SOKKAL TÖBB COPD-S BETEG VAN, MINT AMENNYIT DIAGNOSZTIZÁLNAK 

Hazánkban a COPD-s, vagy magyarul krónikus obstruktív tüdőbetegek száma egyre nő, és valószínűleg sokkal többen vannak, mint amennyit diagnosztizálnak. Mivel a betegek tüneteiket az életkorral járó funkciócsökkenésnek vagy a dohányzás megszokott hatásainak tartják, ezért sokáig nem is fordulnak velük orvoshoz. Emiatt későn jutnak diagnózishoz, és a kezelésük is csak későn kezdődik el.

Ez egyébként nem csak Magyarországra jellemző. Az egész világon hasonló a helyzet. Itthon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által évente kiadott Bulletine (2024. év 1. szám) jelentése alapján 180-200 ezer nyilvántartott COPD-s betegről tudunk. Ennél azonban feltehetően sokkal nagyobb ez a szám, mivel a diagnózis sokszor már csak a súlyos tüneteket mutató betegeknél, előrehaladottabb stádiumban kerül felfedezésre. Hagyományosan a legkevesebb beteg a nyugati országhatárhoz közel, a Nyugat-Dunántúl régióban van. A vármegyei előfordulást tekintve az utolsó publikált adatok alapján a legalacsonyabb számban Vas, Győr-Moson-Sopron és Somogy vármegyében, a legmagasabb számban pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest és Heves vármegyében élnek.

NEMCSAK A DOHÁNYOSOKAT ÉRINTI

A COPD korábban megbélyegző betegségnek számított. Jellemzően a nehéz fizikai munkát
végző, dohányos embereknél alakult ki, akik szegényebbek voltak és rossz szociális körülmények között éltek. Nincs ez másképp ma sem: a dohányzás minden formája (legyen az Iqos, a liquid- dohánytermékek vagy akár a vízi pipa) valóban nagyon káros, és jelentős szerepe van a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásában. Napjainkban azonban a szakemberek szerint a betegség hátterében a fent említett káros szokások mellett még számos más tényező is állhat. A genetikai faktorok és a káros környezeti hatások (poros vagy jelentős vegyszer használatot igénylő munkahely, légszennyezés, passzív dohányzás), az alacsony születési súly, a koraszülöttség, a gyermekkori asztma és ismétlődő légúti infekciók szintén okozhatnak COPD-t. A közvélekedés ellenére a túlysúly nincs benne ebben a listában. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a légúti tünetekkel jelentkező betegeknél az anamnézis nagyon alapos legyen és az orvosok megtalálják a legfontosabb rizikófaktorokat.

ROMLÓ TÜDŐFUNKCIÓ

A betegség miatt a tüdő nem tudja olyan jól ellátni a feladatát, mint korábban. Csökken a tüdőfunkció és radiológiai eltérések is kialakulnak, aminek jeleit sok esetben már mellkasröntgenen, illetve tüdőszűrő felvételeken is láthatjuk. Ma már léteznek korszerűbb diagnosztikai módszerek is: az alacsony sugárdózisú mellkas CT-t (low dose CT), melynek elvégzéséhez nincs szükség kontrasztanyagot adni a betegnek.

A COPD következménye lehet a krónikus bronchitis és a tüdőtágulat is. A légutak szűkületéhez vezető betegségekre az jellemző, hogy az egyre fokozódó légúti áramláskorlátozottság következtében már kis terhelésre is jelentkező légszomjat okoznak. A betegek fokozatosan hozzázoknak ahhoz, hogy egyre kevesebb terhelést bírnak, pedig a betegség progressziója a kellő időben felállított diagnózissal és az időben bevezetett kezeléssel lassítható lenne.

A VÍRUSOS IDŐSZAK RONT A HELYZETEN

Főleg az őszi és téli hónapokban a betegek állapotában hirtelen rosszabbodás állhat be (ezt nevezzük akut exacerbációnak, fellángolásnak), amit többnyire vírusos vagy bakteriális fertőzések válthatnak ki. Ezekben az esetekben láz nem mindig jelentkezik, a köpet mennyisége viszont felszaporodhat, és megváltozhat a színe (sárgás, zöldes vagy barnás lesz). A nehézlégzés ilyenkor már a megszokottnál kisebb terhelésre, súlyosabb esetben akár nyugalomban is jelentkezik, emellett a betegek légzése sípolóvá válhat. Ha ezt tapasztaljuk, mindenképp mihamarabb háziorvoshoz, súlyosabb esetben tüdőgyógyászhoz kell fordulni, mert a tünetmentesség eléréséhez antibiotikum, köptetőszer, vagy gyorsan ható hörgtágító használatára lehet szükség.

Minél hamarabb jutunk el orvoshoz, annál hamarabb diagnosztizálják a betegséget. Régi cél, hogy az alapellátásban nagyobb figyelmet kellene fordítani a COPD korai felfedezésére. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de ideális esetben a modern, telemedicinán alapuló diagnosztika is nagyobb szerephez juthat a betegség felismerésében.

A cikk Dr. Czebe Krisztina pulmunológus együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A tuberkolózis nem csak a szegények betegsége

Az alvási apnoé hosszú távon keringési zavarokat okozhat

Aki asztmás, az is sportoljon rendszeresen

Ne keverjük össze a szénanáthát a megfázással