AZ ALVÁSI APNOÉ HOSSZÚ TÁVON KERINGÉSI PROBLÉMÁKAT OKOZHAT

Ha valaki alvás közben nem folyamatosan, nyugodtan lélegzik, hanem időről-időre akár több másodpercig légzési szüneteket tart, majd hirtelen felhorkan és lélegzik tovább,  akkor lehet, hogy alvási apnoéja van. Ez a rendellenesség akár a lakosság akár öt-tíz százalékát is érintheti.

Amikor a légzési légáramlás a normál tartomány tíz százalékánál alacsonyabb értékre esik, és ez a jelenség legalább tíz másodpercig fennáll, akkor hivatalosan is alvási apnoéban szenvedünk.

OBSTRUKTÍV APNOÉ

A betegségnek két típusa van: az obstruktív és a centrális eredetű apnoé. Ez utóbbi többnyire központi idegrendszeri vagy anyagcsere betegségek következménye. A lényegesen gyakrabban előforduló obstruktív apnoé főleg a jelentős túlsúllyal bíró, vastag, tömzsi nyakú embereket érinti. Mi ennek az oka? Többek között az, hogy amikor alszunk, az izmaink is pihennek. A nyakon lévő vaskos zsírtömeget az ellazult izmoknak sokkal nehezebb megtartani, ennek következtében a felső légutak összenyomódnak és elzáródik a levegő útja, ami a vérben folyamatosan csökkenő oxigénszintet okoz. Ezt érzékelik bizonyos kémiai receptorok, amik aztán jelzik a légzőközpontnak a problémát, mire az elindítja a belégzést, és a páciens lélegzik tovább. A betegség annál súlyosabb, minél tovább tart a légzéskimaradás, illetve ha ez a jelenség az éjszaka folyamán többször is megismétlődik. Mi segíthet? Mivel a túlsúly kockázati tényezőnek minősül, ezért alapvető a fogyás. A betegség azonban ritkábban ugyan, de sovány embereket is érinthet.

KÁROSODNAK A SZERVEK

A légzéskimaradások idején a vérben jóval alacsonyabb oxigénszint alakulhat ki, mint amire a létfontosságú szerveinknek szüksége van, így ezek működése is károsodik. Sokszor a nehezen beállítható magas vérnyomás hátterében is ez áll. Súlyosabb esetben a szív vérellátási zavara okozza a gondokat, ami kezdetben hajnali szívtáji szorító érzésben, anginában nyilvánul meg, de később szívinfarktushoz, ritmuszavarhoz is vezethet. Az agy tekintetében a hajnali agyvérzések lesznek a legsúlyosabb következmények. Az alacsony véroxigén szint ráadásul folyamatos agyi leépüléshez, lassú elbutuláshoz vezet. Sajnos sokszor már megtörtént a baj, mire valaki gondol rá, hogy a betegnek alvási apnoéi lehetnek. 

FOLYAMATOS ALVÁSDEFICIT

Egy másik nagyon fontos következménye a betegségnek, hogy az egyre csökkenő oxigénszint következtében a pácienseknél úgynevezett mikroébredések jönnek létre. Ilyenkor reflexszerűen pulzuskihagyások jelentkeznek. Ez az alvás folyamatában az a rész, amikor az alvó felhorkan és ismét elkezd lélegezni. Ha túl sűrűek a légzéskimaradások, megváltozik az éjszakai alvásmintázat és a betegek nem tudnak a mélyebb alvásfázisokba eljutni. A pihentető alváshoz pedig nem elég a felületes alvás, a szervezetünknek mindenképpen kell a mély alvásfázisokban történő regenerálódás. Mivel az apnoés beteg erre képtelen, ezért reggelente nem érzi majd kipihentnek magát, emellett az éjszakai alacsony oxigénszint hajnali fejfájást is okozhat neki. Erre az egyik megoldást az szokta a betegnek jelenteni, ha nappal többször is elszunyókál. Súlyosabb esettel állunk szemben, ha a partnerünk akár az asztal mellett vagy beszélgetés közben is elalszik. A betegség egyik legsúlyosabb következménye lehet, ha mindez vezetés közben történik, hiszen egy kialvatlan sofőr könnyen közúti balesetet is okozhat. Nem véletlen, hogy azoknak, akik hivatásos jogosítványt szeretnének, a betegség kizárása érdekében részt kell venniük egy alváslaborban történő alvásvizsgálaton is.

A tüneteket - tehát hogy valaki nem vesz rendesen ritmusosan levegőt, nyugtalanul alszik, hangosan horkol - többnyire a házastársak, családtagok veszik észre. Jó hír, hogy nem minden horkoló embernél alakul ki légzéskimaradás, apnoé.

AZ ALVÁSI PARAMÉTEREK JÓL MÉRHETŐK

A testalkat és a tünetek általában előrevetítik a betegség lehetőségét, ezért nagyon fontos, hogy mindig gondoljunk rá. Az éjszakai alvászavart alváslaborokban lehet mérni, de léteznek a betegnek éjszakára kiadott, kis mérőműszerek is, amelyek szűrésre szintén alkalmasak.

AZ ALVÁSMINŐSÉG MÉRÉSÉNEK ESZKÖZEI
- Éjszakai pulzoximéter, ami csak az éjszakai pulzust és oxigénszintet méri folyamatosan.
- Alváslaborok, ahol a légvételeket, a légáramlást szenzorok mérik, így az orvosok látják, hogy mikor és milyen hosszú ideig nem vesz levegőt a beteg. A testhelyzet is mérhető, hogy milyen pozícióban jönnek az apnoék, illetve az agyi hullámok mérésével (EEG) az alvásfázisok (hogy valaki mikor és mennyi időt tölt mély, illetve felületes alvásban) szintén ellenőrizhetők.

Ma már nem gyakori, de korábban az apnoés betegeken gégészeti műtéteket is elvégeztek. Napjainkban inkább alváskor használatos, éjszakai kis méretű lélegeztetőgéppel látják el a beteget, amik orr- vagy szájmaszkkal, vagy együttesen használatosak. Ezeknél a gépeknél - az úgynevezett pneumatikus sínezés segítségével - a megfelelő nyomás beállításával nyitva tudják tartani a felső légutakat, ezáltal a kellő levegőáramlásnak köszönhetően az éjszakai alacsony oxigénszint is kivédhető, és a szövődmények is elkerülhetők.

A cikk Dr. Czebe Krisztina pulmunológus együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A tuberkolózis nem csak a szegények betegsége

Tényleg csak tavasszal leszünk allergiásak?

Aki asztmás, az is sportoljon rendszeresen

Ne keverjük össze a szénanáthát a megfázással