A VASTAGBÉLRÁK MINDEN ÉVBEN EGYRE TÖBB  ÁLDOZATOT KÖVETEL

Világszerte, de főleg a gazdaságilag fejlettebb országokban folyamatosan emelkedik a vastag- és végbéldaganatos esetek száma. Magyarországon a halálozások száma egyre nő, most éves szinten közel ötezer fő hal bele a betegségbe.

Milyen tünetek esetén kell vastagbélrákra gondolnunk? A leggyakoribb, általában korán jelentkező tünet a véres széklet. Ha a bél alsó szakaszáról származik a vér, akkor jellemzően friss, élénkpiros színű.  A felsőbb szakaszokon elforduló vérzés esetén a széklet inkább sötétebb lesz. A vérvesztés következtében vérszegénység, vashiány alakulhat ki, ami fáradtsághoz, gyengeséghez, sápadtsághoz vezet, és szintén korai jele a daganatnak.

A VÁLTOZÁS NEM GYÖNYÖRKÖDTET

Figyelmeztető jelzés lehet, ha a székelési szokásaink megváltoznak. Ha például valakinek korábban inkább szorulásos volt a széklete, és ez elkezd inkább hasmenésessé, gyakran nyákossá válni, érdemes odafigyelni rá. Ha a két széklettípus – szorulásos és hasmenéses – váltakozik, az is jelezhet valamit. Figyeljünk oda akkor is, ha a végtermék a normálisnál vékonyabbnak látszik. Hasi panaszok, puffadás, szélgörcsök, teltségérzés, korábban nem észlelt hasi zajok, vagy a mással nem magyarázható fogyás is figyelmeztethetnek daganatra. Ha ezek a panaszok több héten át fennállnak vagy súlyosabbá válnak, mindenképpen érdemes felkeresni egy gasztroenterológust és elvégeztetni a kolonoszkópiát. Mivel előrehaladott állapotban a daganat elzárhatja a bél egy szakaszát, alkalmanként erős hasi fájdalom, esetleg hányás is előfordulhat. Vannak olyan – ritka – esetek is, amikor a daganat átfúrja a bél falát, perforálódik, ilyenkor a széklet a hasüregbe kerül, ez pedig igen súlyos fájdalommal jár. Ha a daganat a szervezet egyéb pontjaira is átterjed, vagyis áttétet ad, akkor további tünetek is megjelenhetnek, attól függően, hogy melyik szerv van érintve.

A végbélrák tünetei is hasonlóak, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a végbél körül szinte állandóan idegentest érzés, vagy tompa székelési inger áll fenn. Itt is jelentkezhet vérzés, viszont - szemben az aranyeres vérzéssel, amire vérzés esetén elsőként gondolunk - végbélrák esetén ritka a fájdalom, míg, ha az embernek aranyere van, akkor a székürítés nagyon sok esetben fájdalommal jár. Ha tehát a fenti tünetek, panaszok néhány héten keresztül fennállnak, vagy súlyosabbá válnak, mindenképpen ajánlott először a háziorvoshoz, aztán a gasztroenterológus felé venni az irányt!

A TÜKRÖZÉS MINDENT MEGMUTAT

Ha a szakorvos gyanakszik, első lépésként vastagbéltükrözést kér. Ennek a vizsgálatnak nagy előnye, hogy a teljes vastagbelet át tudják vele nézni. Ha daganatot találnak, meg tudják határozni a pontos helyet és a szövetburjánzás kiterjedésére is fény derül. A vizsgálat során a gyanús képletből, elváltozásból szövettani mintavételt végeznek, ez segít a diagnózis felállításában. Sok esetben a szövettani mintából immunhisztokémiai vizsgálatokat is elvégeznek, melyekre a későbbi kezelés megválasztása céljából lehet szükség. A daganat pontos kiterjedésének és esetleges távoli áttételének kimutatása céljából bizonyos képalkotó vizsgálatokat is kérhetnek: ilyen például a mellkas CT, a hasi- és kismedencei CT vizsgálat, de az MR, az ultrahang vagy éppen PET CT is.

