A transzgenerációs trauma öröklődése nem egy megváltoztathatatlan sors, hanem egy lehetőség az önismeretre és a fejlődésre. Ha tudatosan foglalkozunk a családi mintázatokkal, megszakíthatjuk a múltból hozott terheket, és szabadabban élhetünk - mi magunk és gyermekeink, leszármazottaink is.

Kollektív trauma, történelmi trauma, transzgenerációs trauma. Mégis mi köztük a különbség? Bár hatásait tekintve ezek a jelenségek nagyon közel állnak egymáshoz, de nagyon is jól elkülöníthetőek.

Családunk múltbeli traumái – akár tudattalanul is – hatással lehetnek a jelenlegi életünkre. A transzgenerációs trauma azt jelenti, hogy az előző generációk megélt traumái (például háborúk, üldöztetés, családon belüli erőszak, veszteségek) nemcsak a közvetlen érintettekre, hanem a leszármazottaikra is hatással vannak.

Az MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) és az MBCT (Mindfulness-Based Cognitive Therapy) olyan pszichológiai módszerek, amelyek a mindfulness alapjait alkalmazva segítik a pácienseket a mentális és fizikai egészség elérésében, valamint a depresszió leküzdésében.

A mindfulness és a meditáció két olyan fogalom, amelyek gyakran összemosódnak, de valójában különböző jelentéssel bírnak. Bár mindkettő több meditációs formát is magába foglal, valójában más-más célt szolgálnak.

A mindfulness - magyarul tudatos jelenlét - egy olyan mentális állapot és gyakorlati módszer, amely arra összpontosít, hogy teljes figyelmünket a jelen pillanatra irányítsuk, anélkül, hogy elítélnénk azt, vagy megpróbálnánk megváltoztatni. Segít abban, hogy tudatosan figyeljünk a gondolatainkra, érzéseinkre, testünkre és környezetünkre, miközben elfogadjuk őket úgy, ahogy vannak.

Sokan nem tudják, hogy egy terápiás csoport vezetőjének teljesen más a szerepe, mint egy egyéni terapeutának.

Az, hogy mikor érdemes az egyéni vagy a csoportos terápiát választani, a kliens személyes szükségleteitől, problémáinak jellegétől, terápiás céljaitól és preferenciáitól függ. Mindkét terápiás forma saját előnyökkel rendelkezik és eltérő módon támogatja a fejlődést és gyógyulást.

Az emberek közötti kapcsolatok és kommunikáció alapvető hatással vannak az egyén mentális egészségére. A csoportos terápiák lényege, hogy ezt a hatást használják fel: az emberek közötti interakciók és azok egyénre gyakorolt jellegzetességei, mintái és hatása van a figyelem középpontjában.

Míg az egyéni terápia csak egy személyről, az egyénről szól, a csoportterápia sokszor egyesíti az egyéni terápiában alkalmazott módszereket a csoportdinamika erejével, és a terapeuta vezetésével lehetőséget nyújt a résztvevőknek a személyes és társas készségeik, érzelmeik és viselkedésük mélyebb megértésére, valamint fejlesztésére.

A pszichológus és a pszichiáter is a mentális egészség különböző vetületeivel foglalkozik, a két szakma azonban sok mindenben különbözik egymástól. Azon kívül, hogy más típusú végzettség kell az egyikhez és más a másikhoz, az ezeken területeken végzett munka fókusza is máshova esik.

Sok nárcisztikus személyiségzavarral küzdő sosem jut el pszichológushoz. Na nem azért, mert nem lenne rá szüksége, hanem azért, mert az ilyen emberek terápiába vonhatósága gyakran korlátozott. Ha mégis megtörténik, az vagy külső nyomás, kapcsolati problémák, vagy munkahelyi konfliktusok hatására jön létre.

éhány kutatás azt sugallja, hogy a személyiségzavarok, így a nárcisztikus vonások kialakulásában is szerepet játszhatnak genetikai tényezők. Például egyesek születetten érzékenyebbek lehetnek az önértékelésükre, ami később hajlamosabbá teheti őket a nárcisztikus vonások kialakulására, különösen ha a környezeti tényezők is erősítik ezt.

gondolná, hogy a nárcisztikus énkép mögött gyakran mélyen rejlő bizonytalanság és önértékelési zavarok húzódnak? Honnan ismerhető fel a nárcisztikus ember? Ezúttal a nárcisztikus személyiségzavarral foglalkozunk.

Ha valaki magát minden helyzetben mások fölé emeli, esetleg mindez a többiek rovására történik, akkor hajlamosak vagyunk rásütni a nárcisztikus jelzőt. Pedig nem mindenki nárcisztikus, aki annak látszik.

Ahányan vagyunk, annyifélét gondolunk a manapság egyre divatosabb kifejezéssel csak nárcinak nevezett emberekről. De milyenek ők valójában, és mi az, amit a közvélemény gondol róluk? Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket!

A szívbillentyű-betegségek többsége lassan alakul ki és hosszú lefolyású. Az emberi szervezet hihetetlen alkalmazkodóképessége miatt ezek az eltérések sokáig nem okoznak semmilyen panaszt. Éppen ezért fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat, amelynek során ezekre a betegségekre is fény tud derülni.

A stresszes életmód hosszú távon igen komoly kardiológiai problémákat okozhat. A koszorúérbetegség és annak szövődményei a mai napig az egyik leggyakoribb megbetegedésnek számítanak Magyarországon.

Utánanéztünk az aktuális tévhiteknek, és ne aggódjanak, nem stresszeltük túl!

A COPD, vagy másnéven krónikus obstruktív tüdőbetegség az egész szervezetet érintő alattomos gyulladásos tünetegyüttes.

Hazánkban a COPD-s, vagy magyarul krónikus obstruktív tüdőbetegek száma egyre nő, és valószínűleg sokkal többen vannak, mint amennyit végül diagnosztizálnak. Mivel a betegek tüneteiket az életkorral járó funkciócsökkenésnek vagy a dohányzás megszokott hatásainak tartják, ezért sokáig nem is fordulnak velük orvoshoz. Emiatt későn jutnak diagnózishoz, és a kezelésük is csak későn kezdődik el.

Ha valaki alvás közben nem folyamatosan, nyugodtan lélegzik, hanem időről-időre akár több másodpercig légzési szüneteket tart, majd hirtelen felhorkan és lélegzik tovább, akkor alvási apnoéja van.

A tüdőrák évente rengeteg ember halálát okozza. A tünetek közül az összes ráktípusnál jelenlevő hirtelen testsúlycsökkenés mellett a leggyakoribbak közé tartozik még a rövid, nehézkes légzés, a gyakori, alkalmanként véres köpettel járó köhögés, és a mellkasi fájdalom.

Milyen tünetek jelzik a felső légúti megbetegedéseket? Mit tehetünk a nyári megfázás ellen? Dr. Czebe Krisztina pulmunológus ezúttal a tünetek felismerésének fontosságát hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az allergia nem keverendő össze a nyári megfázással!

Mi okozza a nyári megfázásokat? Milyen általános tünetekkel járnak ezek a megbetegedések?

Magyarországon az újszülöttek BCG-oltása 1953 óta kötelező. Az oltást még a szülészeti intézményben, de legkésőbb 4 héten belül be kell adni.

ár a TBC fertőzés kialakulásának az egyik melegágya, hogy ha valaki rossz szociális körülmények között él, a helyzet korántsem ilyen egyszerű, hiszen a csökkent immunitás mellett az alkoholizmust és a kóros soványságot is a betegség kiváltó okai közé sorolják.

Bár még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az asztmásokat nem lehet fizikailag terhelni, ez nem igaz. Kevesen tudják, de rengeteg sportoló, sőt, olimpikon él ezzel a betegséggel. Az asztma kialakulásáról, jellemzőiről Dr. Czebe Krisztina tüdőgyógyász mesélt nekünk.

Sokan elbagatellizálják a légúti panaszokat, pedig például egy hónapokig elhúzódó köhögéssel foglalkozni kell. Vagy mégsem?

Az MRI egy olyan képalkotó vizsgálat, melynek segítségével számos betegség diagnosztizálható. A lényegében egy nagy fánkra hasonlító gépezet a mágneses rezonancia elvén működik.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, hogy a röntgen az orvosi képalkotás legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgálata.

Sokan használjuk időről-időre egy-egy szűrés vagy betegség kapcsán, de pontosan talán kevesen tudjuk, hogyan is működik és mire jó az ultrahang.

A radiológia egy átfogó kifejezés. Minden olyan képalkotó módszer ennek az orvosi területnek az ernyője alá tartozik, ami a szerveink állapotára nyújt betekintést.

Ne higgyünk el mindent, amit hallunk! Ha az ismerősünknek elég volt a natív CT, az nem jelenti azt, hogy egy hasonló problémával nekünk sem kell majd kontrasztosra mennünk. Mindig a kezelőorvos dönt, de sokan vannak, akik ezt másképp gondolják.

A végbél-, nemi szemölcs vagy másnéven kondiloma alapvetően egy nemi úton terjedő fertőzésből kialakuló bőrelváltozás, melyet a HPV, a humán papilloma vírus típusai okoznak. A végbélsérv a végbélfal meggyengülése következtében jön létre. Mindkét elváltozás jól kezelhető, ha időben észrevesszük.

A végbélrepedést gyakran összekeverik a végbél bőrének berepedezésével, pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz.

A home office térhódításával egy időben az aranyér, mint diagnózis is egyre többször hangzott el az orvosi rendelőkben. Mi lehet ennek az oka? Okozhat-e az ülőmunka önmagában aranyeret? A válasz sajnos igen.

Sokszor a semmiből jön, látszólag minden előzmény nélkül. Amikor megjelenik az érzés, először általában megpróbáljuk elhessegetni. Ami persze nem működik. A székelési inger érzése velünk marad. Mit tehetünk?

Nehéz anélkül beszélni az aranyérről, hogy ne mindenkinek a fájdalmas székelés jutna az eszébe. Pedig a külső aranyérrel ellentétben a belső aranyér esetén nem érzékelünk direkt fájdalmat.

Az orvosnak nem az a célja, hogy a beteg rosszul érezze magát, hanem az, hogy lehetőleg a páciens méltóságának megőrzésével felállítsa a diagnózist, és a végén megoldást találjon a problémára.

A proktológushoz forduló betegek valamilyen mélyről gyökerező, ősi szégyenérzet miatt sokszor még a szakorvossal sem szeretnek beszélni a végbéllel kapcsolatos problémáikról, pedig sok szenvedéstől megkímélhetnék magukat, ha időben segítséget kérnének.

A proktológiai betegségek közül az egyik legismertebb az aranyér, de úgy általában a végbélproblémákkal kapcsolatban is számos dolgot rosszul tudunk.

2017-ben csaknem 700 millió ember élt krónikus veseelégtelenséggel és ez a szám évről-évre növekszik. Ennek a páros szervnek, a vesének a működését több dolog is károsíthatja, a magasvérnyomásbetegség, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint mind-mind olyan tényezők, amelyek veseproblémákat okozhatnak.

Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy szervezetünk egyik legfontosabb anyagcsereközpontját, a májat számos olyan kórállapot fenyegeti, aminek jelentős része egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

A máj az anyagcsere egyik legfontosabb központja. Számos, szervezetünk számára fontos építőelem termelésében vesz részt, a vese mellett a másik fő kiválasztószervünk.

A vesebetegségek döntő többsége a magasvérnyomásbetegséghez, a cukorbetegséghez, az elhízáshoz, vagy a gyógyszerszedéshez kapcsolódik. Azokban a ritka esetekben, amikor a vesegondok nem a felsoroltakhoz kapcsolódnak, általában a genetikai állomány működésében kell keresni a hibát.

Deréktáji fájdalmak esetén felmerül a kérdés, hogy vese vagy gerinc eredetű-e a probléma? Mozgásszervi eredet mellett szól, ha a fájdalom összefügg a mozgással, kisugárzik a lábak felé, vagy ha hasprés, köhögés hatására fokozódik. Valószínűleg vese eredetű, ha vizelési panasz kapcsolódik hozzá, a fájdalom görcsös jellegű, vagy ha ismerten veseköves páciensről van szó.

Akik még emlékeznek a kémia órákon tanultakra, azok tudják, hogy ha az oldatok túl sok oldott anyagot vagy kevés oldószert tartalmaznak, túltelítetté válnak és a bennük levő oldott anyag kicsapódik. Nincs ez másként az epehólyagban levő epével sem: ha besűrűsödik, a benne levő anyagok kicsapódnak, ennek következményént alakulnak ki az epekövek.

Az epe segíti az emésztést, fontos szerepet játszik a testünkben található salakanyagok eltávolításában, valamint szabályozza a szervezetbe kerülő zsírok lebontását is. Hol található és miért annyira fontos?

Belső szerveink működésével kapcsolatban sokféle igaznak hitt, ám téves információ kering a köztudatban. Lássunk néhányat!

A lézeres bőrfiatalítás egy olyan eljárás, melynek célja a bőr megújítása és fiatalítása. A technológia az elmúlt évtizedekben rendkívüli ívű fejlődésen és szemléletváltozáson ment át.

Általában a nőket szokta jobban zavarni a szem körüli első szarkalábak megjelenése. A szemkörnyéki kötőszövet gyengülésének eredményeképpen létrejövő apró ráncokat a szépségipar évtizedek óta próbálja meg eltüntetni, több-kevesebb sikerrel. A napjainkban újdonságnak számító nanotűvel történő szemkörnyékfiatalítás egyike a legjobb eredményt nyújtó szépészeti kezeléseknek.

Bár tény, hogy többfajta sérv létezik, egy közös mindegyikben van: lényegük, hogy a hasfal szerkezetében kialakuló lyukon keresztül kisebb-nagyobb mértékben kitüremkedik a hasüreg tartalmának egy része.

A derékfájás a felnőtt lakosság nyolcvan százalékát érinti, de már a serdülők körében is előfordul, ráadásul a derékfájósok többsége visszatérő fájdalmakról számol be. A fájdalom közvetlen kiváltó oka lehet egy rossz vagy hirtelen mozdulat, de sokszor minden előjel nélkül lép fel.

Ebben a hideg, nyálkás időben sok embert kínoz az általában légúti betegségeket kísérő, esetenként hosszan elhúzódó köhögés. De nem okolhatjuk mindig a megfázást, előfordulhat ugyanis, hogy más áll a háttérben.

Napjainkban egyre többször halljuk a bélflóra, mikrobiom, probiotikum, prebiotikum, vagy szimbiotikum kifejezéseket. Ha bekapcsoljuk a televíziót, szinte biztos, hogy találkozunk valamilyen bélflórahelyreállító készítmény reklámjával. Ez pedig egyáltalán nem a véletlen műve.

A rosacea egy olyan krónikus bőrbetegség, amelynek következtében a bőr erei kitágulnak, felszíne kipirosodik és gyakran gyulladt csomók is árnyalják a képet.

A hazánkban csak Drakula terápiaként elterjedt esztétikai beavatkozást már elég sokan ismerik. A kezelés során a páciens saját vérét használják fel bőrének megfiatalításra.

Ha az arcunk már nem olyan feszes, mint amilyen fiatalabb korunkban volt, de nem akarunk sebészkés alá feküdni, remek alternatívát jelenthetnek az úgynevezett bioszálas, vagy, ahogy hazánkban elterjedtek, vékonyszálas arckezelések.

Az idő múlásával egyre többen vesznek igénybe úgynevezett fiatalító kezeléseket. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a szépséget rengeteg kultúrában a fiatalsághoz kötik. Nevezhetjük emberi gyarlóságnak is, de tény, hogy kortól függetlenül vágyunk rá, hogy szépek, fiatalosak maradjunk. A kérdés már csak az, hogy hogyan tehetjük ezt meg.

Az optimális hidratálás megőrzése kulcsfontosságú az egészséges bőr számára: megfelelő mennyiségű víz nélkül a bőr kiszárad, és kevésbé hatékonyon tud védőrétegként szolgálni. Mivel a hialuronsav a saját súlyának sokszorosát képes vízből megkötni, így képes rá, hogy megakadályozza a bőr nedvességtartalmának elvesztését.

Aki szépülni szeretne, jó, ha alaposan utánanéz annak, mi az igazság a különböző orvosi-esztétikai kezelésekkel kapcsolatban.

Kötőhártyagyulladás és a szemhéjgyulladás esetén a szem felszíni rétegei sérülnek, ezért szemfelszíni betegségeknek is nevezzük őket. Ha ezek a rétegek, vagyis a kötőhártya és a szaruhártya nem épek, a szervezet általában gyulladással reagál.

Olyan korban élünk, amiben gyakorlatilag elkerülhetetlen a képernyőhasználat. Hétvégi közös mozidélután a televízió előtt? Egy iskolai házifeladat megoldása online? Zoom meeting a kollégákkal? Mindegyikben van valami közös: egyik sem tesz túl jót a szemnek. A száraz szem szindrómát ugyanis a sokszor a túlzásba vitt képernyőidő okozza.

Az időskori szembetegségek között gyakran előforduló makula degeneráció, vagyis a sárgafolt sorvadása általában az 50 év fölötti korosztályt érinti, és gyógyítása csak részben lehetséges.

Sokszor megesik, hogy az egyébként is szemüveges betegek további látásromlással keresik fel az optikust. Az első gondolatuk általában az, hogy mivel romlott a szemük, a jelenleg is használt szemüvegük valószínűleg már nem elég jó. Amikor az újjal sem látnak jól, elmennek a szemészetre, ahol a szemorvos elmondja nekik, hogy a betegségük szemüveggel sajnos nem korrigálható. A diagnózis: szürkehályog.

Minden betegség esetében nagyon fontos az időzítés. Ha baj van, derüljön ki hamar, mert így minél hamarabb elkezdhető a kezelés. Nincs ez másképp a zöldhályoggal, vagyis a glaukómával sem. Mivel ennél a szembetegségnél a már kialakult látáskárosodás nem fordítható vissza, ezért a diagnózis korai felállításával akár a látásunkat is megmenthetik az orvosok.

A túllátás vagy távollátás egy olyan látáshiba, amelynek során nem a közeli, hanem a távoli tárgyakat látjuk élesnek. Mit játszódik le pontosan ilyenkor a szemünkben? Mivel jár az, ha valaki túllátó?

A rövidlátó emberek egy fénytörési hiba miatt a távoli tárgyakat elmosódottan, a közelieket viszont élesen látják. Mi okozza ezt a problémát?

Ki tudja, hogy mi a különbség a zöldhályog és a szürkehályog között? A lézeres szemműtét idősebb korban már tényleg nem opció? Nézzük meg, mi az igazság!

Azoknak, akik az inzulinrezisztencia diagnózisával egyidőben felhagynak a szénhidrátok fogyasztásával, van egy rossz hírünk. Ez nem egy nem jó taktika.

Míg a felnőtteknél a BMI jelzi azt, hogy milyen a súly és a testmagasság aránya, a gyerekeknél a percentilis görbe a sorvezető.

Az egészséges étkezés megalapozását érdemes már gyerekkorban elkezdeni. A helyes táplálkozás kialakításánál a szülőik példamutatása a legfontosabb, ugyanis a gyerekkorban rögzülő minta a felnőttkori táplálkozásra is hatással van.

A daganatos betegségek előfordulása nem csak hazánkban, hanem világszinten is folyamatos emelkedést mutat.

