egészségközpont sportorvosával a térd sérüléseiről beszélgettünk.

tovább a cikkre

MITŐL FÁJHAT A CSUKLÓ ÉS A KÖNYÖK?

Sportolás közben elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb sérülések. Az ember észre sem veszi, és máris tele van kék-zöld foltokkal. Ha azonban odafigyelünk, elkerülhetjük a helytelen mozgás okozta problémákat. Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa a klasszikus könyök- és csuklósérülések megelőzésére hívja fel a figyelmet.

tovább a cikkre

A SCLEROSIS MULTIPLEXNEK SZÁMOS TÁRSBETEGSÉGE LEHET

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszert érintő autoimmun betegség. Nehéz pontosan megmondani, hogy kinél hogyan alakul, mivel a tünetek súlyossága és időbeli lefolyása is változatos. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg mások esetében az SM tartós funkcióromláshoz is vezethet.

tovább a cikkre

A TERHESSÉGI CUKORBETEGSÉG

Amikor egy nő áldott állapotba kerül, a hormonháztartása teljesen megváltozik. Ez a megváltozott hormonháztartás felelős a terhességi - gesztációs - cukorbaj megjelenésért. Az anyai cukorbetegség a magzat fejlődését is veszélyezteti, hatással van ugyanis az erekre, így a méhlepény ereire is. Előfordulhat, hogy a baba nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, de súlyos cukorbaj esetén a magzat fejlődése visszamaradhat.

tovább a cikkre

HOGYAN SEGÍTHET A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ABBAN, HOGY ÉDES LEGYEN AZ ÁLMUNK?

Nem mondunk újat azzal, hogy az alvás bizony alapszükséglet. A kevés vagy rossz minőségű alvás számtalan negatív hatással bír, sok más dolog mellett az egészségi állapotunkat is befolyásolja. Az Urbandroid által fejlesztett alkalmazás többek között az alvásciklus monitorozásával segíti az applikáció felhasználóját abban, hogy pihenése a lehető legoptimálisabb legyen.

tovább a cikkre

AZ ADA SEGÍT, HA BAJ VAN

Az ADA egyike azoknak az európai egészségügyi-technológiai startupoknak, amik időben észrevették az MI alapú orvoslásban rejlő lehetőségeket. A társaság távorvoslást alkalmazó applikációja a felhasználók által megadott tüneteket kiértékelésével egy lehetséges diagnózist állít fel a beteg részére.

tovább a cikkre

AZ MI SZEREPE A DIAGNOSZTIKÁBAN

Az IBM-es Watsonra, aki – vagy ami – korunk egyik legismertebb MI-je, 2011-ben figyelhettünk fel, amikor – 90 számítógépes szerverrel a háta mögött – rekordot döntött és nyert a Jeopardy nevű televíziós műveltségi vetélkedőn. Azóta pedig az élet több területén is hasznosították már. A nagyvállalat azonban többet szeretett volna elérni: szuperszámítógépével az orvostudományt is forradalmasítani akarta.

tovább a cikkre

HOL VAN AZ ÁLLAT-ASSZISZTÁLT TERÁPIA HELYE A GYÓGYÍTÁSBAN?

Az állat-asszisztált terápiáról egyre többet hallani, de kevesen tudják, mi ez pontosan, vagy hogy mikor, milyen esetekben lehet rá szükség. A témával kapcsolatos kérdésekre Dr. Hegyi Márta, a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztályának főorvosa segített megtalálni a válaszokat.

tovább a cikkre

AZ AUTIZMUS MAGÁNYOSSÁ TESZ?

Akinek van autista családtagja vagy ismerőse, pontosan tudja, mivel jár együtt az autizmus spektrumzavar. Ismeri és felismeri a tüneteket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legminőségibb életet biztosítsa szerettének. Tudjon meg többet Ön is erről a betegségről!

tovább a cikkre