BULLYING AZ ELKÖVETŐ ÉS AZ ÁLDOZAT VISZONYRENDSZERÉBEN
Az egyik legnagyobb közhely, de igaz, hogy nem mindig könnyű szülőnek lenni. Sokszor nem tudjuk, mi lenne a legjobb lépés egy adott szituációban, és csak nehezen találjuk a kiutat szorult helyzetünkből. Szemléletes példa erre, amikor az iskolában valaki megkeseríti porontyunk mindennapjait. Látjuk, hogy a gyerek szenved, de nem tudjuk, mi a jó megoldás. Hogyan alakul ki ez a helyzet? Kiből lesz bully és kiből lesz áldozat? Bullyingról szóló cikksorozatunk első része következik.
A bullying helyzetek lehetnek nyíltak, amikor az egész közösséget éri a bántalmazás, és lehetnek rejtett helyzetek is, amiket nagyon nehéz észrevenni, és amik főleg az áldozat pszichés jólétének változásából látszódhatnak. Ezekben a helyzetekben az elkövető a kontrollra, erőfölény kialakítására törekszik, és nem vállal felelősséget a helyzet kialakulásában. Gyakran az áldozat helyzetben lévő kerül a felelős szerepébe.
HOGYAN LESZ VALAKIBŐL BULLY?
A bullyvá, zaklatóvá válás okai sokszor feltérképezetlenek. Nagy általánosságban elmondható, hogy a bántalmazás bántalmazást szül. Elképzelhető, hogy zaklató gyerek családi körülményei nem éppen ideálisak, de az is lehet, hogy egy korábbi, áldozati szerepben eltöltött időszak formálta őt ilyenné. Mivel a bullying egyik lényege az erőegyensúly megborulása, így a bullynak vélhetően valamiféle megnövekedett igénye van a kontrollra, amivel elsősorban a saját belső bizonytalanságát próbálja ellensúlyozni.
Sajnos ezek a szituációk minden résztvevőre rendkívül ártalmas hatással vannak, főleg, ha nem kezelik őket, ezért a szakemberek számára a hangsúly azon van, hogy a kialakult helyzet (bármilyen előzményei is voltak a bullyvá válásnak) minél hamarabb megszűnjön.
MI MIATT LESZ VALAKIBŐL ÁLDOZAT?
Emellett nyilván vannak hajlamosító tényezők is: általában azok a szociális készségeikben gyengébb, stresszhelyzetben kevésbé asszertívan reagáló gyerekek válnak áldozattá, akik az érzelmeiket kevésbé hatékonyan tudják szabályozni, ezért ezeknek a készségeknek a fejlesztése nagyon fontos lehet akár a megelőzés, akár a kezelés szempontjából.
A zaklatásos folyamat egyébként a leggyakrabban az énképre gyakorolhat negatív hatást, emellett azonban egyfajta tanult tehetetlenséget is kialakíthat, ha nem történik beavatkozás.
A SZOROS FELÜGYELET ELENGEDHETETLEN
Mindezek mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy bizony vannak olyan pszichés zavarok, amelyek a bully viselkedésének kiváltói, okozói lehetnek. Szerencsére azonban ezek elég ritkán fordulnak elő. Ha mégis ilyen helyzettel van dolgunk, akkor nagyon fontos szerepet kap az osztályközösség rendszerszintű kezelése, a gyermeket egyénileg támogató szakemberek (külsős pszichológus, pszichiáter) bevonása, valamint a bántalmazó helyzetek megelőzése és megakadályozása. Akár úgy is, hogy külső segítséget, például egy pedagógia asszisztenst vonnak be az iskolai közösség felügyelésébe.
AZ INTEGRÁCIÓ MEGOLDÁS JELENTHET
Az elkövető gyerekek ugyan képesek lehetnek felismerni saját, negatív szerepüket a történetben, de ez egy hosszabb folyamat. Kezdésnek érdemes közösen megvizsgálni a kérdéses helyzeteket az ő szemszögükből is. Ha megtaláltuk a motivációt és megtudtuk, mi idegesíti őket, vagy hogy milyen sérelmeik vannak az áldozattal szemben, akkor el kell érnünk, hogy a bully felismerje, hogy amit csinál, az nem jó. A szülő vagy pedagógus által kiprovokált, presszionált bocsánatkérés nem vezet sehová. Ha az elkövető még mindig dühös valamilyen vélt vagy valós dolog miatt arra, akit szekál, akkor hiába kér bocsánatot a felnőtt utasítására, nem lesz valós a változás. A szerep felismerése későbbi része a folyamatnak.
A cikk Németh Anna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus, valamint Gortva Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása