Mit jeleznek a mellkasi fájdalmak a gyerekeknél?

MIT JELENTENEK A MELLKASI FÁJDALMAK A GYEREKEKNÉL?

Egy gyermek kardiológiai kivizsgálása során nagy szerepe van a családi kórtörténetnek. Jó, ha az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a szülő pontos választ tud adni, még jobb, ha felkészülten, a gyerek korábbi leleteivel együtt érkezik a szakorvosi rendelőbe. Más problémák állhatnak egy tini, és megint mások egy kisgyerek panaszai mögött. Dr. Gyenes Vilmos, a Bethesda Gyermekkórház kardiológus főorvosa a gyermekkori mellkasi fájdalmak mögött megbújó okokról beszélt nekünk.

A hangsúly a vér szerinti rokonoknál előforduló fejlődési rendellenességeken, az esetleges fiatalkori magas vérnyomáson, illetve a családi kórtörténetben előforduló ritmuszavaron, esetleges hirtelen szívhalálon van. Fontos, hogy a szülő minden erre vonatkozó információnak a birtokában legyen, és készüljön fel az ezzel kapcsolatos kérdésekre is.

MI TÖRTÉNIK A GYERMEKKARDIOLÓGUSNÁL?

A kardiológiai kivizsgálás során a megszokott gyermekgyógyászati vizsgálatokon kívül EKG és szív ultrahang vizsgálatra számíthatunk. Jelentősebb ritmuszavar gyanújakor 24 órás EKG készítésre, Holter vizsgálatra kerül sor.
A magas vérnyomás megbetegedés kivizsgálásához hozzá tartozik a 24 órás vérnyomásmérés, ABPM vizsgálat. A kardiológiai kivizsgálást megelőzően az orvosnak szüksége lesz még szemészeti, hasi ultrahang, laboratóriumi eredményekre is.

Bizonyos esetekben kerékpár vagy futószőnyeg terheléses vizsgálatot végeznek. Speciális, nehéz kardiológiai problémák esetén szív MR, CT vizsgálat nyújt felvilágosítást.

Bér ezek a vizsgálatok nem járnak fájdalommal, de ha a gyerek nagyon izgul, fél, akkor az orvosnak bizony nehéz dolga van. A szülő aggodalma átragad a gyermekre, ami nem segít a helyzeten. Két nyugodt szülőnek ritkán van ideges gyermeke, de ez sajnos fordítva is igaz. Mit tehetünk ezekben az esetekben? Próbáljuk megvigasztalni a gyereket! Ebben szerencsére az egészségügyi személyzet és az orvos is segítségünkre van: pontos időbeosztással, játékokkal, zenével, vetítéssel, tréfálkozással igyekeznek megteremteni a vizsgálatokhoz szükséges optimális körülményeket. Az orvosok természetesen nem csak a gyerekeket, hanem a szülőket is igyekeznek megnyugtatni: részletesen elmagyarázzák az esetleges kóros eltéréseket, és megpróbálják eloszlatni a felesleges aggodalmakat.

HOLTER ÉS ABPM VIZSGÁLAT

GYERMEKKARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS SORÁN ALKALMAZOTT VIZSGÁLATOK:
HOLTER VIZSGÁLAT A Holter-vizsgálat egy 24 órás EKG-vizsgálat, amelynek során a betegnek egy kis készüléket kell vagy a nyakába akasztani vagy az övére csatolni, ami a vizsgálat alatt 24 órán keresztül rögzíti a szív elektromos jeleit. Ezt értékeli ki később a kardiológus szakorvos.
ABPM (ambulatory blood pressure monitoring) VIZSGÁLAT A vérnyomás értéke folyamatosan változik, befolyásolhatja a fizikai aktivitás, a stressz, de az étkezés is, ezért az orvosi rendelőben végzett méréssel nem juthatunk elég pontos információhoz. A pontosabb értékekhez szükség van egy ambuláns vérnyomásmérő készülékre. Az ABPM során egy kis vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek a páciens karjára, ez a mandzsetta pedig egy mobiltelefonhoz hasonló méretű, nyakba vagy övhöz rögzíthető készülékhez van kötve. A betegnek a vizsgálat ideje alatt sokszor eseménynaplót is kell vezetnie, ebből tudja az orvos, hogy milyen tevékenységekhez köthetőek az AMPM által rögzített változások.

GYERMEKKARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS SORÁN ALKALMAZOTT VIZSGÁLATOK:

HOLTER VIZSGÁLAT

A Holter-vizsgálat egy 24 órás EKG-vizsgálat, amelynek során a betegnek egy kis készüléket kell vagy a nyakába akasztani vagy az övére csatolni, ami a vizsgálat alatt 24 órán keresztül rögzíti a szív elektromos jeleit. Ezt értékeli ki később a kardiológus szakorvos.