Egyszer minden ember életében eljön az az időszak, amikor ráébred, hogy mennyire fontos az egészségesen táplálkozás. Ennek alapjairól ma már számos felületen olvashatunk, de ha ha valóban hiteles embertől szeretnénk megtudni, hogyan étkezzünk egészségesen, akkor érdemes olyan embert választani, aki dietetikus szakképesítéssel rendelkezik.

Reggelizzünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek? Tényleg káros a szervezetnek a késői vacsora? Ezúttal az egészséges étkezéssel kapcsolatban kerestünk megdönteni való tévhiteket!

A rendszeresen sportolók számára nem ismeretlenek az úgynevezett SMR (self-myofascial release) eszközök, amelyek az izom-, fascia- vagy kötőszövetlazításban nyújtanak segítséget.

A mozgásszervi rehabilitációban és prevencióban nagyon népszerű és kiemelten fontos fizioterápiás eljárás a floss szalaggal végzett kompresszió, és vele egy időben kivitelezett mozgásterápia. A flossing terápia az ezzel végzett mozgásokra épül.

A sportrehabilitáció során a trénernek az edzés mellett alkalmanként különböző kiegészítő technikákra is szüksége van ahhoz, hogy páciense már gyógyultan tudjon visszatérni korábbi, választott mozgásformájához. Az egyik ilyen, edzés mellett használatos lágyszövetterápiás eszköz a kineziotape.

Legyen szó gerinctréningről, preventiv gerinctréningről vagy gerinctornáról, egy dolog közös bennük: mindegyik a gerinc körüli szövetek regenerálásával foglalkozik, és mindegyik kiválóan alkalmas a civilizált ülő életmódból adódó gerincpanaszok megszüntetésére.

A migrén és más fejfájások nagy része jól kezelhető, ám vannak olyan esetek is, mikor a fejfájás komolyabb betegséget jelez.

A fascia egy rendkívül dinamikus szövet, ami az őt érő erőhatásoknak megfelelően akár drasztikusan is képes megváltoztatni mechanikai tulajdonságait. Gyengédebb érintésre lágy, rugalmas elmozdulással, nagy erejű ingerekre pedig rigiditással válaszol.

A fascia a kötőszövet része: egy teljes testen áthúzódó, összefüggő, kifeszített háló, amely mindent beburkol: az egyes szerveket, izmokat, ereket, idegeket éppúgy, mint az egész testet.

A sportrehabilitációs sérüléseknél a gyógyulás egyes szakaszaiban más és más rehabilitációs feladatokra van szükség. Más szabályok vonatkoznak az akut sérülések kezelésére és mások a krónikus sérülések ellátására.

A traumás sérülésektől eltérően a túlhasználatból eredő és a fáradásos sérüléstípus valójában azonos okokra vezethető vissza.

A sportrehabilitációs tréner feladata többek között az is, hogy rájöjjön, milyen testtartásbeli deficit vagy nem megfelelően kivitelezett mozdulatsor vezethetett a sérülés kialakulásához.

Sportolók és sportolni szeretők sérülései esetén egyaránt elengedhetetlen a sportrehabilitáció. A gyógytornásszal történt közös munkát követően a sérült a rehabilitációs tréner iránymutatásával készül fel az adott sportágba történő biztonságos visszatérésre.

Aki sportol, az tudja, hogy a sérüléseket nem lehet megúszni. Sokan a pihentetésre esküsznek, mások az időben igénybevett szakmai segítséget tartják a legfontosabbnak. Kinek van igaza? Mutatunk néhány tévhitet!

Magyarországon a lakosság csaknem felénél fordulnak elő refluxos panaszok. Ha a tünetek gyakran ismétlődnek vagy hosszabb ideje fennállnak, érdemes komolyan venni őket!

Maga a reflux szó visszaáramlást jelent. Ahhoz azonban, hogy megértsük a folyamatot, nem árt felfrissíteni az anatómia tudásunkat!

Világszerte, de főleg a gazdaságilag fejlettebb országokban folyamatosan emelkedik a vastag- és végbéldaganatos esetek száma.

Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. A vastagbélrák hazánkban a második leggyakrabban előforduló daganatféleség, évente nagyjából nyolcezer új beteggel bővül azoknak a köre, akik ebben a kórban szenvednek.

A gluténérzékenység a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése.

Az ételallergia során fellépő, sokszor életveszélyes tünetekért az immunrendszer túl heves válasza a felelős, amit az ételben levő allergén vált ki, míg az ételintoleranciáért maga az emésztőrendszer a felelős. A két dolog teljesen mást jelent.

Azt már szerencsére sokan tudják, hogy beleink egészségének megőrzése érdekében érdemes sok rostot, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de azt talán kevesebben, hogy miért. Hogyan segít a rendszeres gyümölcsfogyasztás például a vastagbél egészségesen tartásában? Milyen következményekkel jár, ha nem figyelünk oda az étkezésünkre?

Számtalan ok vezethet a bélbetegségek kialakulásához. A beleink amellett, hogy sok tekintetben nagyon ellenállóak, nem mindig működnek megfelelően.

Ahhoz, hogy kicsit jobban képbe kerüljünk azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik az étel szájon keresztüli bevitele, majd a végtermék távozása között a szervezetünkben, nem árt, ha egy kicsit jobban ismerjük a testünket, különös tekintettel az emésztőrendszerünkre.

Gasztroenterológushoz általában akkor megyünk, ha valami nincs rendben az emésztésünkkel, vagy ha például sokszor fáj a hasunk, de nem tudjuk pontosan lokalizálni és az okokkal sem vagyunk tisztában.

Talán meglepő lesz a válasz, de nem. Hány ilyen, hasonlóan igaznak hitt, gasztroenterológiával kapcsolatos tévhittel találkozunk nap mint nap? Ne higgyünk el mindent, ami hallunk!

A ticek olyan visszatérően, ismétlődően előforduló mozgások vagy hangadások, amelyeknek nincs célja, funkciója, és nincs a végrehajtásuk mögött szándék vagy tudatos döntés.

Annak ellenére, hogy ma már tudják, a tikkelés idegrendszeri eredetű és a kiváltó okokat nem a pszichoterápiában, hanem az idegrendszeri eltérések összetettségében kell keresni; mégis több olyan lélektani tényezőt ismerünk, amelyek a ticek aktuális súlyosságát befolyásolhatják.

Mivel a tikkeléssel hagyományosan a pszichiátria-pszichológia foglalkozik, nagyon kevesen tudják, hogy maga a tic tisztán idegrendszeri eredetű tünet, melynek kialakulásában pszichológiai traumák nem játszanak szerepet.

A szülők gyakran felteszik ezt a kérdést, és biztosan sokaknak ismerős a dilemma: hogyan teremtsünk egyensúlyt a technika használata és családunk mindennapi élete között? Egyáltalán jogos-e a képernyőktől való félelmünk?

Amikor a szülők észreveszik, akkor már többnyire nagy a baj. Milyen tünetekkel jár, mire figyeljünk oda, mi jelzi a függőséget?

Az interneten játszható játékok rendkívül népszerűvé váltak az elmúlt évtizedekben, és bár rengetegen játszanak többé-kevésbé rendszeresen, a becslések szerint az érintetteknek csak körülbelül egy százalékánál válik igazán súlyossá a helyzet. Természetesen még így is nagyon sok embert érinthet ez a probléma, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek jelentős része még kiskorú gyerek, kamasz.

Az iskolai zaklatások ugyan a gyereket terhelik meg a legjobban, de a megoldást kereső szülőkön, pedagógusokon és pszichológusokon is komoly felelősség nyugszik. Kinek mi a feladata ebben a viszonyrendszerben?

Az iskolai zaklatások sokszor egy életre megnyomorítják a gyereket. Szülőként és pedagógusként sem mindig egyértelmű, mikor és hogyan léphetünk közbe. Melyik életkorra a legjellemzőbbek ezek a zaklatásos helyzetek? Megelőzhetők-e, ha igen, hogyan?

Amikor az iskolában valaki megkeseríti porontyunk mindennapjait, látjuk, hogy a gyerek szenved, de nem tudjuk, mi a jó megoldás. Hogyan alakul ki ez a helyzet? Kiből lesz bully és kiből lesz áldozat?

Szülőként fontos, hogy felismerjük, hogy a gyermeknél tapasztalható érzelmi, hangulati és viselkedésbeli változások valójában a kiskamaszkor normál velejárói, és nem feltétlenül valamilyen pszichés probléma, iskolai konfliktusok, kortársak részéről történő kiközösítés, esetleg bántalmazás áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy a változás normális.

Hány éves kortól beszélünk kiskamasz korról? Miért van az, hogy az emberek általában úgy gondolják, hogy manapság korábban kamaszodnak a gyerekek, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt? Mihez kezdjünk egy kiskamasszal? Károlyi Lillával, a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusával arról beszélgettünk, mi mozgatja a kiskamaszokat és hogyan kezeljük a velük történő konfliktusokat.

A gyermekkorban jelentkező túlzott mértékű szorongás nem mindig látható, nem mindig egyértelmű.

A tanév elején megsűrűsödtek a családok iskolával kapcsolatos problémái. Azoknál a gyerekeknél, akik most kezdték az elsőt vagy iskolaváltás miatt kerülnek új környezetbe, természetes az izgalom, a félelem az új helytől, helyzettől.

Bár nagyon sok tévhit tűnik igaznak, azért ne higgyünk el mindent, ami hallunk!

Ki tudja, milyen gerincproblémákkal érdemes orvoshoz fordulni? A gerincben kialakuló degeneratív elváltozásokat - többek között a gerincsérvet vagy porckorongsérvet is - sérülések vagy statikai rendellenességek okozhatják. A reumatológus szakorvos dolga, hogy megkeresse a fájdalom mögött megbúvó okokat.

