MIT KELL TUDNI A GYERMEKKORI FITYMASZŰKÜLETRŐL?


Érzékeny, de sok családot érintő téma a gyermekkori fitymaszűkület. Meddig normális? Mikor kell orvoshoz fordulni vele? Hogyan kerülhető el a műtét? A gyermeksebész válaszol.

Kezdetnek nem árt tisztázni néhány alapfogalmat! Mi az a fityma? A fityma a makkot fedő, normális esetben hátrahúzható bőr. Ha a fityma nyílása szűk, és ezért nem, vagy csak nehezen húzható le a makkról, akkor fitymaszűkületről beszélünk.

A LETAPADÁS NEM SZŰKÜLET

Nagyon fontos a szűkületet elkülöníteni a fityma úgynevezett sejtes letapadásától. Miért? Mert újszülött és csecsemőkorban szinte minden fiú fitymája a makkhoz tapad, ami miatt a fityma nem húzható hátra, de ez önmagában még nem jelent problémát!

Ugyanakkor – ezzel párhuzamosan – egy élettani szűkület is fennáll ebben a korban, ami a letapadással együtt hatéves korig fokozatosan oldódik. Az idő előrehaladtával a 2-4 éves korú gyermek elkezd érdeklődni a teste iránt, elkezdi húzogatni a fitymáját, erekciója lesz, ami a letapadás és az enyhe szűkület természetes oldódásához vezet. A szülőnek ilyenkor csak egy feladata van: odafigyelni a tisztántartásra, és a gyerek figyelmét is felhívni ennek fontosságára. Ha minden rendben zajlik, akkor kamaszkorra a fitymaszűkület már csak a fiúk egy százalékánál fordul elő.

VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT

Veleszületett fitymaszűkület esetén a fenti folyamat nem megy végbe és a fityma olyannyira szűk, hogy akár a vizelést is akadályozhatja. A szerzett fitymaszűkület hátterében leggyakrabban egy hegesedéssel járó betegség (lichen sclerosus) áll, amely az addig normálisan fejlődő gyermeknél általában 7-10 éves kortól a fityma fokozatos hegesedését és beszűkülését okozza. Ezt pedig már muszáj műtétileg kezelni.

Akkor is gond lehet a fityma hátrahúzásával, ha idejekorán, már 1-3 éves korban erőltetjük. Ezzel ugyanis apró repedéseket okozhatunk a fitymabőrön, amelyek maguk is heggel gyógyulnak, és végső soron valódi szűkülethez vezetnek.

Van, hogy a bőr hátrahúzható ugyan, de a gyűrűszerű szűkület egy folyamatos akadályt képez a makkon való áthúzáskor. Máskor a szűk fityma egyáltalán nem húzható hátra. Ritkán a szűkület olyan súlyos is lehet, hogy pontszerűvé válik: ez azt jelenti, hogy annyira kicsi a bőrön található nyílás, hogy még a vizelés is nehezen talál utat magának.

Felnőttkorban csak szerzett szűkületek fordulnak elő. A leggyakoribb okok: cukorbetegség, nemi betegségek, visszatérő gyulladások.

EZEKBEN AZ ESETEKBEN ÉRDEMES AZONNAL ORVOSHOZ FORDULNI

Ha a gyermeknek panaszai vannak, illetve ha 5-6 éves korban sem lehet még hátrahúzni a fitymát, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Milyen alarmírozó jelek lehetnek? Ha a fityma alól genny csorog, a fütyi vége bepirosodik, beduzzad, akkor fitymagyulladással van dolgunk.

Kifejezett, illetve fokozódó fitymaszűkület következtében kialakult vizelési akadály esetén is orvosra van szükség. Mire gondolunk? Amikor a vizelet előbb felfújja a fitymazsákot, s csak ezt követően ürül a szűk nyíláson keresztül a pisi, akkor minden esetben orvosi vizsgálatra van szükség.

Előfordulhat az is, hogy a szűk fityma a makk mögé szorul, ahol beödémásodik, s ahonnan egy idő után már lehetetlenné válik a visszahúzása. Ezt az egyébként fájdalmas állapotot paraphimosisnak nevezzük, szintén orvosi ellátást igényel. Ennek megelőzésére jegyezzük meg, hogy a fitymát minden esetben vissza is kell húzni a makkra, hiszen ott van a nyugalmi helye.

A FITYMATORNA SOKSZOR MEGOLDJA A PROBLÉMÁT

Két-három éves kor után a fitymatorna két okból is előnyös: a korábban már említett sejtes letapadás oldódását eredményezi, illetve elősegíti az enyhe-közepes szűkület tágulását. A kellő tágulat elérése érdekében a fitymatorna során fokozatosan szoktatjuk hozzá a bőrt a táguláshoz, ami annyit jelent, hogy mindig csak annyira húzzuk fel a makkról, amennyire még nem kényelmetlen a gyereknek. A tornát érdemes naponta többször egy-két percen keresztül végezni. Ideális, ha a bőrt fürdés közben tornáztatjuk, a fürdővízben a fityma bőre ugyanis felpuhul és így kisebb az esélye a berepedés okozásának.

A fitymatorna sikerességéhez a fokozatosság és a rendszeresség jelenti a kulcsot. Nagyon fontos hogy a hátrahúzást ne erőltessük!


SZTEROIDOS KRÉM: KELL VAGY NEM KELL?

Ha a gyerek hat éves koráig természetes úton, vagy fitymatornát követően sem oldódik a szűkület, annak pontos felmérése érdekében érdemes felkeresni a szakorvost. Ha szignifikáns mértékű szűkülettel találkozik, akkor a gyereknek körülbelül négy-hat hétig szteroidos kenőcsöt kell használnia. A kenőcsöt az érintett területre vékonyan, napi egy-két alkalommal kell felvinni. Konzervatív kezelésre nem gyógyuló esetben, vagy lichen sclerosus gyanúja esetén műtéti megoldás szükséges.

HA NINCS MÁS MEGOLDÁS

Ha már semmi sem használ, és az orvos úgy ítéli meg, hogy mindenképpen műtétre van szükség, akkor enyhe szűkület esetén egy úgynevezett dorsalis bemetszés is elégséges lehet. Mivel ilyenkor a fitymabőrt nem távolítják el, ezért van rá némi esély, hogy a szűkület újra kialakul majd. Biztosabb megoldást jelent a körülmetélés (circumcisio), ami az előbőr (bel- és küllemez) eltávolításával jár. A műtét megtervezése a szülővel megbeszélve, egyéni elbírálás alapján kell, hogy történjen.

A műtétet követően a panaszok hamar megszűnnek, a felszívódó varratok pedig idővel kipotyognak, varratszedésre sincs szükség. Célszerű az ülőfürdőt körülbelül tíz napig hanyagolni, de pár nap után, zuhanyzáskor már érheti egy kis víz a sebet.


A cikk Dr. Petrovics András gyermeksebész együttműködésével készült.