A LÁTÁSSÉRÜLÉS, MINT FOGYATÉKOSSÁG
Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, milyen adatok alapján, és milyen mértékben minősítenek valakit látássérültnek, meg kell ismerkednünk a látásélesség, vagy vízus fogalmával. Ennek a szemészeti szakkifejezésnek a segítségével azt határozzák meg, hogy kinek mennyi a látásmaradványa. A vízus a retina felbontóképességét kifejező mérőszáma, ami a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg. A vízus jele (V) után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan.
HOGYAN LESZ A LÁTÁSSÉRÜLÉSBŐL FOGYATÉKOSSÁG?
Értelmezés kérdése. A látássérülést ugyanis több szűrőn keresztül vizsgálhatjuk. Orvosi értelemben az a látássérült, akinek látásállapota eltér a normálistól, de mivel ez egy nagyon tág értelmezési kör, ezért ezt fogalmat a köznyelvben nem pontosan így használjuk.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XVI. Törvény szerint:
Munkaügyi szempontból sincs ez másként, hiszen bizonyos szakmák végzéséhez meghatározott látásteljesítményre van szükség. Ha az nincs meg, a munka nem elvégezhető.
Pedagógiai értelemben az a látássérült, akinél a két szemen korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a (V: 0,3) vagy ennél kisebb, illetve látótérszűkülete nem több 20 foknál.
FOKOZATOK MÁRPEDIG VANNAK
Ha a vízus meghaladja a 33 százalékot, akkor a látás épnek tekinthető. A klasszikus látási fogyatékosság ugyanakkor három kategóriát takar. Ide tartoznak a gyengénlátók, a vakok, és az aliglátók. |
---|
#1 A gyengénlátók látásélessége 0,1 felett van. Ez például azt jelenti, hogy ezek az emberek képesek a szemük segítségével megtanulni írni és olvasni. |
#2 Az aliglátók erre nem képesek. Vannak közöttük, akik látják a nagyobb tárgyakat, vannak, akik meg tudják állapítani, hogy két méteren belül hány ujjat mutatunk nekik, és van olyan aliglátó is, aki csak a fényt, illetve annak az irányát érzékeli. |
#3 Aki vak, az nem látja a fényt sem. Az ő esetükben a látótér az ép látás látóterének 5 százalékára szűkült. Részleges vakság esetén gyakran megmarad a fényérzékelés; ekkor a látássérült csak a fényt érzékeli, a világoson és a sötéten kívül más megkülönböztetésre nem képes. Van, aki viszont azt is meg tudja mondani, merre van a fény forrása. |
A REHABILITÁCIÓ SZEREPE GYERMEKKORBAN
A látássérültek rehabilitációjának gondolata Magyarországon először a millennium idején fogalmazódott meg. A látássérült gyerekeket a Vakok Állami Intézetében készítették fel az önálló életre, a felnőttek rehabilitációja csak sokkal később, 1980 után kapott szárnyra.
Gyermekkorban az ép látók közé történő beilleszkedésen van a hangsúly. A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók lesznek. Pedagógiai nevelésükhöz általában nem elég az általános pedagógiában megszokott eszköz- és módszertár alkalmazása, oktatásukban nagy szerepet kap az innovatív látásmód. Amennyiben nincs lehetőség a hagyományos írás és olvasás megtanítására, és itt főleg az aliglátókra és a vakokra gondolunk, a Braille, vagy másnéven pontírás-olvasás megtanítása az egyik legfontosabb cél.
Mitől más ez a módszer? A Braille írás egy speciális technikát alkalmaz, ahol az ABC betűi és az írásjelek egy hatlyukú rendszerben jelennek meg. A betűket hátulról domborítják ki a betűk tükörképi párja szerint. Tehát ezzel a technikával a vak emberek gyakorlatilag is képesek lesznek az írásbeli kommunikáció feldolgozására, az önálló olvasásra, a muzikálisabbak pedig még kottát is tudnak olvasni a segítségével.
A LÁTÁSSÉRÜLÉS UTÁN IS VAN ÉLET
Ha a látás sérül, akkor az ember már nem képes úgy végezni ezeket a tevékenységeket, mint korábban. Az elemi és a foglalkozási rehabilitációnak pedig éppen az a célja, hogy a látássérült embereket integrálja a társadalomba: segítségével nem kell aggódni az oktatásuk, képzésük miatt, emellett pedig a látássérülésből fakadó mentális és szociális problémákra is megoldási alternatívákat nyújt.
Míg az elemi rehabilitáció többféleképpen (otthontanítás, bentlakásos forma, ambuláns) történhet, addig a foglalkozási rehabilitáció elsősorban ambulánsan valósul meg. A lényeg, hogy a látássérültté vált ember és környezete minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy a látás elveszítéséből adódó nehézségekkel meg tudjon birkózni, émellett pedig lélektanilag is támogató környezet vegye körül.
FORRÁSOK:
Dávid Andrea-Dr. Gadó Márta-Csákvári Judit:
Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 2008.
Táguló horizont: Pedagógusoknak az együttnevelésről, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
Locsmándi Alajos-Losoncz Mária–Kőpatakiné Mészáros Mária–Vargáné Mező Lilla: Ami a kategóriák mögött van
Motiváció Közhasznú Alapítvány: A látássérülés definiciója