BULLYING AZ ELKÖVETŐ ÉS AZ ÁLDOZAT VISZONYRENDSZERÉBEN

Az egyik legnagyobb közhely, de igaz, hogy nem mindig könnyű szülőnek lenni. Sokszor nem tudjuk, mi lenne a legjobb lépés egy adott szituációban, és csak nehezen találjuk a kiutat szorult helyzetünkből. Szemléletes példa erre, amikor az iskolában valaki megkeseríti porontyunk mindennapjait. Látjuk, hogy a gyerek szenved, de nem tudjuk, mi a jó megoldás. Hogyan alakul ki ez a helyzet? Kiből lesz bully és kiből lesz áldozat? Bullyingról szóló cikksorozatunk első része következik.

A bullying, azaz bántalmazás visszatérő, ismétlődő és szándékosan elkövetett bántás. Fajtája sokféle lehet: megkülönböztetünk szóbeli, fizikai, és online térben azonosítható bántalmazást. Fontos, hogy a bullyingot külön válasszuk a minennapos iskolai konfliktusoktól! Ez persze nem mindig egyszerű, hiszen az osztálytermi élet (főleg az egyre növekvő létszámok esetén) alaphelyzetben is magával von bullying helyzetekhez hasonló konfliktusokat.


A bullying helyzetek lehetnek nyíltak, amikor az egész közösséget éri a bántalmazás, és lehetnek rejtett helyzetek is, amiket nagyon nehéz észrevenni, és amik főleg az áldozat pszichés jólétének változásából látszódhatnak. Ezekben a helyzetekben az elkövető a kontrollra, erőfölény kialakítására törekszik, és nem vállal felelősséget a helyzet kialakulásában. Gyakran az áldozat helyzetben lévő kerül a felelős szerepébe.

HOGYAN LESZ VALAKIBŐL BULLY?

A bullyvá, zaklatóvá válás okai sokszor feltérképezetlenek. Nagy általánosságban elmondható, hogy a bántalmazás bántalmazást szül. Elképzelhető, hogy zaklató gyerek családi körülményei nem éppen ideálisak, de az is lehet, hogy egy korábbi, áldozati szerepben eltöltött időszak formálta őt ilyenné. Mivel a bullying egyik lényege az erőegyensúly megborulása, így a bullynak vélhetően valamiféle megnövekedett igénye van a kontrollra, amivel elsősorban a saját belső bizonytalanságát próbálja ellensúlyozni.

Sajnos ezek a szituációk minden résztvevőre rendkívül ártalmas hatással vannak, főleg, ha nem kezelik őket, ezért a szakemberek számára a hangsúly azon van, hogy a kialakult helyzet (bármilyen előzményei is voltak a bullyvá válásnak) minél hamarabb megszűnjön.

MI MIATT LESZ VALAKIBŐL ÁLDOZAT?

Ugyanúgy, ahogy bully, áldozat is lehet szinte bárkiből. Az áldozattá válást sokszor külső tényezőkkel magyarázzuk (gondoljunk csak a szemüveges vagy a túlsúlyos gyerekekre), amik kapcsán egy gyerekközösségben valóban elindulhat egyfajta kiközösítés, csúfolódás, de a hosszú távú zaklatásos helyzetek szinte mindig pszichés tényezőkre vezethetők vissza.

Emellett nyilván vannak hajlamosító tényezők is: általában azok a szociális készségeikben gyengébb, stresszhelyzetben kevésbé asszertívan reagáló gyerekek válnak áldozattá, akik az érzelmeiket kevésbé hatékonyan tudják szabályozni, ezért ezeknek a készségeknek a fejlesztése nagyon fontos lehet akár a megelőzés, akár a kezelés szempontjából.

A zaklatásos folyamat egyébként a leggyakrabban az énképre gyakorolhat negatív hatást, emellett azonban egyfajta tanult tehetetlenséget is kialakíthat, ha nem történik beavatkozás.

A SZOROS FELÜGYELET ELENGEDHETETLEN

Az iskolai zaklatásos esetekben sokszor előfordul, hogy a domináns gyereknek nagyobb befolyása van a közösségben, mint az áldozatnak, ezért statisztikailag valószínűbb, hogy nem a bully szerepbe kerülő gyerekek küzdenek súlyos magatartási nehézségekkel. Ezekben a szituációkban általában az áldozat szerepében lévő gyerekeknek vannak ilyen jellegű nehézségeik, ami miatt nem tudnak jól reagálni a társaik kóstolgatására.

Mindezek mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy bizony vannak olyan pszichés zavarok, amelyek a bully viselkedésének kiváltói, okozói lehetnek. Szerencsére azonban ezek elég ritkán fordulnak elő. Ha mégis ilyen helyzettel van dolgunk, akkor nagyon fontos szerepet kap az osztályközösség rendszerszintű kezelése, a gyermeket egyénileg támogató szakemberek (külsős pszichológus, pszichiáter) bevonása, valamint a bántalmazó helyzetek megelőzése és megakadályozása. Akár úgy is, hogy külső segítséget, például egy pedagógia asszisztenst vonnak be az iskolai közösség felügyelésébe.

AZ INTEGRÁCIÓ MEGOLDÁS JELENTHET

A bullying kezelésének részeként nem csak az áldozatot, hanem az elkövetőt, elkövetőket is vissza kell integrálni a közösségbe. Fontos, hogy a bully érezze az általa elkövetett dolgok súlyát, ahogy az is, hogy a közösség elítélje a cseledetet. Tegye mindezt úgy, hogy közben elkerülje a bully szerepében levő gyerek(ek) kirekesztését, bűnbakká kikiáltását is. Ez az egyik legnehezebb feladat.

Az elkövető gyerekek ugyan képesek lehetnek felismerni saját, negatív szerepüket a történetben, de ez egy hosszabb folyamat. Kezdésnek érdemes közösen megvizsgálni a kérdéses helyzeteket az ő szemszögükből is. Ha megtaláltuk a motivációt és megtudtuk, mi idegesíti őket, vagy hogy milyen sérelmeik vannak az áldozattal szemben, akkor el kell érnünk, hogy a bully felismerje, hogy amit csinál, az nem jó. A szülő vagy pedagógus által kiprovokált, presszionált bocsánatkérés nem vezet sehová. Ha az elkövető még mindig dühös valamilyen vélt vagy valós dolog miatt arra, akit szekál, akkor hiába kér bocsánatot a felnőtt utasítására, nem lesz valós a változás. A szerep felismerése későbbi része a folyamatnak.  



A cikk Németh Anna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus, valamint Gortva Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus együttműködésével készült.



TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN