AZ MRI A VÍZMOLEKULÁK SEGÍTSÉGÉVEL ALKOT KÉPET

Az MRI egy olyan képalkotó vizsgálat, melynek segítségével számos betegség diagnosztizálható. A lényegében egy nagy fánkra hasonlító gépezet a mágneses rezonancia elvén működik.

A vizsgálatot végző gépezetet erős mágnesek működtetik. A beteg a gép közepén lévő kétirányban is nyitott alagútba fekszik be, ahol egy mozgó asztal segítségével pozícionálják magához a vizsgálathoz.

MI TÖRTÉNIK A VIZSGÁLAT KÖZBEN?

A gép erős mágnesei által keltett mágenses tér hatással van az emberi szervezetben lévő vízmolekulákra. Ezeket a vízmolekulákat mágneses hullámokkal gerjesztik, és a belőlük kisugárzó enegiát használják fel a képalkotáshoz. A vizsgálatnak semmilyen, az emberi egészségre ártalmas mellékhatása nincs. Egyes esetekben zavaró lehet a gép működése közben kiadott hangos zaj, emellett – igaz, csak ritkán, de – előfordulhat, hogy a betegek enyhe izomrángásokat vagy a vizsgált testrész felmelegedését tapasztalják.

A PACEMAKER KIZÁRÓ OK LEHET

Lényegében minden olyan szövetről nagy felbontású és részletgazdag kép készíthető, aminek magas a víztartalma, így ez a képalkotó módszer leginkább a lágyrész szövetek leképzésre és vizsgálatára alkalmas. Azokon a területeken, ahol elenyésző az adott szövet víztartalma (mint például a  csontokban, vagy az olyan, levegővel teli területeken, mint a tüdő is), kevésbé képződik jel, így ezek a területek MRI vizsgálattal nehezebben értékelhetőek.

Akik frissen kerültek le a műtőasztalról, azoknak nem javasolják ezt a típusú vizsgálatot, de a nem MR kompatibilis pacemakerrel rendelkező szívbetegeknek sem szabad a gép közelébe kerülnie. Az újabb pacemakerrel rendelkezőknek szerencséjük van, mert az ő készülékeiket már be lehet állítani egy olyan, MRI biztonságos üzemmódba, amellyel biztonsággal elvégezhető egy-egy vizsgálat, de csak miután a beültetett eszközt a beteg kardiológusa beállította. Hogy miért? Mert a vizsgálat minden, a testbe épített elektromosan, magnetikusan, vagy mechanikusan vezérelt műszer működtetését veszélyezteti. Ha pedig a műszer nem működik megfelelően, az bizony a beteg életébe is kerülhet.

NATÍV, NEM NATÍV

Mikor indokolt az egyik és mikor a másik? Akkor nevezünk egy vizsgálatot natívnak, amikor a vizsgálat előtt a páciensbe nem juttatnak kontrasztanyagot. Felvetődik a kérdés, hogy mi az a kontrasztanyag és miért van rá szükség. Nos, a kontrasztanyagok - éppúgy, mint a CT vizsgálatok esetében is -, az ép és a kóros szövetek közötti elkülönítést segítik elő. Vannak olyan betegségek, amikor a jobb rálátás miatt az orvosok kontrasztanyagos vizsgálatot írnak elő. Az ilyen, nem natív MRI vizsgálatok esetén a kontrasztanyagot vénán keresztül juttatják be a beteg szervezetébe és egy speciális befecskendező gép segítségével adagolják.

MRI kontrasztanyagok esetében bizonyos helyzetekben és betegségeknél lehetőség van szervspecifikus kontrasztanyag használatára is: ilyenek például a máj vizsgálatára használt MRI kontrasztanyagok. Az MRI kontrasztanyagoknak egyébként a CT vizsgálatok esetében használt kontrasztanyagokkal szemben az az előnyük, hogy használatukkor lényegesen kisebb az esély arra, hogy a páciensnél allergiás reakció alakuljon ki. Persze ez nem jelenti azt, hogy ha valaki nem natív MRI-re megy, akkor nem kell elvégezni az ilyenkor szükséges, a vesék állapotát felmérő laborvizsgálatokat, hiszen ez minden esetben kötelező.

ENNI NEM SZABAD

Manapság a betegek általában a kezelőorvosuktól, vagy a vizsgálatot elvégző intézménytől kapják meg a vizsgálathoz szükséges felkészülési útmutatót. Általánosságban elmondható, hogy a pácienseknek a vizsgálat előtt 4 órával már nem szabad semmit sem enniük. Inniuk viszont annál inkább! Mint a legtöbb radiológiai vizsgálat esetén, az MRI előtt is érdemes jó sok folyadékot fogyasztani. Mivel az MRI-t végző gépek v rendkívül érzékenyek a betegek mozgására, így kiemelkedően fontos, hogy a vizsgálat során a lehető legkevesebbet mozogjunk. Egyes vizsgálatoknál szükség lehet a belek tisztítására vagy bélmozgások lassítására is. Amannyiben valaki klausztrofóbiás, érdemes megfontolnia, hogy a vizsgálatra való felkészülés egy nyugtató bevételét is magába foglalja majd.

PET MR

Míg a PET CT-ről a legtöbben már hallottak, addig kevesen tudják, hogy a képalkotó diagnosztika területén létezik egy PET MR elnevezésű kísérleti módszer is. Ezt az országban jelenleg csak egy helyen csinálják. A lényege, hogy az MRI-t izotópos vizsgálattal ötvözve vizsgálják az adott szervek metabolizmusát. Nagyon hasznos lehet például tumorok esetében, ahol nagy a sejtosztódások száma, és ráadásul gyorsan is nőnek. Mivel ehhez a gyors növekedéshez az átlagosnál több energiára van szükség, így magasabb lesz a terület vagy szerv metabolizmusa, ezt pedig a vizsgálat PET része jelezni fogja.

A cikk Dr. Szalontai Lászlónak, a Swiss Prémium Egészségközpont radiológus szakorvosának  az együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

5 radiológiával kapcsolatos tévhit, amit sokan igaznak hisznek

Az ultrahangos vizsgálatnak egyáltalán nincs egészségkárosító hatása

A radiológia a modern orvostudomány alappillére

Egy röntgenvizsgálat tizedannyi sugárzással jár, mint egy tengerentúli repülőút