Nem csak annak lehet porckopása, aki az idősebb korosztályhoz tartozik. A nehéz fizikai munka, a túlzásba vitt sportolás, vagy egy-egy nem megfelelően kezelt sportsérülés miatt is kikophatnak a porcok.

Ha az ízületet vírusok vagy baktériumok fertőzik meg, fertőzéses ízületi gyulladás jön létre.

Gyakorlatilag bármilyen életkorban, bármelyik ízületünkben kialakulhat az úgynevezett arthritis, vagyis az ízületi gyulladás.

A reumás betegségeket másnéven mozgásszervi betegségeknek nevezzük.

Minden tagom fáj. Ezt a kifejezést elég sokszor használjuk a mindennapokban. Ha a fájdalmakat nem előzte meg semmiféle sérülés, akkor nagy valószínűséggel a reumatológia felé kell vennünk az irányt.

Ki gondolná, hogy annak ellenére, hogy a legtöbben nem tudják, már egészen kis korban is előfordulhat ízületi gyulladás? Mutatjuk, milyen reumatológiával kapcsolatos tévhittel találkozhatunk a nagyvilágban!

Az évek előrehaladtával a csontok alakulása, fejlődése fokozatosan lassul. Éppen ezért a felnőttkori fogszabályozás ideje a gyermekkorihoz képest akár annak duplája is lehet.

A gyermekkori fogszabályozás célja a fogak, a fogazat és az állcsontok helyzeti rendellenességeinek kezelése. Hány éves kortól javasolt a fogszabályzás? Mennyi ideig tart? Milyen készülékeket használnak?

Sokszor halljuk azt, hogy a tejfogak nem olyan fontosak, mint a maradandó fogak, hiszen előbb utóbb kiesnek. Igen ám, de ettől függetlenül vigyáznunk kell rájuk is!

A tejfogak maradandó fogakra történő lecserélődése nagy dolog. Minden gyerek hatalmas izgalommal várja, hogy kiessen az első, és aztán a további 19 tejfog is. De milyen sorrendben kell kiesniük, és pontosan milyen tünetekkel jár ez a folyamat?

Bár banálisnak tűnik a kérdés, nagyon sokak számára nem egyértelmű válasz. Már kisbaba korban? Anyatejes táplálásnál? A hozzátáplálás elkezdését követően?

Ha nem is feltétlenül saját tapasztalatból, de bizonyára mindenki találkozott már az akné kifejezéssel. A tinédzserkor hosszan, olykor akár egy teljes évtizedig is elhúzódó bőrbetegségével nagyon sok kamasz küzd.

A psoriasisként is ismert bőrelváltozás egy krónikus betegség, amely bár napjainkban még nem gyógyítható, de a célzott kezeléseknek hála egyénileg igen hatékonyan kezelhető.

A kérdés nem könnyű, hiszen a két elváltozást nagyon könnyű összetéveszteni.

Legutóbbi cikkünkben arról ejtettünk szót, mennyi gondot tud okozni egy-egy makacsabb uszodaszemölcs. Nincs ez másként a futószemölcsökkel sem, hiszen ezek a jóindulatú kinövések is könnyedén megkeseríthetik a mindennapjainkat.

Az uszodaszemölcsök nevükkel ellentétben nem csak uszodában szedhetők össze, de mivel nyirkos, nedves környezetben nagyobb eséllyel fordulnak elő, ezért a leggyakrabban az uszodát látogató gyermekek körében találkozunk velük.

A szemölcs az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori bőrbetegség, éppen ezért rengeteg tévhit övezi. Amikor a kis, néhány milliméteres göbök megjelennek a bőrfelszínen, ne várjunk sokáig, hanem menjünk orvoshoz!

Milyen kezelési módszereket ismerünk az éjszakai ágybavizelés megelőzésére, gyógyítására? A gyógyszeres kezelés mellett számos, gyógyszermentes megoldás is a rendelkezésünkre áll.

A gyermekkori vizeletvisszatartási problémák hátterében a szervi okok mellett pszichés okok is közrejátszhatnak. A szülők gyakran gondolják, hogy az éjszakai bepisilés elsősorban pszichés eredetű probléma, de persze nem minden esetben van igazuk.

Az éjszakai bepisilés a harmadik leggyakoribb betegség, a fiúkat és a lányokat egyaránt érinti.

Bár a férfi szaporítószervekkel kapcsolatos betegségekről jóval ritkábban esik szó, mint a női problémákról, ez még nem jelenti azt, hogy a jelenség nem létezik. Pusztán csak nem beszélünk annyit róla. Most az egyik ilyen rendellenességet, a hydrokelét vesszük górcső alá.

Kevesen tudják, de a nem kezelt mellékhere-gyulladás hosszú távon a nemzőképesség csökkenését vagy megszűnésést is okozhatja. Hogyan alakul ki? Milyen tünetei vannak?

A felfázás kellemetlen tüneteit senkinek sem kell bemutatni. A folyamatos vizelési inger és a kellemetlen, olykor fájdalmas pisilés sosem jön jókor.

Azt, hogy mennyire fájdalmas a vesekőves roham, csak azt tudja, akinek már volt. Abban mindenki egyetért, hogy jobb, ha inkább elkerüljük. Mégis, mi az a vesekő, hogyan alakul ki?

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, hogy az urológusok órákat tudnának mesélni a szakterületüket érintő tévhitekről. Csemegézzünk a leggyakoribbak közül!

Bár a gyermekkori herefájdalom hátterében több kórkép is állhat, a herecsavarodás a legsúlyosabb közülük.

A herevisszereség a fiatal férfiak betegsége. A leggyakrabban kamaszkortól jelentkezik, de természetesen idősebbeknél is kialakulhat.

Érzékeny, de sok családot érintő téma a gyermekkori fitymaszűkület. Meddig normális? Mikor kell orvoshoz fordulni vele? Hogyan kerülhető el a műtét? A gyermeksebész válaszol.

A fiús anyukák örökös félelme, hogy valamit elnéznek azokkal az egészségügyi problémákkal kapcsolatban, amik kifejezetten fiúknál fordulnak csak elő. Aggodalomra semmi ok! Segítünk tisztán látni néhány alapvető kérdésben!

A köldöksérv kifejezést hallva a legtöbben a felnőttkorban, túlterhelés miatt kialakuló rendellenességre gondolnak, és kevesen tudják, hogy a csecsemő- és gyermekkori köldöksérv alapvetően más okra vezethető vissza. Hogyan alakul ki, mikor van szükség műtétre?

Ha a gyereknél lágyéktájon gyakorlatilag egyik napról a másikra egy nagyobb pukli, duzzanat keletkezik, akkor nagy valószínűséggel lágyéksérv áll a háttérben. Ez az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozást igénylő gyermekkori betegség.

Elképzelhető, hogy először csak egy kis torokfájásra és orrfolyásra panaszkodik a gyerek. Aztán pár nappal később a hasát fájlalja, de mivel a hasfájás jön és megy, ezért a szülők ettől általában nem esnek kétségbe. Amikor azonban már reggel óta hány úgy, hogy nem is nagyon evett semmit, és közben bizonytalan hasfájásra panaszkodik, jusson eszünkbe a vakbélgyulladás, és irány az orvos!

Sok fiús szülő találkozott már a rejtett here rejtélyével. Akinek lánya van, és fogalma sincs róla, miről van szó, annak elmondjuk, hogy a rejtett here egy hereleszállási zavar. Ebben az esetben a gyermek heréje még nem került a végleges helyére, hanem a herezacskón kívül helyezkedik el.

Nem baj, ha nem állunk a helyzet magaslatán, amikor a gyermekkorban kialakult sérvekről van szó, vagy más, gyermeksebészeti problémával állunk szemben. Segít az orvos! Dr. Petrovics András gyermeksebész profi a fenti témákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásában.

Kutyaharapás esetén az egyik legfontosabb dolog, hogy ne essünk pánikba! Lássuk el a sebet és ha ezzel kész vagyunk, lehetőleg rövid időn belül derítsük ki, ki a kutya gazdája! Miért? Mert csak tőle tudhatjuk meg, hogy a háziállat be van-e oltva veszettség ellen.

Nem is gondolnánk, milyen sokan küzdenek a benőtt körömmel. Folyamatosan fáj, a környéke állandóan be van gyulladva, ráadásul hetekig-hónapokig megmarad, és sebészi beavatkozás nélkül csak egyre rosszabb lesz a helyzet.

Nem is gondolnánk, mennyire nincsenek képben az emberek a kutyaharapás, a veszettség, vagy a benőtt köröm kapcsán felmerülő kérdésekkel. Mutatunk néhány tévhitet, lehet csemegézni!

Mikor muszáj orvoshoz fordulni sebek, vágások esetén? Ez egy nehéz kérdés. Nagy kiterjedésű, roncsolt, szúrt, vagy mély sebek esetén, vagy ha idegentest maradhatott vissza, érdemes elmenni az orvoshoz.

Tompa hasi sérülés legyakrabban sportolás, magasból esés és közúti baleset során keletkezik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Leesett a gyerek a fáról, iszonyat gyorsan tekert le biciklivel a hegyről, és nekiment valaminek, vagy edzés közben történt vele valami.

Gyermekkorban és időskorban elég gyakoriak a fejsérülések. A gyerekek folyamatosan mozognak, nagyobb esélyük van rosszul esni, az idős emberek pedig elesettebbek, mozgásuk bizonytalan, ami ebben a téli időszakban, a jeges, csúszós utakon nagyobb eséllyel végződik balesettel.

A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első, és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése.

Sebek, fejsérülések, hasi traumás sérülések, ki tudja, mi bennük a közös? Az mindenképpen, hogy mindegyikkel kapcsolatban van valamilyen tévhit.

A kulcscsont egy különleges csont, hiszen ez köti össze a törzset a karunkkal, egészen egészen pontosan a szegycsontot a lapockával. Ha a vállunkat oldalról megüti valami, vagy ráesünk, akkor pont a kulcscsontra esik a legnagyobb nyomás, ami miatt aztán végül eltörik.

A könyök sérülései közül a zúzódás a leggyakoribb, hiszen különböző sportokban, eséseknél a könyök zúzódásnak kitett helyen van. Gyakoriság szempontjából ezt követik gyermekkorban a könyöktáji törések.

A csukló az a testrészünk, ami a leggyakrabban törik el. Miért? Mert egy esés, vagy akár a jeges úton való elcsúszás esetén reflexszerűen a kezünkkel igyekszünk magunkat megvédeni, megtámasztani, ezért ezt éri a legnagyobb külső behatás.

A boka kificamodásának, rándulásának számtalan oka lehet. Futás, vagy sportolás közben, hirtelen helyzetváltoztatásnál, de akár egy rosszul sikerült banális lépésnél is előfordulhat, hogy nem természetes módon tesszük le a lábunkat, és a teljes testsúlyunk rossz irányban nehezedik a bokára.

A gyermekkorban kifejezetten gyakori végtagsérülésekkel, csonttörésekkel kapcsolatban mindenkinek van véleménye, de nem mindenkié fedi a valóságot. Ki tudja például, hogy kell, vagy nem kell gipsz csuklótörés esetén? Vagy hogy mi a helyzet a kulcscsonttöréssel?

Sokan gondolják azt, hogy a horkolást csak és kizárólag orrsövényferdülés okozhatja, pedig ez nem igaz. Az éjszakai hangzavarnak jóval több oka lehet, és ezek közül csak egy az orrsövényferdülés. De mi ez tulajdonképpen? Hogyan orvosolhatjuk?

Gyermekkorban gyakran előfordulhat, hogy az orrjáratokból vér ürül. Milyen okai lehetnek az orrvérzésnek? Honnan tudjuk, mikor kell orvoshoz fordulni?

A téli időszakban gyakori légúti fertőzések következtében a torokmandulák mérete megnőhet, beszűkítheti a garatot, nehezebb lehet a nyelés, és egészen kicsi korban a levegővételt is akadályozhatja. Mikor érdemes eltávolítani a mandulákat és hogyan zajlik a lábadozás?

A felső légúti infekciók nem korlátozódnak egy szervre: a szájüregben, orrüregben, garatban, gégében, légcsőben is egyszerre fordulhatnak elő. Így a középfül és az orrmelléküregek mellett az arcüregre is átterjedhetnek.

Az előttünk álló őszi-téli szezonban gyakran előforduló felsőléguti hurutos megbetegedéseknek az egyik legáltalánosabb következménye a torokgyulladás. Van olyan gyerek, aki szerencsés, és könnyen átvészeli, de olyan is akad, aki sokáig nyomja vele az ágyat.

Ha folyamatosan be van dugulva a gyerek orra, vagy sokszor horkol, akkor az általánosnak számító nátha és allergia mellett a betegség oka egy vagy több, az orrüregben kialakuló polip is lehet.

A fülfájást leggyakrabban a külső hallójárat, vagy a középfül gyulladása okozza. A betegség csecsemő és kisgyermekkorban észlelhető gyakoribb előfordulása részben a fül anatómiai felépítésével magyarázható.

A kisgyermekkor leggyakoribb betegségei közé tartoznak a felső légúti megbetegedések, amelyek az előttünk álló őszi és téli időszakban halmozottan fordulnak elő. Milyen tévhiteket hallunk a leggyakrabban ezeknek a betegségeknek a szövődményeivel kapcsolatban?

A kancsalság egy többnyire gyermekkorban kezdődő szembetegség. Jellemzője, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. Míg 3-6 hónapos kor alatt ez a jelenség normális, egy éves kor fölött már érdemes gyerekszemészhez fordulni a problémával.

Az árpa az a szemészeti megbetegedés, amivel sokan már egészen korán, gyermekkorukban találkoznak. Fájó, vöröses színű csomó a szemhéjon, ugye ismerős? De hogy mi okozza, vagy hogyan lehet a legegyszerűbben eltüntetni, azzal kevesen vannak tisztában.

A kötőhártya-gyulladás a szem gyakori, többnyire banális megbetegedése, ami általában egy-két hétig tart.

Az újszülöttek mintegy egyötöde elzáródott könnycsatornával születik, ez a rendellenesség pedig számos problémát, gyulladást, fertőzést okozhat.

Biztosak vagyunk benne, hogy az alábbi, látással kapcsolatos tévhiteket minden szülő hallotta már. De minek mennyi az igazságtartalma? Mit higgyünk el, és mi az, amire csak legyintsünk?

Így, hogy az iskolakezdés már a küszöbön áll, főleg a hosszú hajú gyerekeket nevelő anyukák fejében fordul meg, hogy mi van, ha a gyerek haja az idén (is) tetves lesz.

Lassan újra beköszönt az ősz, és vele együtt elkezdődik a nevelési év is. Sokan reggelenként a tömegközlekedési eszközökön összezsúfolódva teszik meg az utat az iskolába, óvodába, munkahelyre és délután haza.

A gyermekkoriban nagyon gyakori hasmenést okozhatja a szalmonella egyik fajtája, a szalmonellózis. Ez a kórkép gyakran járványosan jelentkezik, tömeges megbetegedéseket okoz.

Sokszor tapasztaljuk, hogy a nyári táborozások után a gyerek jól lebetegszik. Általában azért történik ez, mert összeszedett valamilyen vírust. A gyermekkori hasmenések jelentős részét vírusfertőzések okozzák. A gyakran hányással kezdődő betegségeket egy-két nap elteltével követi a hasmenés, amely általában egy héten belül megszűnik.

Vannak olyan, gyerekeket érintő sérülések, amelyek első látásra ugyan jelentéktelennek tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak.

Ezek a balesetek leggyakrabban csecsemő, és kisdedkorban fordulnak elő. Miért éppen ilyenkor? Azért, mert az életkori sajátosságoknak megfelelően a kicsik utánozzák a szüleiket, kíváncsiak, mindent fel akarnak fedezni, mindent egyedül akarnak csinálni, de még ügyetlenek, a mozgáskoordinációjuk kevésbé fejlett, és a veszélyérzetük sem az igazi.

A gyermekkori balesetek kockázata akkor a legnagyobb, amikor a gyerek az egyik fejlődési fokról a másikra lép. Ezért amennyire csak lehet, biztonságossá kell tenni a gyermek környezetét! A legjobb, ha úgy fedezi föl a körülötte lévő világot, hogy nem ütközik folyamatosan akadályokba.

Minden családban előfordulhat, hogy egy, a szervezetben előforduló vírus, baktérium, vagy esetleg parazita hányást-hasmenést okoz. Amire számítanunk kell ilyenkor, az az, hogy a gyomor- és bélrendszer fertőzése miatt kialakuló tünetek szövődményeként kiszáradás jöhet létre.

Nyáron, nyaralás közben is előfordulhatnak a gyerekkel kisebb-nagyobb balesetek. Ilyenkor fontos, hogy a szülők felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor van szükség orvosra, vagy mi az, amit maguktól is meg tudnak oldani például egy leégés, egy sebkezelés, vagy egy törött csont ellátása során. Természetesen ezekkel kapcsolatban is vannak tévhitek.

A felnőttkor küszöbén tombolnak a hormonok, a forradalmi változások miatt a gyermek teste sebesen változik. A növekedési hormonok hatására előbb a végtagok nőnek hatalmasat, majd a növekedés utolsó fázisában a törzs éri el végleges formáját.

Mivel az újszülöttek mozgásszerve még nem elég fejlett, ezért csecsemőkorban a képalkotó vizsgálatoknak ortopédiai szempontból kisebb a jelentősége. Születéskor tehát csípőszűrés tekintetében a fizikális vizsgálat az első.

Egy bizonyos kor után szülőként a legtöbb ember szembesül vele, hogy fogalma sincs, melyek azok az ortopédiai panaszok, amiket komolyan kell venni, és melyek azok, amelyek maguktól megoldódnak. Dr. Mező Róbert, a Bethesda Gyermekkórház ortopéd főorvosa segít tisztán látni a témában.

Milyen cipőt vegyek a gyereknek? Milyen cipőt vegyek magamnak? Mi az ideális választás? A cipők kialakítása gyermekkorban a láb fejlődése szempontjából, felnőtt korban pedig a láb egészségének megőrzése szempontjából fontos.

A főként érzékeny bőrű gyerekeket érintő ekcéma a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyzavara miatt kialakuló betegsége. Bár számos kórképet takarhat, a tünetek kialakulásához minden esetben a bőr hámrétegének sérülése vezet.

A bárányhimlő, vagy másnéven varicella az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb gyermekbetegség. Kórokozója, a HHV-3 vírus légúti cseppfertőzéssel jut a szervezetbe. Ez a vírus okozza az övsömört is.

Gyermekkorban a leggyakoribb bőrbetegségek általában bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés következtében alakulnak ki. A száraz bőr miatt kialakult gyulladás, ekcéma mellett gyakoriak a csípések és a traumás sérülések is.

A gyermekkori bőrbetegségekkel kapcsolatban mindenkinek van véleménye, és persze mindig mindenki jobban tudja a másiknál, mit kellene csinálni, ha a gyerek ekcémás, vagy esetleg bárányhimlője van. Milyen tévhitek övezik a gyermekkori bőrbetegségeket? Figyeljenek csak!

Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A spontán vetélések kockázata a szülők életkorával párhuzamosan növekszik.

A nyugat-európai társadalmakban egyre nagyobb problémát jelent a meddő párkapcsolatok előfordulása. A meddőség az utóbbi évtizedekben súlyos és fokozódó egészségügyi és társadalmi problémát jelent a fejlett országokban is, ennek oka részben az egyre nagyobb számban előforduló férfi infertilitás.

Egyre több nő tervezi későbbi életkorban a gyermekvállalást, az idő előrehaladtával azonban csökken a teherbeesés esélye. Egy nő életében a legtermékenyebb időszak a húszas éveire tehető, ebben az életkorban körülbelül huszonöt százalék annak az esélye, hogy egy adott ciklusban terhesség jön létre. Ez a szám harmincöt év felett tíz százalékra csökken.

Melyek a természetes fogamzás feltételei a női szervezetben? Az egészséges reprodukciós rendszer, a tüszőérés, az érett petesejt kiszabadulása, és az ezeknek a szerveknek a működését szabályozó egészséges hormonrendszer. Ezek tökéletes működése nélkül a teherbeesés nem jön létre.

A gyermekvállalás egy komoly döntés, amely milliónyi csodát, ugyanakkor jó néhány buktatót is rejt magában. Mivel napjainkban a családalapítás életkora egyre jobban kitolódik, az orvosok egyre több meddő esettel találkoznak.

A nyári időszakban bőrünk fokozottan ki van téve az UV-sugarak káros hatásainak. Fontos, hogy ilyenkor a bőrünk védelmére is odafigyeljünk, hiszen az óvatosság hiánya könnyedén a bőr daganatos megbetegedéséhez vezethet.

A leggyakoribb felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek az erek elmeszesedésének következményeként alakulnak ki, de az is előfordulhat, hogy a háttérben genetikai okok állnak.

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavar egyik megjelenési formája. Számos Asperger-szindrómás magától is felismeri, miben tér el viselkedése a többi embertől. Ennek köszönhetően természetesen arra is képesek, hogy ezeknek a társadalmi beilleszkedés szempontjából negatív viselkedési formáknak a leküzdésével vagy elkendőzésével meg tudjanak felelni a közösség elvárásainak.

Végre elérkezett a várva-várt nyári pihenés. Kirándulunk, túrázunk, a szép, napos időnek köszönhetően időnk nagy részét a szabadban töltjük. Azonban néhány alattomos rovar képes megkeseríteni a felüdülésre szánt szabadságunkat. Dr. Csitos Ágnes, a Bethesda Gyermekkórház gyermekbőrgyógyásza megosztja velünk, milyen rovarcsípésekkel találkozhatunk nyaranta, és hogy mire kell odafigyelnünk, ha megtörtént a baj.

Az allergiás megbetegedések sokszor légúti tünetekkel jelentkeznek, ráadásul ezek a tünetek bizony bármelyik életkorban megjelenhetnek. Allergiával kapcsolatos cikksorozatunk harmadik része a légúti allergiáról szól.

Ha valaki májbeteg, nagyon sokáig általában fogalma sincs róla, a májbetegségek többsége ugyanis sokáig tünetmentes maradhat. Ha pedig nem fáj, nem megyünk orvoshoz. Amikor végre valamilyen apropóból mégis részt veszünk egy vérvételen, akkor a májfunkciós laborértékek emelkedése árulkodhat arról, hogy valami nincs rendben. Dr. Pusztay Gitta Margittal, a Swiss Clinic hepatológusával a máj és az epeutak betegségeivel foglalkozó szakterületről, a hepatológiáról beszélgettünk.

A hallássérülés gyűjtőfogalom. Minden nagyothalló, siket és cochleáris implantátumot viselő hallásssérült személynek minősül. Maga a hallássérülés nem jelenti azt, hogy ezek az emberek ne tudnának megbirkózni bármilyen helyzettel, amit az élet hoz! Szimplán csak arról van szó, hogy a rendelkezésükre álló eszközöket talán egy kicsit kreatívabban kell felhasználniuk a boldoguláshoz.

Vannak olyan szembetegségek, amelyek főként az idősebb korú embereket érintik. Gyerekként többször hallhattunk nagyszüleinktől, hogy ők már nem látnak olyan jól, mint mi. Akár azt is többször észrevehettük, hogy olvasáshoz vagy filmnézéshez szemüveget vesznek föl. Vajon milyen ezüstkori szembetegségekkel küzdhettek?

A Parkinson-kór az agy dopamin-termelő sejtjeinek elhalása következtében kialakuló progresszív betegség, melynek elsődleges tünetei a mozgászavarok. Honnan ismerhető fel? Milyen tünetekkel jár még? Milyen korban kezdődik? Mire figyeljünk oda? Dr. Amrein Ilona a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusaként minden, az olvasóinkat érdeklő részletre kitér.

Az IEEE Transactions on Medical Imaging című kiadványban közzétett új eredmények szerint a mesterséges intelligenciával való együttműködés több emlőrák felismerésében is jelentős segítséget nyújthat a radiológusnak.

Aki sokat mozog, az tudja: a sportsérüléseket sajnos nehéz kivédeni. Jó hír azonban, hogy egy kis odafigyeléssel az ízületeket érintő könyök-, térd- és csuklósérülések könnyen elkerülhetők.

Az ételallergiák hátterében a szervezet kóros immunreakciója áll. Ezt a reakciót általában a táplálék fehérjekomponense váltja ki, és ez a folyamat a táplálék ismételt fogyasztásával reprodukálható. A tünetek gyakran nagyon általánosak, nem specifikusak, ezért könnyen összetéveszthetők. A betegség különböző aspektusairól a Bethesda Gyermekkórház II. belgyógyászati osztályvezető főorvosa és a gasztroenterológiai ambulancia vezetője, Dr. Czelecz Judit beszélt nekünk.

Abban a helyzetben, amikor a gyerekek különböző betegségek, fogyatékosságok miatt kórházba kerülnek, nem csak nekik, hanem sokszor a szüleiknek is támogatásra van szükségük. Rideg Gyula kórházlelkész huszonhat éve ad ezeknek a családoknak lelki támogatást. A Bethesda Gyermekkórház református lelkipásztorával a betegekkel való kapcsolatteremtésről, a kezeléssel kapcsolatos félelmekkel való szembenézésről, a gyógyulásról és az oda vezető útról beszélgettünk.

A demencia egy olyan betegség összefoglaló elnevezése, melynek vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, a súlyos gondolkodászavar, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, mely a társadalmi környezetben és az önellátásban zavarokhoz vezet. A betegség tüneteiről és a hátterében álló lehetséges kórképről, az Alzheimer-kórról Dr. Amrein Ilona, a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusa beszélt nekünk.

A kórházi kezelés és a kórházban töltött idő mind a gyermekek, mind a szülők és hozzátartozók számára jelentős fizikai és érzelmi megterhelést jelent. Ezekben a helyzetekben fontos, hogy szülőként a számukra megfelelő módon tudjunk a gyermekek mellett állni: meg tudjuk teremteni érzelmi biztonságukat, meg tudjuk nyugtatni őket, vagy el tudjuk terelni figyelmüket. Korzenszky Klárával, a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusával a kontrollvesztés kríziséről beszélgettünk.

Ki tudja, mi az az kényszerbetegség? A szakirodalom által csak rögeszmés–kényszeres (obszesszív-kompulzív) betegségnek nevezett tünetegyüttes gyermek- és felnőttkorban egyaránt előforduló, krónikus, többnyire hullámzó lefolyást mutató neuropszichiátriai kórkép. A Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusa és neuropszichológusa, Szegleti Gabriella a gyermekkori OCD-ről beszélt a premiumegeszseg.hu-nak.

A depresszió a leggyakoribb lelki betegség. Számos oka lehet, de az egyik legjelentősebbet a genetikában kell keresnünk: nagyobb az esély a megbetegedésre, ha a családban volt már valaki depressziós. Emellett azonban különböző környezeti és pszichológiai tényezők együttes jelenléte is okozhat depressziós tüneteket.

Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel és levert hangulattal szemben az, aki bipoláris zavarban szenved, nagyon szélsőségesen éli meg ezeket az érzelmeket: olyan hangulatingadozásai vannak, amelyek hosszan, akár hónapokig is jelen lehetnek a beteg életében.

A skizofrénia világszerte több, mint húsz millió embert érint. Ez a kóros mentális állapot leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik, a betegségre a mentális folyamatok összeomlása mellett a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, valamint a rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemzőek.

Ha valaki a mindennapjaiban rendszeresen nagyon nagy mélységeket és magasságokat, szélsőséges hangulatingadozásokat él meg, ráadásul ez az állapot önkárosító tünetekkel jár együtt, nagy valószínűséggel borderline, határeseti személyiségzavara van. Hihetetlennek tűnik, de a betegségre jellemző intenzív hangulatváltásokkal és impulzív dühösséggel jellemzett kórképekre ókori feljegyezésekben is találhatunk példát.

A hallássérülés mellett az érzékszervi fogyatékosságok közé tartozik a látássérülés is. Látássérültek azok az emberek, akiknek a látása már születésétől fogva nem tökéletes, vagy később bármilyen oknál fogva visszafordíthatatlanul elromlik. Ezeknek az embereknek az integrálása a társadalomba éppen annyira fontos, mint a jól látó társaiké.

A kommunikációs problémák okait elsősorban a nyelvi- és beszédfejlődésben, illetve ezek elmaradásában és zavaraiban kell keresnünk.

A szemüveg kontra kontaktlencse kérdés hosszú évek óta borzolja a kedélyeket. Mindenkinek megvan a véleménye arról, hogy melyik a jobb. Nekünk is.

Októberi cikksorozatunk folytatásaként a szem betegségei után a sok problémára megoldást nyújtó szemüvegekről lesz szó. Ki tudja például, hogy milyen típusú felületkezeléssel ellátott szemüveglencse a legmegfelelőbb autóvezetéshez? Mi igen!

