A MINDFULNESS ALAPJA EGY 2500 ÉVES BUDDHISTA MEDITÁCIÓS TECHNIKA

A mindfulness - magyarul tudatos jelenlét - egy olyan mentális állapot és gyakorlati módszer, amely arra összpontosít, hogy teljes figyelmünket a jelen pillanatra irányítsuk. Fontos, hogy ezt anélkül tegyük, hogy elítélnénk vagy megpróbálnánk megváltoztatni azt. A módszer segít abban, hogy tudatosan figyeljünk a gondolatainkra, érzéseinkre, testünkre és környezetünkre, miközben elfogadjuk őket úgy, ahogy vannak.

A mindfulness fogalma és gyakorlata a buddhizmusból ered, különösen a vipassana meditációs technikából, amely több, mint 2500 éve alakult ki. A vipassana meditáció célja, hogy az ember felismerje az érzékeléseit, érzelmeit, gondolatait, azoknak változásait, hogy ezzel mélyebb megértést nyerjen a valóságról.

Maga a kifejezés és technika a nyugati világban elsősorban Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik, aki a 1970-es évek végén fejlesztette ki a Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR) programot. Ezt a programot a krónikus fájdalom és stressz kezelésére hozta létre, és a módszer azóta világszerte népszerűvé vált. Kabat-Zinn célja az volt, hogy a buddhista meditációs technikákat a modern orvosi és pszichológiai gyakorlatokkal ötvözze.

A MINDFULNESS ALAPELVEI

A mindfulness alapja a tudatos figyelem, amelyet három fő tényező határoz meg:

1.    Figyelem a jelen pillanatra – a figyelmet arra irányítjuk, ami éppen történik, anélkül hogy elkalandoznánk a múltba vagy a jövőbe.

2.    Elfogadás – minden gondolatot, érzést és élményt úgy fogadunk el, ahogy van, anélkül, hogy értékelnénk, hogy jó vagy rossz.

3.    Létrehozott tudatosság – a cél nem a gondolatok elnyomása, hanem azok tudatos megfigyelése és észlelése.

KÖZÉPPONTBAN A FÓKUSZÁLÁS

Milyen helyzetekben használható ez a módszer? A mindfulness egyik legfontosabb eleme a jelen pillanatra történő fókuszálás. Az emberi agy hajlamos elkalandozni a múltba vagy a jövőbe, de a tudatos figyelem gyakorlása segít abban, hogy a páciensek jelen legyenek a saját élményeikben, ezáltal csökkenthetik az aggódást és a stresszt. Ez a módszer segít az érzelmek és gondolatok elfogadásában is, anélkül, hogy azokat elfojtanánk vagy elnyomnánk. Az elfogadás nem azt jelenti, hogy nem veszünk tudomást a problémákról, vagy elhessegetjük őket, sokkal inkább a nehezebb érzésekhez történő tudatos és elfogadó hozzáállást erősíti, amelyek aztán majd segítenek magának a problémának a kezelésében.

A TEST ÉS A FIGYELEM ÖSSZEKAPCSOLÁSA

A mindfulness gyakorlása során lehetőségünk van a testtudatosság növelésére is. A testérzetek figyelése - például a légzés, a feszültség vagy az érzelmi állapotok testi megjelenésének tudatosítása - segít abban, hogy az emberek felismerjék, hogyan hatnak a pszichológiai folyamatok a testükre. Ez különösen hasznos lehet szorongás, pánikrohamok, vagy stressz esetén, hiszen lehetőséget ad arra, hogy ezekben a helyzetekben tudatosabban reagáljunk. A mindfulness alapú technikák a reflexív figyelmet alkalmazzák. Ennek segítségével az ember észreveszi a saját gondolatait, érzelmeit és reakcióit anélkül, hogy a saját személyével azonosítaná azokat. Ez a távolságtartóbb megfigyelés segíthet abban, hogy a személy ne azonosuljon a negatív gondolatokkal és érzésekkel, hanem szembenézzen velük anélkül, hogy azok automatikusan befolyásolnák őt.

A mindfulness segíthet az önismeret fejlesztésében is. Lehetőséget ad arra, hogy tudatosan lépjünk kapcsolatba az érzelmeinkkel, anélkül, hogy elnyomnánk vagy figyelmen kívül hagynánk őket. A mindfulness gyakorlása során az emberek felismerhetik azokat az érzelmi reakciókat és gondolati mintákat, amelyek a problémák gyökerét jelentik.

A cikk Petkó Györgyi  pszichológus együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A terápiás csoport vezetője villámhárítóként is funkcionál

A csoportos terápia növeli az önbecsülést

Amikor az idea győz a valóság felett

A csoportterápia a mindennapi kapcsolatok mikrokörnyezeteként funkcionál