A felgyorsult információáramlásnak és folyamatosan jelenlevő ingereknek köszönhetően a gyerekek gyakran már 8-9 évesen mutathatják a kezdődő kamaszkor első jeleit, melynek kezdetét sokféle tényező alakítja. Ilyenek például a genetikai adottságok, a korábbi testi érés, az életkörülmények, vagy a pszichoszociális komponensek is.

A biológiai érés maga eleve korábban kezdődik, a serdülés időszaka viszont elhúzódik: a fiatalok egyre később kezdik el a felelősségteljes, valóban önálló életet. Kitolódott az elköteleződés is akár a pályaválasztás terén - például nem ritka, hogy a fiatalok újabb és újabb egyetemi szakokat kezdenek el, míg végül egyet végre befejeznek -, akár a párkapcsolatok vagy gyermekvállalás terén.

A klasszikus kamaszkort a 13-19 év közötti időszak jelenti, amelynek egyik legfőbb fejlődési feladata a szülőkről való leválás és az identitáskeresés. Egy olyan, kísérletezéssel teli időszak, melynek során a serdülő új szerepeket, tevékenységeket és különféle viselkedéseket próbál ki: határokat feszeget, korábbi a családtól kapott értékeket kérdőjelez meg majd alkot újra, egészen addig míg meg nem találja a saját útját és kialakul az új, felnőtt identitás. 

MÉG NEM KAMASZ

Egymással párhuzamosan, kölcsönhatásban, de sokszor nem egyforma ütemben zajlik a fizikai, testi, intellektuális és érzelmi fejlődés. Iskolás kor kezdetén jellemző alakváltozás, hogy a végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek. Fejlődik az izomzat, lezajlik a fogváltás. Nagy a mozgásigény, de az idegrendszer érése miatt a gyerek képessé válik a késleltetésre, hogy mozgásigényét mondjuk a tanóra utánra, későbbre halassza. A nagymozgások és a finommozgások is már sokat finomodtak, a korábbi évekhez képest koordináltabbakká, összerendezettebbekké váltak. Ezeknek a változásoknak köszönhetően válik a kiskamasz alkalmassá a komolyabb sportolásra, illetve a komolyabb kézügyességet igénylő kreatív alkotói feladatokra. Ugyanakkor azok a testi és hormonális változások még nem jelennek meg amik aztán a valódi kamaszkort 13-14 évesen beindítják.

Ez a 8-12 éves időszak, amire a kiskamaszkor esik, egy érzelmileg viszonylag kiegyensúlyozott életszakasz a gyerek számára, ahol a fókusz a teljesítményen van. Fontos kognitív fejlődési időszak ez (olvasás, írás tanulás, ok-okozati összefüggések megértése), a felelősségtudat és a morális értékek kialakulásának ideje. A sikerélmény és a környezettől (szülők, iskola, kortársak) kapott pozitív megerősítés hatására kialakul a kompetenciaélmény, ami alapja a későbbi stabil önértékelésnek, pozitív énképnek is. Ha azonban sorozatos kudarcokat él meg a gyermek - például fel nem ismert tanulási nehézségek vagy részképesség zavarok miatt -, esetleg sok kritikát, negatív visszajelzést kap a teljesítményére, akkor kialakulhat benne a kisebbrendűség érzése, a negatív, bizonytalan önértékelés, ami sajnos egy életen át elkísérheti.

A JELEK NEM EGYÉRTELMŰEK, DE OTT VANNAK

Honnan ismerhetünk fel egy kiskamaszt? A külső fizikai jellemzők mellett a kor leggyakoribb lelki, viselkedésbeli jellemzői között van, hogy akaratosabbá vagy indulatosabbá válik, sokszor flegma, esetleg lehangolt, nehezebben motiválható, jobban igényli az elvonulást-egyedüllétet mint korábban. Ugyan az ember azt gondolná, hogy a kamaszokra annyira jellemző lázadás ebben a korban még egyáltalán nincs jelen, de ez nem igaz. Sőt! Ilyenkor szökken szárba: ez az időszak az, amikor már elindul egyfajta szembeszegülés, lázadás a szülőkkel szemben.

Akinek van kiskamasza, tudja, hogy ebben az életkorban nagyon érzékenyek. Néha sértődékenyek, sokszor kritikusak, ugyanakkor az önreflektivitásuk még alacsony szintű. Például a mások hibáit észreveszik, a sajátjukat pedig nem látják. Gyakran befeszülnek, ellenállnak, figyelmük könnyen elkalandozik. Ugyanakkor sokszor még nagyon gyerekes a viselkedésük, és a testi kontaktust - az odabújást, puszilgatást is – kifejezetten igénylik még a szülővel, de csak akkor, amikor mások, főleg a kortársak nem látják. Az iskola előtti reggeli búcsúpuszik egyszer csak eltűnnek, vagy jóval hamarabb, már a suli előtti sarkon megtörténnek. Ugye ismerős a helyzet? Szerencsére ebben a korban még könnyen meggyőzhetők. Mindezek mellett jellemzően még nincs kialakult szilárd véleményük a dolgokról és könnyen befolyásolhatók, kibillenthetők.

Ami a nemek közti különbségeket illeti, általában igaz lehet, hogy a kiskamaszkorban a lányok érzelmileg és szociális készségek területén általában érettebbek a hasonló korú fiúknál. Esetükben fontosabbak az egyszemélyes kapcsolatok, barátságok, míg fiúk inkább csoportokba szerveződnek és viselkedésüket nagyban jellemzi a versengés.

A cikk a Bethesda Gyermekkórház klinikai szakpszichológusának-pszichoterapeutájának, Károlyi Lillának az együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN

A kisiskoláskor leggyakoribb lelki problémái

Milyen tünetei vannak a gyermekkori szorongásnak?

Gyermekkorban is okozhat szorongást a stressz

Tikkel a gyerek, pánikol a szülő