Szemészeti problémák esetén az orvosok gyakran ajánlják a szemüveg alternatívájaként a kontaktlencséket. Milyen fajtái vannak? Mit érdemes tudni róluk? Utánajártunk, hogy Önöknek már ne kelljen!

Nem túlzás azt állítani, hogy szinte mindenkinek van cukorbeteg ismerőse. Hogy miért? Mert a diabétesszel küzdők száma ma Magyarországon eléri az egymillió főt. Gondolta volna például, hogy az 1-es típusú diabétesz akkor alakul ki, ha a test immunrendszere a saját sejtjeit ellenanyagként ismeri fel, és immunválaszt indít ellenük?

Nagyon sok olyan információ kering a a köztudatban a gyermekkori cukorbetegség kapcsán, ami nem teljesen fedi a valóságot. Kinőhető? Csak inzulinterápiával kezelhető? Az 1-es típusú diabéteszhez van köze? Utánajártunk. Novemberi cikksorozatunk utolsó cikkében is Dr. Vura Tünde, a Swiss Prémium Egészségközpont diabetológus szakorvosa segített abban, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek.

November 14-én van a cukorbetegek világnapja. Mi a PRÉMIUM Egészségpénztárnál az egész hónapot arra szánjuk, hogy minden lehetséges információt átadjunk olvasóinknak a cukorbetegséggel kapcsolatban. Novemberi cikksorozatunk második része a 2-es típusú diabetes mellitusról szól.

Szülőként mindannyian tapasztaljuk, hogy közösségbe kerülés után a gyerekeink eleinte gyakrabban betegszenek meg. Látjuk, hogy milyen gyorsan tud terjedni egy-egy fertőzés a bölcsiben, oviban, iskolában. Gondoljunk csak az őszi-téli légúti betegségekre vagy a nem ritka hányós-hasmenős vírusfertőzésekre. A közösségben könnyen járványt okozó fertőzések miatt nagyon fontos, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek ellen lehetőség szerint minden gyerek oltva legyen, mielőtt közösségbe kerül.

Amikor meghalljuk, hogy a gyerekünk beteg, azonnal aggódni kezdünk. Nincs ez másképp a veleszületett szívbetegségek kapcsán sem. Ilyenkor is jellemző a szülőkre, hogy nagyon megijednek egy-egy diagnózistól. Izguljunk? Ne izguljunk? Ezúttal a Bethesda Gyermekkórház kardiológia ambulanciájának főorvosa, Dr. Gyenes Vilmos segít eligazodni a betegségek útvesztőjében.

A gyermekneurológiai rendelések egyik leggyakoribb diagnózisa a gyermekepilepszia, ami minden 100. gyermeket érint. A gyermekek fejlődésben lévő agyában nagyobb az úgynevezett görcskészség, emiatt az epilepszia és más görcsállapotok is gyakrabban fordulnak elő gyermekkorban. A gyógyszereknek köszönhetően napjainkban a betegek nagyobb része teljesen rohammentessé tehető, felük pedig néhány éven belül teljesen kinövi a betegséget.

Miről ismerhető fel, ha egy gyermek szorong? Mindegyikük esetében eltérő módon jelentkezhetnek a szorongásra utaló tünetek. Vannak olyan félelmek, amelyek az adott életkorban a gyermek egészséges fejlődésének részét képezik. Fontos, hogy a szülő észlelje, hogy gyermeke viselkedése önmagához viszonyítva eltérést, vagy viszonylag hirtelen fellépő változást mutat. Mohácsi Magdolna a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológus-jelöltjeként segít nekünk eligazodni a gyermekkori szorongásos zavarok útvesztőjében.

A változókor a nők számára elkerülhetetlen. A nagy átlag számára 50-51 éves kor körül köszönt be a változás időszaka, a legtöbben ekkor tapasztalják a menopauzára jellemző fizikai tüneteket: megjelennek például a hőhullámok és ingadozó lehet a vérnyomás is. Márciusi cikksorozatunk legújabb részében a menopauzával foglalkozunk.

Bár még a koronavírus járvány elején vagyunk, reméljük, hogy néhány hónap múlva minden visszatér majd a régi kerékvágásba, és nők a ismét rutinszerűen részt vehetnek majd részt az általános nőgyógyászati vizsgálatokon. Azonban addig azt is érdemes tudnunk, milyen esetekben célszerű a jelenlegi járványügyi helyzetben nőgyógyászhoz fordulnunk.

Nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatos cikksorozatunk soron következő témája a sokakat érintő endometriosis. A betegség pontos oka nem ismert, az orvosok immunológiai hátteret sejtenek a megjelenése mögött. A leggyakoribb tünetként jelentkező kiemelelkedően fájdalmas menstruáció sok nő életét megkeseríti.

A nőgyógyászati betegségek sorában gyakoriságát tekintve igen előkelő helyet foglal el a mióma, hiszen a fogamzóképes nők mintegy egyharmadánál okoz tüneteket ez a jóindulatú daganatos elváltozás. Cikksorozatunk második részéből kiderül, hogyan jön létre, mi okozza, és az is, hogy hogyan kezelhető ez a méhizomban kialakult rendellenesség.

Márciusban folytatjuk női betegségekkel foglalkozó cikksorozatunkat. Ezúttal a mammográfiáról gyűjtöttünk be hasznos információkat. Kérdéseinkre a Swiss Prémium Egészségközpont radiológus szakorvosa, Dr. Juhász Andrea válaszolt.

Ebben a hónapban a gyakrabban előforduló nőgyógyászati betegségekkel foglalkozunk majd. Cikksorozatunk első részében a petefészek cisztáról adunk átfogó képet olvasóinknak, ebben pedig Dr. Anga Kis-Balázs, a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosa segít nekünk.

Nőgyógyászati problámákkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó előtti cikke a PMS-sel, vagy másnéven a premenstruációs szindrómával kapcsolatos. Ez a tünetegyüttes a menstruációs ciklust megelőző időszakot öleli fel.

Egy pár életében teljesen természetes, hogy egy bizonyos idő elteltével gyereket szeretnének. Mikortól kell aggódni, ha nem jön a gyerek? Javítható-e a férfi termőképesség? Mutatjuk a tényeket és az ezzel kapcsolatos tévhiteket is!

Bár a szív- és érrendszeri betegségek egyre több embert érintenek, mégis kevesen ismerik a velük kapcsolatos legalapvetőbb tényeket.

Gondoljunk úgy a tévhitekre, mint a legérdekesebb beszélgetések kiindulópontjaira! Senki se csodálkozzon, ha a lenti állítások kapcsán hosszabb párbeszédbe bonyolódik a másikkal. A hallás-, látás-, beszéd- és értelmi sérülések mind fontos témák. Beszéljünk róluk!

Az emberi psziché működése elképesztően összetett. Talán emiatt is van annyi félinformáció a köztudatban a leggyakoribb pszichológiai betegségekkel és azok kezelésével kapcsolatban.

A kérdés minden bizonnyal a legtöbb ember fejében megfordult már. Annak, aki még soha nem járt pszichológusnál, csak sejtései lehetnek arról, hogy hogyan zajlik egy terápia. A pszichológus tényleg a vesénkbe lát? Mindjárt kiderül.

Az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban általában sok kérdés merül fel. Sokan például nem tudják, mit jelent pontosan, ha valaki Alzheimer-kórban vagy Parkinson betegségben szenved, ahogy azt sem, hogy milyen az élete annak, akinek demenciája van vagy Sclerosis Multiplex-szel küzd. Rengeteg tévhit kering a köztudatban, ezekből válogattunk.

Az MMR oltás autizmust okoz? A bárányhimlő oltás teljesen fölösleges? Mi az igazság a védőoltásokkal kapcsolatban? Van pár meglepetésünk!

A rendszeres mozgásról a legtöbb ember azt hiszi, hogy túl sok időt vesz el az életünkből, pedig egy délutáni kertészkedéssel vagy egy könnyed esti sétával is sokat teszünk az egészségünkért. De vajon fogyhatunk mozgás nélkül is? A mozgással kapcsolatos tényekről és tévhitekről Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa mesélt nekünk.

Több olyan tévhit is van a köztudatban, ami a szervezet első védelmi vonalával, a bőrrel kapcsolatos. Kisgyermekkori bőrallergiák? Napozás? Tinédzserkori problémák? Nézzük, mi az igazság!

Mi az az allergia? A szervezet túlzott reakciója olyan anyagokra, amik normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki belőlünk. Mi az igazság ezzel a betegséggel kapcsolatban, és mi az, amit semmiképpen ne vegyünk komolyan? Mutatjuk.

A meddőség elsősorban azt jelenti, hogy egy személy biológiailag képtelen hozzájárulni a fogamzás folyamatához. A meddőséget sok minden okozhatja, az okokkal kapcsolatban pedig rengeteg tévhit létezik. Mutatjuk, melyek a leggyakoribbak.

Most, hogy Magyarországra is megérkezett a Covid-19 elleni vakcina, fontos, hogy az emberek megbízható információkhoz jussanak az oltással kapcsolatban.

Az egész világ a koronavírusról beszél. Mindenkinek van véleménye, mindenki hallott valahonnan valamit, ami vírus terjedésével, megelőzésével, vagy az általa kiváltott betegség kezelésével kapcsolatos. A WHO rendet tesz a fejekben, összegyűjtötte az eddig megjelent tévhiteket, és azt is, hogy valójában mi az igazság. Ezekből válogattunk.

A mammográfiai vizsgálattal kapcsolatban sok tévhit kering online és offline egyaránt. Ezek eloszlatásában Dr. Juhász Andrea, a Swiss Prémium Egészségközpont radiológusa segített nekünk.

