LAKTÓZINTOLLERANCIÁVAL IS FOGYASZTHATUNK TEJTERMÉKEKET

Az ételallergia során fellépő, sokszor életveszélyes tünetekért az immunrendszer túl heves válasza a felelős, amit az ételben levő allergén vált ki, míg az ételintoleranciáért maga az emésztőrendszer a felelős. A két dolog teljesen mást jelent.

Az ételallergia esetén az allergénből (allergiás reakciót kiváltó, többnyire fehérje természetű anyag) egy morzsányi elegendő is a tünetek kialakulásához, míg az ételintoleranciánál a tünetek súlyosságát mindig befolyásolja az elfogyasztott étel mennyisége is.

ALLERGIA VAGY INTOLERANCIA?

Az ételallergia során a legjellemzőbb tünetek az étel elfogyasztását követően azonnal, de legkésőbb két órán belül fellépnek. Ha például csalánkiütést, köhögést vagy fulladásos tüneteket tapasztalunk, nagyon gyors orvosi beavatkozásra van szükség. Az ételallergia szerencsére a legtöbbször már gyerekkorban kiderül, egészen pontosan akkor, amikor a gyermek először találkozik az allergiát kiváltó étellel. Felnőtt korban előfordulása viszonylag alacsony, mindössze a népesség körülbelül két százalékát érinti.

Egészen más a helyzet az ételintoleranciával. Ebben az esetben a tünetekért felelős étel elfogyasztása után akár hetvenkét órával is kialakulhatnak a tünetek. A betegnél hasmenés, puffadás, bélgázok, vagy akár fejfájás, rossz közérzet, fáradtságérzet és bőrproblémák is megjelenhetnek. Az ételintolerancia a felnőtt populáció akár negyven százalékát is érintheti.

TEJCUKORÉRZÉKENYSÉG, VAGY MÁSNÉVEN LAKTÓZINTOLLERANCIA

Kezdjük az alapoknál! Mi az a laktóz? A laktóz egy kétféle cukormolekulából, egy glükózból és egy galaktózból álló úgynevezett diszacharid, amit a vékonybél hámsejtjeiben termelődő tejcukor bontó enzim, a laktáz bont elemeire. Erre azért van szükség, mert a laktóz csak így képes felszívódni. Mi lehet az oka annak, hogy nem szívódik fel? Előfordulhat, hogy egyáltalán nem termelődik laktáz enzim a szervezetben. De az is, hogy termelődik ugyan, csak nem elég. Ha a laktóz bontatlanul halad keresztül a vékonybélen, akkor a vastagbélbe érve az ott levő baktériumok egy erjedéses folyamat során bontják majd le. Az erjedés pedig gázképződéssel jár. Ha pedig gázok keletkeznek a beleinkben, akkor jön puffadás és a rossz közérzet. A fentiek fényében bizony felvetődik a kérdés: mit ne együnk, hogy megelőzzük a bajt? A válasz nem mindenkinek fog tetszeni: tejet és tejtermékeket.

Mivel felnőtt korban a vékonybél hámsejtjei kevesebb laktáz enzimet termelnek, mint korábban, ezért ilyenkor, ha valaki nagyobb mennyiségű tejet fogyaszt, nem feltétlenül képes az összeset maradéktalanul lebontani. Ekkor jönnek a már korábban is említett kellemetlen tünetek.

MINDEN A BÉLFLÓRÁN MÚLIK

A betegség diagnosztizálása napjainkban már nem olyan bonyolult feladat. Vérből vagy szájnyálkahártyáról vett kenet segítségével is lehet igazolni az érzékenységre való hajlamot.

Kevésbé köztudott, de előfordulhat olyan eset is, hogy valaki csak átmenetileg nem képes a tejcukor lebontására. Mire gondolunk? Mindannyian szedtünk már antibiotikumokat. Az a rossz hírünk, hogy az antibiotikus kezelésnek van egy olyan mellékhatása, hogy megváltozik tőle a bélflóra. Ilyenkor semmi sem támasztja alá a laktózintoleranciát, pedig a tünetek ugyanúgy megjelennek. Ez a szekunder, vagyis másodlagos laktózérzékenység. Ezekben az esetekben érdemes néhány hétig kihagyni az étrendünkből a tejterméket, és el kell kezdenünk probiotikumot szedni. A bélflóra rendezését követően pedig újra fogyaszthatunk tejtermékeket.

A fentiekből következik, hogy nem mindig elégséges a genetikai vizsgálat. Ha biztosra akarunk menni, akkor meg kell csináltatnunk egy terheléses, úgynevezett hidrogén kilégzéses tesztet is. Ahhoz azonban, hogy meg tudják állapítani, hogy ez valódi, tehát primer laktózintoleranciát jelez, ezt a vizsgálatot először laktulózzal kell elvégezni. De mi az a laktulóz? Egy olyan összetett szénhidrát, amit csak a vastagbélben levő baktériumok tudnak lebontani. A vizsgálat pedig arra szolgál, hogy megállapítsa, benne van-e a kilélegzett levegőben ennek az anyagnak a lebontási terméke. Ha igen, akkor tényleg laktózérzékenyek vagyunk.

HA IGAZOLÓDIK A LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG

Megjött minden teszt, minden eredmény, bizony laktózérzékenyek vagyunk. Hogyan tovább? A legfontosabb teendőnk a laktózmentes étrend betartása. Meglepő módon ez nem jelenti azt, hogy semmilyen tejterméket nem fogyaszthatunk, ugyanis - a tünetek súlyosságától függően - előfordulhat, hogy kis mennyiségben fogyaszthatunk majd joghurtot, sajtot vagy akár túrót is. Ezek az úgynevezett előemésztett tejtermékek, amiknek az előállítása során már elvégezték a laktózmolekula bontását. Szerencsére manapság már igen széles választék áll rendelkezésre a különféle laktózmentes termékekből, de ha ez nem elegendő, alkalmazhatunk laktáz készítményeket is, amelyek segítik a laktóz lebontását.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A gyulladásos bélbetegségek általában fiatalabb korban jelentkeznek

Mikor menjünk gasztroenterológushoz?

Hogyan teszik jobbá az életünket a baktériumok?

Mik a vékonybél leggyakoribb betegségei?