Szülőként a legfontosabb a megelőzés és a felismerés. A szülő dolga, hogy gyerek jelzéseit, érzéseit komolyan vegye, de az is az ő feladatai közé tartozik, hogy azokat feleslegesen ne nagyítsa fel. Tudni kell, hogy ez egy nagyon vékony határvonal, amivel óvatosan kell bánni! Egy bullying szituációban sokszor előfordul, hogy nem csak az elkövető, hanem az áldozat is ellenségessé válik a közösséggel szemben, ez pedig nem segíti a visszaintegrálásukat.

MIT TEGYEN A SZÜLŐ?

Kérjen segítséget! Mindenképpen jelezze a kialakult helyzetet az osztályfőnök felé, az iskolapszichológus felé, és ha szükséges, az iskola igazgatója felé is!

A bullying általában rendszerszintű probléma, ezért szükséges rendszerszinten is kezelni. Az, hogy a szülő megbeszéli a másik szülővel, sokszor nem elégséges. Ha sem hosszútávon sem rendszerszinten nem sikerül a problémát kezelni, akkor felmerülhet az intézményváltás lehetősége is, természetesen a gyerekkel megbeszélve.

Az áldozat gyerek érzései, szomorúsága és dühe elismerése mellett érdemes törekedni a pozitív kapcsolatok erősítésére, az önbizalom és az érzelemszabályozás fejlesztésére is.
Hogyan csináljuk? Például hívjuk át a hétvégén a barátait, vagy bíztassuk, hogy ő hívja át őket! Ha nincsenek az iskolában barátai, akkor hívjuk át a kedvenc unokatestvérét vagy valakit, akitől pozitív kortárs élményeket kaphat!

MIT TEHET A PEDAGÓGUS?

A pedagógusnak sokféle eszköztár állhat a rendelkezésére, de a legfontosabb, hogy a munkájához kérjen és kapjon is segítséget. A Békés Iskolák program nem véletlenül mozgatja meg az egész iskolát. Az összefogás elkerülhetetlen és feltétlenül szükséges, hiszen a probléma csak úgy oldható meg, ha mindenki törekszik a kialakult helyzet megoldására. A kialakult bullying helyzetek megoldásához sokszor - a szülőkön és az osztályt tanító pedagógusokon kívül - iskolai szociális segítő és iskolapszichológus bevonására is szükség lehet.

A pedagógusok a csoportszabályok, csoportnormák kialakításával, az iskolai zaklatásos helyzetek feltérképezésével, valamint egyfajta konfliktuskezelési gyakorlat kialakításával tudnak a legtöbbet tenni a közösség homogénitásának megóvásáért. Ez általában már a tanév kezdetén kialakul, de a bullying helyzetek eredményes kezelése érdekében érdemes utána gyakran emlékeztetni rá az osztályt. Az általános iskola alsó tagozatában sajnos gyakran elmarad az osztályfőnöki óra: pedig nagyon fontos lenne, hiszen ebben az életkorban a szabályok betartatásával együtt a diákok elégedettségének monitorotása is nagyon fontos. Érdemes időről-időre egyfajta kupaktanács módszerrel ránézni, hol tartanak most a kapcsolatok.

MEKKORA JÁTÉKTERE VAN A PSZICHOLÓGUSNAK?

A pszichológus részt vehet a korábban felsorolt programok megvalósításában, osztályfoglalkozásokat vagy kiscsoportos foglalkozásokat tarthat, konzultálhat a pedagógusokkal, iskolaigazgatóval. Esetmegbeszéléseket tarthat az érintett szülők bevonásával, szülői értekezletet tarthat és egyéni segítséget is nyújthat az érintett gyerekek számára, természetesen a szülők beleegyezésével.

Ezen kívül a pszichológusnak nincs joga a közvetlen beavatkozáshoz. Ki kell mondani, hogy a pszichológus nem maga a megoldás, hanem egy olyan szakértő része a rendszernek, aki jobban átlátja ezeket a folyamatokat, facilitálni tudja az ezzel kapcsolatos kommunikációt, hasznos visszajelzéseket tesz és ad mind a pedagógusok, mind a szülők számára.  

A bully elmozdítása legtöbbször amúgy sem mindig megoldás, mert a klasszikus bullyingban általában több elkövető van jelen (vagy legalábbis vannak csatlósai) az iskolákban pedig általában az a cél, hogy mindenki benne maradhasson a közösségben.

A cikk Németh Anna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus, valamint Gortva Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN

A kisiskoláskor leggyakoribb lelki problémái

Bullying az elkövető és az áldozat viszonyrendszerében

Az iskolai zaklatás dinamikája megváltoztatható

Gyermekkorban is okozhat szorongást a stresszt