HOGYAN SZAKÍTSUK MEG A TRANSZGENERÁCIÓS TRAUMÁT?
A transzgenerációs trauma öröklődése nem egy megváltoztathatatlan sors, hanem egy lehetőség az önismeretre és a fejlődésre. Ha tudatosan foglalkozunk a családi mintázatokkal, megszakíthatjuk a múltból hozott terheket és szabadabban élhetünk.
És nemcsak mi, hanem a gyerekeink, leszármazottaink is.
A TÜNETEK NEM EGYÉRTELMŰEK
A transzgenerációs trauma már gyermekkorban jelentkezik: hatása mély és sokrétű lehet, mivel az előző generációk által átélt traumák különböző módokon öröklődhetnek tovább. Ahhoz, hogy ezek a minták megtörjenek, sokszor az is elég, ha családok belül nyíltan kommunikálunk a múltat érintő és arra befolyással bíró dolgokról (családi viszályok, háborúk, eltitkolt gyerek).
A transzgenerációs hatások nemcsak érzelmi és pszichológiai szinten jelentkezhetnek, hanem akár a viselkedésben, a kapcsolati mintákban és még a biológiai működésben is fellelhetők.
Ezek a példák szemléltetik, hogy a transzgenerációs trauma hogyan jelenhet meg a következő generáció egyes tagjaiban: |
---|
• Megmagyarázhatatlan szorongás vagy félelem. |
• Túlzott alkalmazkodás vagy felelősségvállalás. |
• Perfekcionizmus és túlzott kontrolligény. |
• Impulzív vagy agresszív viselkedés. |
• Visszahúzódás és elkerülő magatartás. |
• Társfüggőség vagy érzelmi elérhetetlenség. |
• Krónikus stressz és pszichoszomatikus tünetek. |
• Gyengébb stresszkezelési képesség. |
• Fokozott érzékenység pszichológiai és/vagy biológiai értelemben. |
• Önértékelési problémák. |
HOGYAN LÉPJÜNK KI AZ ÖRDÖGI KÖRBŐL?
Fontos megismerni és megérteni, milyen események történtek a családban, és ezek hogyan hatottak a felmenőkre. A családi múlt feltárása és a nyílt kommunikáció sokat segít. Ha felismerjük és megértjük azokat a mintákat, amik az elődeinket, például nagyszüleinket mozgatták, könnyebben rájöhetünk, hogy a saját életünket hogyan befolyásolják ugyanazok a minták. Ezeknek az információknak a birtokában már képesek leszünk tőlük megszabadulni, vagy átkeretezhetjük őket úgy, hogy pozitív hatásuk legyen az életünkre. Ha felismerjük a továbbadott viselkedési sémákat, lehetőségünk van új, egészségesebb minták kialakítására is. Ez azt jelenti, hogy tudatosan változtatunk a hozott mintákon. A nagyfokú önismeret mellett valószínűleg egy szakemberre is szükségünk lesz majd, akinek segítségével lehetőség nyílik a a múlt feldolgozására és az érzelmi terhek leépítésére. A szülői mintákon való tudatos változtatás a pszichoterápiával és a trauma feldolgozással együtt ütős párost alkot.
A cikk Petkó Györgyi pszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Mindegy milyen a trauma, ha öröklődik
A transzgenerációs trauma több generációt is érint
Amikor az idea győz a valóság felett
A csoportterápia a mindennapi kapcsolatok mikrokörnyezeteként funkcionál