LAKTÓZINTOLLERANCIÁVAL IS FOGYASZTHATUNK TEJTERMÉKEKET
Az ételallergia során fellépő, sokszor életveszélyes tünetekért az immunrendszer túl heves válasza a felelős, amit az ételben levő allergén vált ki, míg az ételintoleranciáért maga az emésztőrendszer a felelős. A két dolog teljesen mást jelent.
ALLERGIA VAGY INTOLERANCIA?
Az ételallergia során a legjellemzőbb tünetek az étel elfogyasztását követően azonnal, de legkésőbb két órán belül fellépnek. Ha például csalánkiütést, köhögést vagy fulladásos tüneteket tapasztalunk, nagyon gyors orvosi beavatkozásra van szükség. Az ételallergia szerencsére a legtöbbször már gyerekkorban kiderül, egészen pontosan akkor, amikor a gyermek először találkozik az allergiát kiváltó étellel. Felnőtt korban előfordulása viszonylag alacsony, mindössze a népesség körülbelül két százalékát érinti.
Egészen más a helyzet az ételintoleranciával. Ebben az esetben a tünetekért felelős étel elfogyasztása után akár hetvenkét órával is kialakulhatnak a tünetek. A betegnél hasmenés, puffadás, bélgázok, vagy akár fejfájás, rossz közérzet, fáradtságérzet és bőrproblémák is megjelenhetnek. Az ételintolerancia a felnőtt populáció akár negyven százalékát is érintheti.
TEJCUKORÉRZÉKENYSÉG, VAGY MÁSNÉVEN LAKTÓZINTOLLERANCIA
Mivel felnőtt korban a vékonybél hámsejtjei kevesebb laktáz enzimet termelnek, mint korábban, ezért ilyenkor, ha valaki nagyobb mennyiségű tejet fogyaszt, nem feltétlenül képes az összeset maradéktalanul lebontani. Ekkor jönnek a már korábban is említett kellemetlen tünetek.
MINDEN A BÉLFLÓRÁN MÚLIK
Kevésbé köztudott, de előfordulhat olyan eset is, hogy valaki csak átmenetileg nem képes a tejcukor lebontására. Mire gondolunk? Mindannyian szedtünk már antibiotikumokat. Az a rossz hírünk, hogy az antibiotikus kezelésnek van egy olyan mellékhatása, hogy megváltozik tőle a bélflóra. Ilyenkor semmi sem támasztja alá a laktózintoleranciát, pedig a tünetek ugyanúgy megjelennek. Ez a szekunder, vagyis másodlagos laktózérzékenység. Ezekben az esetekben érdemes néhány hétig kihagyni az étrendünkből a tejterméket, és el kell kezdenünk probiotikumot szedni. A bélflóra rendezését követően pedig újra fogyaszthatunk tejtermékeket.
A fentiekből következik, hogy nem mindig elégséges a genetikai vizsgálat. Ha biztosra akarunk menni, akkor meg kell csináltatnunk egy terheléses, úgynevezett hidrogén kilégzéses tesztet is. Ahhoz azonban, hogy meg tudják állapítani, hogy ez valódi, tehát primer laktózintoleranciát jelez, ezt a vizsgálatot először laktulózzal kell elvégezni. De mi az a laktulóz? Egy olyan összetett szénhidrát, amit csak a vastagbélben levő baktériumok tudnak lebontani. A vizsgálat pedig arra szolgál, hogy megállapítsa, benne van-e a kilélegzett levegőben ennek az anyagnak a lebontási terméke. Ha igen, akkor tényleg laktózérzékenyek vagyunk.
HA IGAZOLÓDIK A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG
A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az együttműködésével jött létre.