Meddőségről akkor beszélünk, ha – harmincöt év alatti párok esetében – a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális élet ellenére egy év alatt nem jön létre terhesség. Némileg más szakmai ajánlás vonatkozik a harmincöt év feletti párokra, esetükben már fél évnyi sikertelen próbálkozás után javasolt egy konzultációra elmenni. Ez a fél éves időszak azokra a speciális esetekre is vonatkozik, akiknél a gyermekáldás például endometriózis vagy kemoterápia miatt várat magára. Magyarországon a párok egyötöde meddő, de a kezeléseknek köszönhetően az esetek kilencven százalékában bekövetkezik a terhesség.

A MŰTÉT SEGÍT

Amennyiben a gyermekáldás  szervi elváltozások miatt késik, számos esetben műtéti úton megoldható a probléma. Több műtéti technika is rendelkezésre áll, attól függően, hogy milyen betegség nehezíti a teherbeesést és ezek hol helyezkednek el. A méh üregében elhelyezkedő vagy onnan operálható betegségek (például a méhnyálkahártya polip, mióma, méhfejlődési rendellenességek) operatív megoldására kiválóan alkalmas a hiszteroszkópia. A hasüregben, a függelékeken, a méh falában lévő elváltozások  – mint például az endometriózis vagy a kismedencei gyulladásokat követő hasüregi összenövések  – kezelésére megoldást jelenthet a laparoszkópia.

Nézzünk egy konkrét példát! A petevezeték elzáródás helyreállítása bizonyos esetekben a petevezeték megtartásával is lehetséges. Ilyen például az endometriózis miatt kialakult, petevezeték letapadás során létrejött elzáródás. Ebben az esetben az összenövések megoldásával a petevezeték szabaddá tehető. A legtöbbször azonban, ha a meddőség hátterében a petevezeték elzáródás áll, in vitro fertilizáció - embriótranszfer (lombikbébi, mesterséges megtermékenyítés) javasolt.

PETEVEZETÉK-ÁTJÁRHATÓSÁGI VIZSGÁLAT

A meddőségi kivizsgálás egyik alappillére a petevezetékek átjárhatóságának a vizsgálata, amit a ciklus első felében, a menstruáció után végeznek el.

A petevezeték, méhkürt a széles méhszalag felső szélén helyezkedik el, a petefészek közvetlen környezetéből a méh üregébe vezet. A tüszőrepedés (ovuláció) során a petefészekből kiszabadult petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé. A hímivarsejtek (spermiumok) ebbe felhatolva termékenyítik meg a petesejtet. A méhkürt nyálkahártyáján levő nyákréteg áramlása, valamint a petevezeték falában lévő simaizomrétegek hullámszerűen tovahaladó (perisztaltikus) összehúzódásai biztosítják a kiszabadult petesejt vándorlását a méh ürege felé. Az áramlás irányítja a hímivarsejtek mozgását is, amelyek az áramlással szemben haladva jutnak fel a petevezetéken. Amennyiben a petevezeték nem átjárható, petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra van szükség. A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat során azonban nem csak a petevezetékekről kaphatunk információt, hanem a méhüreg állapotáról is. A vizsgálatot a ciklus első felében, a menstruáció után végzik.

Hogyan zajlik a vizsgálat? A beavatkozás során a méhnyakon keresztül valamilyen kontrasztanyagot juttatnak a méhbe, majd a kontrasztanyagot valamilyen képalkotó módszerrel vizualizálják.

A KORONAVÍRUS HATÁSSAL LEHET A TERMŐKÉPESSÉGRE?

A szervi elváltozások problémája mellett érdemes szót ejteni a napjainkban fájóan aktuális, koronavírus kapcsán esetlegesen előforduló terméketlenségről is. Bár átmenetileg bármilyen vírus lecsökkentheti a spermiumok számát, ezek azonban normális esetben néhány hét-hónap után rendeződnek. Mivel a koronavírus a szervezet minden olyan sejtjét képes megtámadni, amely úgynevezett ACE2 receptorral rendelkezik, így előfordulhat, az emberi spermium termőképességére is hatással lehet. A reprodukciós képességre kifejtett esetleges negatív hatásáról egyelőre nem áll rendelkezésünkre kézzelfogható adat. Jelenleg nem zárható ki, hogy a vírus esetleg befolyásolja a sperma és a petesejt működését.

A koronavírus-fertőzés egyértelmű negatív hatása az IVF-re sem bizonyított, az ezekben programokban való részvétel a pandémia ideje alatt valamelyest visszaszorult. Ennek számos oka lehet, de az egyik egészen biztosan az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosának – Dr. Kis Éva – együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Mi állhat a meddőség hátterében?

Nőgyógyászat akkor és most

A menopauza és ami mögötte van

Az endometriózis változókor után ritkán alakul ki