AZ ALVÁSI APNOÉ HOSSZÚ TÁVON KERINGÉSI PROBLÉMÁKAT OKOZHAT
Ha valaki alvás közben nem folyamatosan, nyugodtan lélegzik, hanem időről-időre akár több másodpercig légzési szüneteket tart, majd hirtelen felhorkan és lélegzik tovább, akkor lehet, hogy alvási apnoéja van. Ez a rendellenesség akár a lakosság akár öt-tíz százalékát is érintheti.
Amikor a légzési légáramlás a normál tartomány tíz százalékánál alacsonyabb értékre esik, és ez a jelenség legalább tíz másodpercig fennáll, akkor hivatalosan is alvási apnoéban szenvedünk.
OBSTRUKTÍV APNOÉ
A betegségnek két típusa van: az obstruktív és a centrális eredetű apnoé. Ez utóbbi többnyire központi idegrendszeri vagy anyagcsere betegségek következménye. A lényegesen gyakrabban előforduló obstruktív apnoé főleg a jelentős túlsúllyal bíró, vastag, tömzsi nyakú embereket érinti. Mi ennek az oka? Többek között az, hogy amikor alszunk, az izmaink is pihennek. A nyakon lévő vaskos zsírtömeget az ellazult izmoknak sokkal nehezebb megtartani, ennek következtében a felső légutak összenyomódnak és elzáródik a levegő útja, ami a vérben folyamatosan csökkenő oxigénszintet okoz. Ezt érzékelik bizonyos kémiai receptorok, amik aztán jelzik a légzőközpontnak a problémát, mire az elindítja a belégzést, és a páciens lélegzik tovább. A betegség annál súlyosabb, minél tovább tart a légzéskimaradás, illetve ha ez a jelenség az éjszaka folyamán többször is megismétlődik. Mi segíthet? Mivel a túlsúly kockázati tényezőnek minősül, ezért alapvető a fogyás. A betegség azonban ritkábban ugyan, de sovány embereket is érinthet.
KÁROSODNAK A SZERVEK
A légzéskimaradások idején a vérben jóval alacsonyabb oxigénszint alakulhat ki, mint amire a létfontosságú szerveinknek szüksége van, így ezek működése is károsodik. Sokszor a nehezen beállítható magas vérnyomás hátterében is ez áll. Súlyosabb esetben a szív vérellátási zavara okozza a gondokat, ami kezdetben hajnali szívtáji szorító érzésben, anginában nyilvánul meg, de később szívinfarktushoz, ritmuszavarhoz is vezethet. Az agy tekintetében a hajnali agyvérzések lesznek a legsúlyosabb következmények. Az alacsony véroxigén szint ráadásul folyamatos agyi leépüléshez, lassú elbutuláshoz vezet. Sajnos sokszor már megtörtént a baj, mire valaki gondol rá, hogy a betegnek alvási apnoéi lehetnek.
FOLYAMATOS ALVÁSDEFICIT
AZ ALVÁSI PARAMÉTEREK JÓL MÉRHETŐK
AZ ALVÁSMINŐSÉG MÉRÉSÉNEK ESZKÖZEI
- Éjszakai pulzoximéter, ami csak az éjszakai pulzust és oxigénszintet méri folyamatosan.
- Alváslaborok, ahol a légvételeket, a légáramlást szenzorok mérik, így az orvosok látják, hogy mikor és milyen hosszú ideig nem vesz levegőt a beteg. A testhelyzet is mérhető, hogy milyen pozícióban jönnek az apnoék, illetve az agyi hullámok mérésével (EEG) az alvásfázisok (hogy valaki mikor és mennyi időt tölt mély, illetve felületes alvásban) szintén ellenőrizhetők.