MITŐL FÁJHAT A CSUKLÓ ÉS A KÖNYÖK?


Sportolás közben elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb sérülések. Az ember észre sem veszi, és máris tele van kék-zöld foltokkal. Ha azonban odafigyelünk, elkerülhetjük a helytelen mozgás okozta problémákat. Dr. Vernes Réka, a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosa a klasszikus könyök- és csuklósérülések megelőzésére hívja fel a figyelmet.

A csukló és a könyök hirtelen erőbehatás, sérülés, vagy ismételt kisebb sérülések, úgynevezett mikrotraumák következtében is sérülhet. Mindezek mellett a túlhasználat is komoly fájdalmakat okozhat. Sérülhetnek a csontok, a szalagok, az inak, és a porcok is.

CSUKLÓ: FONTOS A MEGFELELŐ TECHNIKA

A csukló túlerőltetésének sok esetben alagút szindróma a következménye. Ilyenkor a krónikus túlhasználatból adódóan a kézen található szalagok megvastagodnak, az alattuk futó idegek pedig becsípődnek, sérülnek. A sportorvosok leggyakrabban az úgynevezett carpalis alagút szindrómával találkoznak. Ez a betegség általában negyven év fölöttieknél jelentkezik, a többet használt kéztő hajlító oldalán, a csukló tenyér felé eső felszínén létrejött idegkárosodás okozza. A ritkábban előforduló Guyon szindrómánál a kéztő belső oldalán található szalag okoz panaszokat.

A csuklósérülések megelőzése érdekében a legalapvetőbb, hogy ésszel sportoljunk: fordítsunk kiemelt figyelmet a - helytelen mozgástechnikából adódó - sérülések és esések megelőzésére, és a csukló megfelelő védelmére.

Ha például olyan sportot űzünk, ami a csukló szempontjából különösen veszélyes (küzdősportok, röplabda, tollaslabda, görkorcsolyázás, gördeszkázás), akkor viseljünk csuklóvédőt!


Mivel sokszor előfordul, hogy az esés következtében a hüvelykujj alatti csuklócsont elreped vagy eltörik, ezért a csontok egészsége érdekében a kalcium pótlásra sem árt odafigyelnünk.

A fájdalmakat minden esetben a kiváltó októl függően kell kezelni. Ha a tüneteket a túlerőltetés okozza, akkor pihentetni kell a kérdéses végtagot. Megoldást jelenthet az is, ha a csuklót egy csuklórögzítővel semleges helyzetbe helyezzük. Sok esetben szerencsére a hűtés és a helyi gyulladáscsökkentő krémek is megszüntethetik a fájdalmat. A könnyebb sérülések - törések, részleges szakadások - általában gipsz viselésével orvosolhatóak, de a szalagszakadások esetén műtéti eljárásra is szükség van. Ebben az esetben akár több hónap is lehet a rehabilitáció.

MI ÁLLHAT A KÖNYÖKFÁJDALOM HÁTTERÉBEN?

A könyökfájdalom oka lehet csonttörés vagy ínhüvelygyulladás (tendinitis), az izmok tapadási helyének gyulladása (enthesitis), a könyökízülethez csatlakozó tömlő gyulladása (bursitis), de kopásos eredetű (arthrosis) is lehet a probléma. A végtagi sportsérülések leggyakrabban gyors irányváltásokkor és testkontakt esetén fordulnak elő. Ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve, kialakul az úgynevezett golfkönyök, ami bizony elég fájdalmasan érinti az embert, hiszen a könyök belső felszíne nyomásérzékeny lesz, és már az is igen komoly fájdalmat okoz, ha csak a kézfejünket akarjuk behajlítani.

Ráadásul a tárgyak megfogása sem megy gond nélkül. Ilyenkor tulajdonképpen a könyök belső vagy külső oldalán krónikus terhelésnek, mikrosérülésnek kitett inakban, az izom tapadási helyén gyulladás jön létre.

Ha az alkar feszítő izmait erőltetjük meg, teniszkönyökünk lesz. Sajnos ilyenkor a könyök az izom gyulladása miatt már érintésre is nagyon érzékeny. Ebben az esetben a fájdalom elsősorban akkor erősödik, ha a kezünket és és az ujjainkat hátrafelé feszítjük.

A fokozatos terheléssel, bemelegítéssel, mozgás utáni nyújtással a hosszú távú panaszok ugyan megelőzhetőek, de nem árt tisztában lenni vele, hogy a különböző csuklófájdalmak, vagy a

tenisz- és golfkönyök nem csak sportolás közben alakulhatnak ki, hanem akár a folyamatos számítógéphasználat, vagy más, hasonló típusú munkavégzés is kiválthatja őket.


RÖGZÍTSÜK A VÉGTAGOKAT!

A legegyszerűbb, ha a végtagsérülések elkerülése, megelőzése érdekében rögzítőket használunk. A boltokban kapható változatok túlnyomó része gumírozott textilből, neoprénből készül, de egyes esetekben fém sínezettel érik el a megfelelő alátámasztást, rögzítést. Ha mindezek ellenére megsérültünk, a már korábban is említett praktikákkal (a sajgó testrész hűtésével, nyugalomba helyezésével, lokális gyulladáscsökkentők használatával) csökkenthetjük a fájdalmakat.

Ha nem javul a helyzet, a panaszok enyhítésére gyulladáscsökkentő injekció, vagy végső soron műtéti megoldás is szóba jöhet. Ennek mérlegelése a szakorvos kompetenciája. A pihentetés, rövid időre nyugalomba helyezés segít, de hosszú távon mozgásbeszűküléhez, izomvesztéshez vezethet, ezért a megfelelő gyógytorna és nyújtás a rövid pihenés után gyorsabb felépüléshez vezethet.


A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont sportorvosának, Dr. Vernes Rékának az együttműködésével készült.