AKI ASZTMÁS, AZ IS SPORTOLJON RENDSZERESEN

Bár még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az asztmásokat nem lehet fizikailag terhelni, ez nem igaz. Kevesen tudják, de rengeteg sportoló, sőt, olimpikon él ezzel a betegséggel. Az asztma kialakulásáról, jellemzőiről Dr. Czebe Krisztina tüdőgyógyász mesélt nekünk.

Az asztma lényege, hogy a beteg hörgői a különböző környezeti tényezők hatására úgynevezett túlérzékenységgel, hörgőgörccsel reagálnak, melynek oka nem mindig ismert. A túlérzékenység miatt a hörgők falában gyulladásos folyamat alakul ki, és a tüneteket tulajdonképpen az ennek a gyulladásnak a kapcsán felszabaduló anyagok okozzák. Ennek következtében jönnek létre a hörgőgörcs tünetei is.

A HAJLAM SOKAT NYOM A LATBAN

Vannak olyan asztmás betegek, akiknél a közvetlen ok, például az allergia nem mutatható ki, ezekben az esetekben a kiváltó tényező ismeretlen. A legtöbb esetben azonban tudjuk az okát: különböző allergének: pollenek, állati szőrök, gombák, háziporatkák, hideg levegő, fizikai terhelés vagy megfázás, légúti infekció, pszichés megterhelés vagy konfliktushelyzet váltja ki. Sok esetben családi halmozódás is megfigyelhető, így aki hajlamos rá, annál hamarabb kialakul ez a betegség.

ÉJSZAKAI TÜNETEK ESETÉN IRÁNY AZ ORVOS

A betegség kezdődhet alattomosan: köhécseléssel, fokozott váladéktermelődéssel, ami eleinte csak nagyobb fizikai terhelésnél, sportolásnál, túrázásnál jelentkezik. Később már nyugalmi helyzetben, vagy éjszaka is előfordulhat köhögés és furcsa sípoló, hörgő légzés. Terhelés hatására mellkasi, többnyire szegycsont feletti nyomásérzés, légszomj alakul ki, de ezeket a tüneteket a betegek elég sokáig tolerálják, és általában nem gondolnak nagyobb bajra, betegségre. Ami biztos: ha a betegnek éjszaka is vannak tünetei, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

AZ ASZTMA NEM EGYENLŐ AZ ASZTMÁS ROHAMMAL

Az asztmás roham egy akut helyzet, aminek két oka lehet. Vagy az alapbetegség nincs megfelelően kezelve, vagy valami oknál fogva hirtelen rosszabbodás alakul ki. Mire gondolunk? A hörgők begörcsölnek, és komoly légszomj, fulladásérzés alakul ki a betegnél. Mivel ez az állapot könnyen életveszélyes is lehet, és akár a sürgősségire, vagy az intenzív osztályra is kerülhet a beteg, ezért nagyon fontos, hogy gyorsan reagáljunk. A legfontosabb, hogy a páciens minél hamarabb kapjon valamilyen gyors hatású hörgőtágító belégzőszert, de bizonyos esetekben intravénásan adott gyulladáscsökkentőkre, és hörgőtágítókra is szükség lehet.

A nem megfelelően kezelt asztma esetén a gyulladás egyre jobban tombol a hörgők falában, és maradandó változásokat okozhat, a hörgők fala elmerevedik és egyre kevésbé lesz érzékeny a hörgőtágítókra. Egyre gyakoribbá válhatnak az állapotrosszabbodások.

AZ ASZTMÁS GYEREK SOKAT HIÁNYZIK AZ ISKOLÁBÓL

Gyerekeknél az asztma kevésbé egyértelmű. Náluk általában az első, ami szembetűnik, hogy - otthon, óvodában, iskolában, de - a gyerek már megint köhög. Az ő esetükben főleg a vírusfertőzések és a különböző allergének provokálják a tüneteket. Jellemző, hogy a köhögésük nem gyógyul antibiotikumokra, köhögéscsillapítókra. Ilyenkor mindig vegyük számításba az asztmát is, és vigyük el gyermekorvoshoz, lehetőség szerint gyermek tüdőgyógyász szakorvoshoz!

Ugyan napjainkban ez már egy jól kezelhető betegség, de azért fontos, hogy a diagnózis mihamarabbi megszületése érdekében időben forduljunk tüdőgyógyászhoz. A kiváló gyógyszeres kezeléseknek hála a betegek teljes értékű életet élhetnek. Nyugodtan dobjuk sutba az a régi elméletet, miszerint az asztmásokat nem lehet terhelni! Mozogjunk rendszeresen és sokat, de ne felejtsük el a kontrollvizsgálatokon való részvételt sem!

A cikk Dr. Czebe Krisztina tüdőgyógyász együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Tényleg csak tavasszal leszünk allergiásak?

Mit kell tudni az allergiáról?

Mi az igazság a megfázással kapcsolatban?

A köhögést nem csak légúti probléma okozhatja