A betegség kimenetelét nagyban befolyásolja, hogy a tumor milyen stádiumban van, ezért a következő fontos lépés a daganat stádiumának meghatározása, ugyanis ez befolyásolja, hogy milyen kezelés jöhet szóba. A daganat stádiumát annak nagysága, a nyirokcsomók érintettsége és az esetleges távoli áttétek megléte határozza meg.

HOGYAN TOVÁBB?

A legoptimálisabb kezelés megválasztásához egy több szakemberből álló orvoscsoport véleményére van szükség, ezért a betegek összes vizsgálati anyaga és a beteg előbb egy úgynevezett onkoteam elé kerül, ahol gondos mérlegelés után döntenek arról, hogy az adott beteg esetében melyik kezelés lesz a megfelelő, melyiktől várható a legkedvezőbb eredmény. Ebben a csoportban több orvos szakma (belgyógyász, sebész, gasztroenterológus, patológus, radiológus, onkológus) is képviselteti magát. A személyre szabott kezelési terv felállításakor figyelembe kell venni a beteg kísérőbetegségeit, általános egészségi állapotát, a lehetséges mellékhatásokat, a szedett gyógyszereket, a táplálási állapotot és a szociális helyzetet.

KEZELÉSI ALTERNATÍVÁK

A műtét előtt gyakran alkalmaznak a daganat megkisebbítését célzó sugárkezelést. Mi történik pontosan a sugárkezelés alatt? Mivel ezekben az esetekben a daganatsejtek elpusztítására a cél, ezért nagy energiájú röntgensugarakkal lövik őket. Nagy előnye a kezelésnek, hogy nem csak az operáció előtt, hanem – a megmaradt tumorsejtek elpusztítása céljából – utána is jól használható. A daganatok kezelésében a kemoterápiának is fontos szerepe lehet. Ennek során olyan gyógyszereket juttatnak a szervezetbe, amik szerencsés esetben megölik a daganatos sejteket és megakadályozzák azok növekedését és osztódását.

A daganat eltüntetésére a fenti kezelések mellett általában mégis a sebészeti kezelés jelenti a megoldást, ennek során távolítják el ugyanis magát a daganatot. A műtét során előfordulhat, hogy – a végbéldaganatos betegnél – colostomát kell képezni. Mi ez? A colostoma egy mesterséges bélszájadék, ami a vastagbelet köti össze a has külső felszínével, és aminek segítségével a salakanyag egy, a beteg által viselt, úgynevezett sztómazsákba kerül. Ez a sztómazsák egyébként nem feltétlenül lesz maradandó, akadnak esetek, amikor csak ideiglesen alkalmazzák.

A SZŰRÉS KARDINÁLIS KÉRDÉS

Tekintettel arra, hogy a daganatos megbetegedések száma világszerte nő, az onkológia kutatások célja a minél specifikusabb tumorellenes kezelések kidolgozása. Vannak ígéretes próbálkozások (és remélhetőleg ezeket minél hamarabb siker koronázza), de ezek mellett is nagyon nagy szerepet kap a prevenció. Jelen esetben a rendszeres vastagbélrák szűrés, amit az átlagos rizikóval rendelkező embereknél ötven éves korban kell elkezdeni. Akadnak olyan esetek is – például, ha a kórelőzményben kolorektális rák vagy polip szerepel, ha a családban az elsőfokú rokonok egyikénél hatvanéves kor előtt, vagy két személynél bármely életkorban előfordult kolorektális tumor vagy polip, esetleg az anamnézisben gyulladásos vastagbélbetegség szerepel – amikor a szűrés már az ötven évnél fiatalabb korosztály esetében is esszenciális és életmentő lehet. 

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A laktózintoleraciába beleférhet a tejtermékek fogyasztása is

Mik a vékonybél leggyakoribb betegségei?

Hogyan teszik jobbá az életünket a baktériumok?

A vastagbélrákra való hajlam öröklődhet