ABPM (ambulatory blood pressure monitoring) VIZSGÁLAT

A vérnyomás értéke folyamatosan változik, befolyásolhatja a fizikai aktivitás, a stressz, de az étkezés is, ezért az orvosi rendelőben végzett méréssel nem juthatunk elég pontos információhoz. A pontosabb értékekhez szükség van egy ambuláns vérnyomásmérő készülékre. Az ABPM során egy kis vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek a páciens karjára, ez a mandzsetta pedig egy mobiltelefonhoz hasonló méretű, nyakba vagy övhöz rögzíthető készülékhez van kötve. A betegnek a vizsgálat ideje alatt sokszor eseménynaplót is kell vezetnie, ebből tudja az orvos, hogy milyen tevékenységekhez köthetőek az AMPM által rögzített változások.

MELLKASI FÁJDALMAK TINÉDZSERKORBAN

A mellkasi fájdalom gyermekkorban szinte sohasem kardiális eredetű. Talán furcsa ezt hallani, de a szakember szerint mellkasi fájdalmak esetén nem a szív fáj. Mi lehet még, ami ilyen jellegű problémákat okoz? A kardiológus különböző, célzott kérdések feltevésével igyekszik kideríteni a fennálló gondok mögött megbúvó valódi okokat. Sokat elárul például a fájdalom jellege: amennyiben egy pontra lokalizálódik és a fájdalom leírása meglehetősen színes, részletgazdag – netán jobb oldali – szinte biztosak lehetünk abban, hogy pszichés probléma áll a háttérben. Ha például matematika óra előtt jelentkezik, akkor nincs okunk aggodalomra.

Ha a fájdalom mozgásra erősödik, akkor általában mozgásszervi, ha légzésfázisokhoz kötődik, akkor légzésszervi, ha étkezéskor tűnik fel, akkor pedig emésztő szervrendszeri problémára kell gyanakodnunk. Fontos tényező, hogy nyugalomban vagy fizikai aktivitás során jelentkeznek a tünetek, illetve az is, hogy mi provokálja őket, vagy hogyan szűnnek meg.

Serdülőknél – ad absurdum – az is megesik, hogy szerelmesek, és talán ezért szúr a szívük.

Mindezek mellett a családi feszültség és a szociális gondok is terhelhetik a gyermekek lelkét.

A fájdalom leggyakoribb kiváltó tényezője a túlzott feszültség. Ennek következményeként megváltozik a légzésmechanika, megfeszülnek az izmok, romlik az oxigénellátottság – a gyerek figyelme túlzottan saját magára irányul. Ez pedig nem jó, ugyanis amelyik szervünket túlzottan figyeljük az fájni fog.

Természetesen kardiológiai okok is állhatnak a háttérben – például szívburokgyulladás vagy a szívizom oxigén hiányos állapota –, de ezek nagyon ritkák. A legsúlyosabb szívbetegek szinte sohasem panaszkodnak.

Attól, hogy megállapították, hogy a mellkasi fájdalom nem szív eredetű, még nem múlik el. Sokszor a kardiológiai vizsgálatot követően pulmonológiai, gasztroenterológiai vagy pszichés vizsgálatra lehet szükség. Fontos az is, hogy megnyugtassuk a szülőket! A szívtáji fájdalomtól az idősebb nemzedék általában jogosan fél, de ez még nem jelenti azt, hogy a gyerekeknél fellépő mellkasi fájdalom is komoly betegséget jelez.

MOZOGNI, VAGY NEM MOZOGNI?

Általánosságban elmondható, hogy játékosan minden mozgás megengedett, egyébként sem lehet korlátozni a spontán aktivitást. A versenyszerű sportolással már más a helyzet, ennek az engedélyezése a szakemberek feladata.

A Bethesda Gyermekkórház szakorvosa gyakran mondja, hogy

szánt szándékkal ne neveljenek élsportolót a szívbeteg gyerekből.

Az egészséges életmód része a sport mellett a megfelelő táplálkozás is. Sajnos az elhízás növeli a szívbetegségek esélyét. Abban pedig, hogy a gyerekek egészségesen étkezzenek, ez a mostani pandémiás időszak sem segít. Mi történik, ha a gyerek túlsúlyossá válik? Számos olyan betegségnek – magasvérnyomás, cukorbetegség, pszichés problémák – megnő az esélye, ami egy normális testsúllyal lehet, hogy elkerülhető. Figyeljünk oda arra, hogy gyermekeink lehetőleg jó levegőn, sokat mozogjanak és rendszeresen, fegyelmezetten, egészségesen étkezzenek! Igyekezzünk jó példát mutatni nekik, könnyen lehet ugyanis, hogy egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket!