A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ ARANYÉR IS KEZELÉSRE SZORUL

Nehéz anélkül beszélni az aranyérről, hogy ne mindenkinek a fájdalmas székelés jutna az eszébe. Pedig a külső aranyérrel ellentétben a belső aranyér esetén nem érzékelünk direkt fájdalmat.

Ahhoz, hogy tisztán lássunk, meg kell értenünk, az elhelyezkedésen kívül milyen számottevő különbség van belső és külső aranyeresség között.

A HAJLAM ÖRÖKÖLHETŐ

Azt már nagyon sokan tudják, hogy maga az aranyér nem más, mint egy kitágult érgomoly okozta duzzanat a végbélben. Amennyiben a duzzanatot bőr borítja, külső, amennyiben bélnyálkahártya, belső aranyérről beszélünk. Kialakulásának több, esetenként egymással összefüggő okai is lehetnek. Várandós nőknél például a méh megnövekedésével és később a szüléssel együtt járó nagyobb hasi nyomás miatt az erek fala idővel meggyengül és a végbélben található erek megduzzadnak, emiatt alakul ki.

Főleg nőkre jellemző az úgynevezett kötőszöveti gyengeség is. A kötőszöveteknek több típusuk is van, de ami közös bennük, az az, hogy lényegében minden egyes szervünk felépítésében részt vesznek, elraktározzák a vizet, építik a csontokat és az érfalat, az izmokat a csontokhoz rögzítik, és még sorolhatnánk. Amikor kötőszöveti gyengeségről beszélünk, akkor egy olyan természetes élettani folyamatról is beszélünk, ami a kor előrehaladtával romlik. Miért? Mert egy idősödő szervezet már nem termel annyi kollagént, nem beszélve arról, hogy kevesebb vizet és kevesebb tápanyagot is raktároz el.  Ha pedig kevesebb a kollagén és a szervezet alulhidratált, lazábbak lesznek a szövetek, megereszkedik a bőr, az erek fala pedig óhatatlanul elvékonyodik. Innen pedig már csak idő kérdése az aranyér kialakulása. Mindezek mellett egy veleszületett értágulat vagy a helytelen szülői minta miatt kialakult rossz székelési szokások gyermekkori másolása is okozhat aranyeres elváltozást. A rendszeres nehezített székelés hátterében általában a végbél záróizmainak görcsös szorítása, ellazulási nehézsége és a kemény széklet áll.

KÜLSŐ VAGY BELSŐ?

A külső aranyér sokszor belső aranyérrel együtt alakul ki, általában duzzanattal jár, nyomásra esik elő. Bőr alatti bevérzés esetén hirtelen fájdalom, feszülő duzzanat alakul ki, mely idővel vagy felpuhul, viszket és ellapul, vagy kifakad, kivérzik, váladékozik, és helyén később bőrnyúlvány is maradhat. Mi a teendőnk, ha ilyet tapasztalunk? Szerencsére nem kell kapkodnunk az orvoshoz rohanással, de mivel más, komolyabb betegség (például tályog) is járhat hasonló tünetekkel, mindenképpen javasoljuk, hogy azért nagyon sokáig ne várjanak vele.

A belső aranyérbetegség romlása több állomáson keresztül éri el végállapotát. Eleinte az aranyér még nem bújik elő, csak a véres wc papír vagy véres széklet árulkodik meglétéről. Később, főleg székelés közben esik elő az aranyér a végbélből, de utána magától visszahúzódik. Cserébe akár spriccelő vérzéssel is járhat. A harmadik stáció során az aranyér a székeléskor (vagy akár guggoláskor) történt megerőltetés miatt már magától is előesik. Ilyenkor a duzzanat csak kézzel helyezhető vissza, a folyamatot viszketés, vérzés, és váladékozás kíséri. A negyedfokú, végállapotú aranyér már folyamatosan előesett, kézzel sem helyezhető vissza. Az ilyenkor folyamatos váladékozás, kínzó viszketés, rendszeres vérzés, pecsételés már nagyban rontja az életminőséget. Mivel a belső aranyér nyálkahártyája direkt fájdalommal nem bír, ezért többféle eljárással is gyógyítható. Elsőfokú aranyér esetén az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a székelési szokások jó irányba történő megváltoztatása sokszor panaszmentessé teszi a pácienst. Alapvetően elmondható, hogy a másodfoktól kezdve minél előrehaladottabb az aranyér, annál nagyobb beavatkozásra van szükség a gyógyuláshoz. Másrészt, mivel ez a kórkép más végbélbetegséggel (akár külső aranyérrel is) együtt fordul elő, a beavatkozást érdemes egyénileg tervezni. Végstádiumú aranyér esetén, főleg, ha a külső aranyér is a képben van, az aranyér kimetszését szokták javasolni.

LONGO, RAR ÉS LÉZER

A külső aranyér teljes eltávolítása csak a megnyúlt bőr, és az alatta lévő szövetek eltávolításával lehetséges. Vannak azonban olyan, belső aranyér esetén alkalmazott beavatkozások, amelyek képesek rá, hogy csökkentsék a külső aranyeres panaszokat is.
Amikor csak belső aranyere van a páciensnek, viszont az körkörösen duzzadt, akkor a szakorvos egy körkörös, körvarrógépes kimetszést, a Longo-műtétet javasolja az aranyér megszüntetésére. Előfordul, hogy az előreeső aranyereket kimetszés nélkül varrják vissza, ez az úgynevezett RAR-műtét. Újabban terjed az aranyerek lézeres fonnyasztása (LHP) is. Ez az utóbbi eljárás a kisebb megterhelés melletti jobb eredmény elérése céljából akár más beavatkozásokkal is kombinálható.

A lehető legjobb, egyénre szabott eredmény elérése érdekében nagyon fontos, hogy a beteget kivizsgáló és a kezelési tervet javasló szakorvos amellett, hogy szakmailag magasan képzett és széles látókörrel rendelkezik, ne csak egy, hanem többféle többféle probléma többféle megoldásában is jártas legyen.

A cikk Dr. Bánfalvi Péter proktológus szakorvosnak az együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Proktológushoz csak akkor megyünk, ha nagyon muszáj

Tények és tévhitek a proktológia világából

Mi történik a proktológusnál?