A megfázás az a betegség, ami az év bármelyik szakában utolérhet minket. Nem számít, hogy tél van, tavasz, nyár vagy ősz, ha nem figyelünk oda magunkra, egykettőre a kanapén találjuk magunkat egy nagy bögre tea és megszámlálhatatlanul sok papírzsebkendő társaságában.

A rendszertelen táplálkozás, a manapság divatos fogyókúrák, a túlzott vitaminfogyasztás, a kevés pihenés, a stressz, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mind-mind kihatnak a bőrünkre.

Annak, hogy a szervezetünk nem működik megfelelően, több jele is van. Nagyon sokszor előfordul, hogy ezeket a jeleket nem vesszük komolyan, vagy egyáltalán nem is vesszük figyelembe. Azonban ha a látásunkkal van probléma, azzal általában azonnal orvoshoz fordulunk, hiszen a rosszul látás - sok egyéb mellett - a mindennapi tevékenységeink elvégzésében is akadályoz minket.

A leggyakoribb ízületi megbetegedések 50 év felett a degeneratív eltérések. Leggyakrabban a csípő, majd a térd és a váll okozza a legtöbb panaszt, de természetesen a többi nagyízületben (boka, könyök, csukló stb.), valamint kisízületekben - így a gerinc kisízületeiben - is kialakulhat kopásos eltérés. Ahogy öregszik az emberi test, úgy válik egyre biztosabbá, hogy az ízületi problémákkal egy bizonyos kor felett már számolni kell.

Egy gyermek kardiológiai kivizsgálása során nagy szerepe van a családi kórtörténetnek. Jó, ha az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a szülő pontos választ tud adni, még jobb, ha felkészülten, a gyerek korábbi leleteivel együtt érkezik a szakorvosi rendelőbe. Más problémák állhatnak egy tini, és megint mások egy kisgyerek panaszai mögött. Dr. Gyenes Vilmos, a Bethesda Gyermekkórház kardiológus főorvosa a gyermekkori mellkasi fájdalmak mögött megbújó okokról beszélt nekünk.

A gyermekkori szívbetegségekre utaló tünetek – főleg újszülött és csecsemőkorban – jelentősen eltérnek a felnőtt szívgyógyászatban tapasztaltaktól.

A koszorúér-betegség nyomán kialakuló szívroham világszerte egyre több áldozatot követel. A szívinfarktust a szívet ellátó koszorúerek akutan kialakuló, vérrög általi teljes, vagy közel teljes elzáródása okozza.

A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó okai között hazánkban is egyre gyakrabban jelenik meg a túlsúly. Mit tehetünk ellene?

Az utazás szerelmesei valószínűleg abban a pillanatban elkezdték tervezni következő nagy túrájukat, amikor megérkezett a koronavírus elleni vakcina híre. Most, hogy az országok elkezdték felvértezni lakosaikat a COVID-19 oltással, mindannyian egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az életünk visszakerüljön a normális, vagy legalábbis a normálishoz közeli kerékvágásba. Ami azt is jelenti, hogy belátható időn belül újra utazhatunk. Vannak azonban olyan országok, amelyek meglátogatásakor a koronavírus elleni oltáson kívül újabbakra lehet szükségünk.

Ki tudja, mik a nem kötelező, de ajánlott gyermekkori oltások? Miért fontos képben lenni azzal, hogy milyen betegségek ellen védenek? Milyen korban kell beadni őket? Védőoltásokról szóló cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a védőoltásoknak köszönhetően sok, korábban rettegett betegség gyakorlatilag eltűnt, de legalábbis nem okoz annyi problémát az emberiségnek, mint a vakcináció előtti években. A gyermekkori védőoltások sorában a BCG és DPTa, IPV és Hib mellett a pneumococcus, az MMR, a varicella, a hepatitis B és a HPV elleni oltások szerepelnek. Lássuk múlt heti cikkünk folytatását!

Külföldi kalandozásaink során számos olyan helyzetbe kerülhetünk, aminek a vége az lesz, hogy napokig, vagy szélsőséges esetben hetekig, hónapokig nyomjuk az ágyat. Érdemes előre tudni, milyen tünetekre érdemes odafigyelni, és hogy hogyan tehetünk meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket.

Ahogy az korábbi cikkünkből kiderült, az epilepsziás rohamok típusa attól függ, hogy az agy melyik központjában jelentkeznek. A gyakori epilepsziatípusokról prof. Dr. Fogarasi Andrással, a Bethesda Gyermekkorház Neurológia Osztályának osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetünket érő fertőzésekre megfelelő választ adjon, vagyis felvegye a versenyt a kórokozókkal, és le is küzdje azokat. Egy egészséges immunrendszernek többféle eszköze is van ehhez. Dr. Zilahy Mónika, a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza augusztusban az oltások világába vezet be bennünket. Cikksorozatunk első részéből kiderül, hogy mire jó a védőoltás, mi az a nyájimmunitás, vagy hogy milyen oltásokat érdemes felnőtt korban is beadatni magunknak.

Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa ebben a hónapban a mozgással kapcsolatos problémák, sérülések rejtelmeibe vezet be bennünket: a sorban az első a hát- és derékfájás, ami a szervi megbetegedések mellett általában nem megfelelően végrehajtott mozgás hatására jelenik meg.

A napfény nagyon jó hatással van szervezetünkre, számos jótékony hatása ismert. Egyik fontos szerepe, hogy hatására az agyunkban szerotonin, vagy más néven boldogsághormon szabadul fel. Júniusi cikksorozatunk aktuális részében a napozás és a bőr relációját vizsgáljuk!

A bőrallergia is egy túlérzékenységi reakció. Túlzott immunvédekezés olyan anyagokkal szemben, melyek normális körülmények között semmilyen válaszreakciót nem váltanak ki a szervezetünkből. Ki tudja, mi felel ezért a túlzott védekezésért? Dr. Csitos Ágnes, a Bethesda Gyermekkórház gyermekbőrgyógyásza a bőrallergiáról mesélt nekünk.

Milyen fajtái vannak az allergiának? Milyen tünetek esetében gondoljunk allergiára? Mi a különbség a helyi és a szisztémás allergiás reakció között? Kérdéseinkre Dr. Kárász Hajnalka, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpulmunológus főorvosa válaszolt.

Nem is gondolnánk, hogy a leendő édesanyák hány álmatlan éjszakát töltenek az ágyukban forgolódva azon fohászkodva, hogy jaj, csak egészséges legyen. Mármint a születendő gyermek. Nagyon sok betegség már a terhesség alatt kiszűrhető, az autizmus spektrum zavar azonban nem ilyen. Cikksorozatunk második része a kisgyermekkorban jelentkező autizmusról szól.

Nyáron rengeteget túrázunk, biciklizünk, futunk, sok olyan mozgásformát űzünk, amik speciális terhelést rónak a lábunkra. A túlerőltetés vagy a helytelenül végzett mozgás pedig gyakorta vezet térdfájdalomhoz. De mitől fájhat még a lábunk? Dr. Vernes Rékával, a Swiss-Prémium Egészségközpont sportorvosával a térd sérüléseiről beszélgettünk.

Sportolás közben elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb sérülések. Az ember észre sem veszi, és máris tele van kék-zöld foltokkal. Ha azonban odafigyelünk, elkerülhetjük a helytelen mozgás okozta problémákat. Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa a klasszikus könyök- és csuklósérülések megelőzésére hívja fel a figyelmet.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszert érintő autoimmun betegség. Nehéz pontosan megmondani, hogy kinél hogyan alakul, mivel a tünetek súlyossága és időbeli lefolyása is változatos. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg mások esetében az SM tartós funkcióromláshoz is vezethet.

Amikor egy nő áldott állapotba kerül, a hormonháztartása teljesen megváltozik. Ez a megváltozott hormonháztartás felelős a terhességi - gesztációs - cukorbaj megjelenésért. Az anyai cukorbetegség a magzat fejlődését is veszélyezteti, hatással van ugyanis az erekre, így a méhlepény ereire is. Előfordulhat, hogy a baba nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, de súlyos cukorbaj esetén a magzat fejlődése visszamaradhat.

Nem mondunk újat azzal, hogy az alvás bizony alapszükséglet. A kevés vagy rossz minőségű alvás számtalan negatív hatással bír, sok más dolog mellett az egészségi állapotunkat is befolyásolja. Az Urbandroid által fejlesztett alkalmazás többek között az alvásciklus monitorozásával segíti az applikáció felhasználóját abban, hogy pihenése a lehető legoptimálisabb legyen.

Az ADA egyike azoknak az európai egészségügyi-technológiai startupoknak, amik időben észrevették az MI alapú orvoslásban rejlő lehetőségeket. A társaság távorvoslást alkalmazó applikációja a felhasználók által megadott tüneteket kiértékelésével egy lehetséges diagnózist állít fel a beteg részére.

Az IBM-es Watsonra, aki – vagy ami – korunk egyik legismertebb MI-je, 2011-ben figyelhettünk fel, amikor – 90 számítógépes szerverrel a háta mögött – rekordot döntött és nyert a Jeopardy nevű televíziós műveltségi vetélkedőn. Azóta pedig az élet több területén is hasznosították már. A nagyvállalat azonban többet szeretett volna elérni: szuperszámítógépével az orvostudományt is forradalmasítani akarta.

Az állat-asszisztált terápiáról egyre többet hallani, de kevesen tudják, mi ez pontosan, vagy hogy mikor, milyen esetekben lehet rá szükség. A témával kapcsolatos kérdésekre Dr. Hegyi Márta, a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztályának főorvosa segített megtalálni a válaszokat.

Akinek van autista családtagja vagy ismerőse, pontosan tudja, mivel jár együtt az autizmus spektrumzavar. Ismeri és felismeri a tüneteket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legminőségibb életet biztosítsa szerettének. Tudjon meg többet Ön is erről a betegségről!