AMIKOR AZ IDEA GYŐZ A VALÓSÁG FELETT
Ki gondolná, hogy a nárcisztikus énkép mögött gyakran mélyen rejlő bizonytalanság és
önértékelési zavarok húzódnak? Honnan ismerhető fel a nárcisztikus ember? Ezúttal a nárcisztikus személyiségzavarral foglalkozunk.
A nárcizmussal élő ember ahelyett, hogy a valóságos énképét erősítené, inkább egy önmaga által kitalált képet épít. Ez az idealizált énkép védi meg a saját belső gyengeségeitől és traumáitól. A dolog buktatója, hogy ami megvédi, az ugyanakkor el is zárja őt a valós érzelmek és kapcsolatok megélésétől. A nárcisztikus viselkedés alapja az a vágy, hogy a beteg fenntartsa ezt a mesterségesen kialakított nagyszerűséget. A nárcisztikus ember ezt a nagyságra épített önképet használja arra, hogy elhárítsa a kritikát vagy a belső fájdalmat. Ez az önvédelmi mechanizmus segít elkerülni a sebezhetőséggel való szembenézést.
| A nárcisztikus személyiségzavar tünetei a DSM-5 (Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv, 5. kiadás) szerint: fiatal felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló grandiozitás (fantáziált vagy viselkedéses), csodálat iránti igény és empátiahiány mindent átható mintázata, amit az alábbi kritériumok közül legalább 5 jelez. |
|---|
| 1. Nagyzoló elképzelés a saját fontosságáról (túlértékeli saját teljesítményét, eredményeit és tehetségét; megfelelő teljesítmény nélkül elvárja, hogy felsőbbrendűnek és kiválóbbnak ismerjék el). |
| 2. Fantáziálás a korlátlan sikerről, hatalomról, szépségről, éleselméjűségről vagy ideális szerelemről. |
| 3. Különlegesnek és kivételesnek tartja magát, akit csak más különleges vagy fontos, magas státuszú emberek érthetnek meg és csak ilyen emberekkel kerülhet kapcsolatba. |
| 4. Túlzott csodálatot vár el. |
| 5. Feljogosultság vagy feljogosítottság érzése (különleges bánásmóddal vagy az elvárásaihoz való automatikus alkalmazkodással kapcsolatos irreális és indokolatlan elvárás). |
| 6. Interperszonálisan másokat kihasznál, kizsákmányol, saját céljai eléréséhez használ. |
| 7. Empátiahiány: nem ismeri fel mások érzéseit és szükségleteit. |
| 8. Gyakran irigy másokra, vagy azt gondolja, hogy mások irigyek rá. |
| 9. Megvet másokat, arrogáns, dölyfös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök jellemzik. A nárcisztikus személyiségzavarral rendelkező egyének életük során gyakran jelentős problémákat tapasztalnak a kapcsolataikban, munkahelyi teljesítményükben és általános életminőségükben, mivel a személyiségzavar tünetei és jellemzői komoly hatással vannak mindennapi életükre és interperszonális kapcsolataikra. |
Ahogy azt már korábban említettük, a nárcisztikus egyének általában grandiózus, idealizált önképet ápolnak, amely segít fenntartani önértékelésüket és magabiztosságukat. Ez a kép gyakran eltér a valóságtól és fenntartásához szükségük van a körülöttük lévők folyamatos elismerésére. Jellemző rájuk, hogy folyamatosan keresik mások elismerését, csodálatát és dicséretét, hiszen az önértékelésük nagymértékben függ a külső visszajelzésektől. Elvárják, hogy az emberek speciális bánásmódban részesítsék őket és különleges figyelmet kapjanak.
EMPÁTIA HIÁNYA, MANIPULÁCIÓ, SÉRTŐDÉKENYSÉG
A nárcisztikusok gyakran képtelenek valódi empátiát érezni mások iránt. Ez az empátiahiány megnehezíti számukra mások érzelmeinek és szándékainak megértését és értékelését. Talán nem meglepő, hogy emiatt is hajlamosak kihasználni és manipulálni másokat a saját előnyük érdekében. Nem igazán vannak őszinte kapcsolataik, társas életükben ehelyett inkább a hatalom és a kontroll megszerzésére összpontosítanak. Nagyon érzékenyek a kritikára és a visszajelzésekre. Hogyan nyilvánul ez meg? Úgy, hogy a személyiségükkel vagy viselkedésükkel kapcsolatban megfogalmazott kritikák gyakran fokozott irritációt, haragot vagy visszautasítást váltanak ki belőlük. Ezekben az esetekben hajlamosak védekező reakciókra, és gyakran keresnek kifogásokat.
SOK ENERGIÁT ÖLNEK A LÁTSZATBA
Ahhoz, hogy a nárcisztikusok folyamatosan fenn tudják tartani saját grandiózus önképüket, gyakran idealizálniuk és devalválniuk kell szociális kapcsolataikat. Ez a viselkedés valószínűleg még gyerekkorukból, kötődési mintáik instabilitásából fakad. Ugyanerre visszavezethető az is, hogy a kapcsolataikban az érzelmi közelség fenntartása helyett a távolságtartást választják. Az érzelmekkel is hadilábon állnak: saját, és embertársaik érzelmi reakcióit, érzéseit egyaránt nehezen ismerik föl és értelmezik. Ha egy családban nárcisztikus a szülő, az sajnos a gyerekeket is megnyomoríthatja érzelmileg. Ezek a gyerekek ugyanis – más választásuk nem lévén - gyakran alkalmazkodnak a nárcisztikus szülők elvárásaihoz, ami hosszú távú hatásokat gyakorolhat önértékelésükre és kapcsolati mintáikra is. A nárcisztikus viselkedés a munkahelyen is jelentős problémákat okozhat. Az ilyen főnökök vagy kollégák gyakran manipulálják és kihasználják a munkatársaikat, ami munkahelyi feszültséget és csökkent teljesítményt eredményezhet.
A nárcizmus megnyilvánulásai és elfogadottsága kultúránként eltérő. A mai társadalmi és médiakörnyezet elősegítheti a nárcisztikus viselkedést, mivel a siker, a híresség és az önértékelés kultusza hozzájárulhat a nárcisztikus jegyek erősödéséhez.
A cikk Petkó Györgyi pszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Reflektorfényben a gyenge önértékelés
A skizofrénia főleg az agy kognitív funkcióit támadja
A bipoláris zavar gyógyíthatatlan, de kezelhető
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása