A HELYTELEN TÁPLÁLKOZÁSNAK A DAGANATOS BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN IS JELENTŐS SZEREPE LEHET
A daganatos megbetegedések az elmúlt években egyre több családi tragédia okozói voltak. Globális szinten például csak 2018-ban közel 10 millió halálestért voltak felelősek. Ugyanebben az évben a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint a hazai elhalálozások közel negyven százalékát valamilyen daganatos betegség okozta.
A SZEMÉLYES FELELŐSSÉGVÁLLALÁS FONTOS
Költőinek tűnik a kérdés, de nem az: mi személy szerint tehetünk bármit azért, hogy elkerüljük ezeket a betegségeket? Igen, tehetünk! Bár nem tudjuk biztosan, de az egészséges életmódnak valószínűleg kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésben.
Azt azonban jobb előre tisztázni, hogy a daganatos betegségek kialakulásában számos tényező közrejátszhat. Ilyen többek között a genetikai hajlam, a különböző környezeti tényezők, és a már említett helytelen életmód. A genetikai hajlam adott, ez ellen nem tudunk védekezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy ha a családban már előfordult a rák valamilyen típusa, akkor a fiatalabb generáció is számíthat rá, hiszen a daganatok keletkezése ennél jóval komplexebb folyamat. Szintén kevésbé befolyásolható kockázati tényezők a környezeti adottságok: fontos lehet például az, hogy hol élünk vagy mennyire szennyezett levegőt szívünk be.
A TUDATOS ÉTKEZÉS SOKAT SZÁMÍT
Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a káros szenvedélyek kerülése és a mindennapi stressz csökkentése mind-mind hozzájárulnak a betegségek kialakulásának elkerüléséhez.
Arról bizonyára már mindenki hallott, hogy a rosszul megválasztott, esetenként egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően nőhet a daganatos betegségek kialakulásának kockázata. Hogyan? A túlzott kalória-, illetve telített zsiradékok bevitele bizonyítottan szerepet játszik olyan típusú daganatok kialakulásában, mint az emlő-, illetve a vastagbéldaganat. Ilyen zsiradékokat tartalmaznak a különböző állati eredetű zsiradékok, valamint a húsok, húskészítmények, melyek fogyasztási gyakoriságát érdemes csökkentenünk, helyettük pedig érdemes növényi eredetű, lehetőség szerint finomítatlan zsiradékot választanunk.
A fentiek mellett rostszegény táplálkozás is hozzájárul a bél daganatos betegségeinek kialakulásához. A rostok nagyon sokat számítanak, például vízmegkötő képességük révén segítik a megfelelő bélmozgást. A napi ajánlott rostbevitel egy felnőtt számára 25-30 g lenne, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság rostbevitele ehhez az ajánláshoz képest csekély. Ahhoz, hogy kellő mennyiségű rostot fogyasszunk, érdemes minden étkezésünknek - nyers, vagy hőkezelt formában - zöldségeket tartalmaznia. A rostbevitelt egyébként a gyümölcsök, olajos magvak, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával is támogathatjuk.
A KÁROS SZENVEDÉLYEKET KERÜLNI KELL
Nem titok, hogy az olyan jellegű káros szenvedélyek, mint a dohányzás, vagy a túlzott alkoholfogyasztás egyaránt kedvezőtlenül hatnak a szervezetünk működésére, azonban arról már nem biztos, hogy mindenki tud, hogy miért. A dohányzás kapcsán a legtöbb emberben a tüdőrák kialakulása merül fel, mint lehetséges kockázati tényező, azonban ez a rossz szokás olyan – talán kevésbé ismert – daganatos megbetegedések létrejöttében is szerepet játszhat, mint a különböző gége- és szájüregi daganatok.
A hosszan tartó és túlzásba vitt alkoholfogyasztás a dohányzáshoz hasonlóan számos módon károsan hat az emberi szervezetre, így növeli a máj-, a gége-, a szájüreg- és a nyelőcsődaganatok kialakulásának kockázatát.
A cikk Ressely Szarvas Veronikának, a Swiss Prémium Egészségközpont dietetikusának együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása