A VASTAGBÉLRÁKRA VALÓ HAJLAM ÖRÖKLŐDHET

Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. A vastagbélrák hazánkban a második leggyakrabban előforduló daganatféleség, évente nagyjából nyolcezer új beteggel bővül azoknak a köre, akik ebben a kórban szenvednek. Jó hír, hogy jelentős részük megmenthető, ha a tüneteket időben felismerik és azonnal elkezdik a kezelésüket.

Rossz hír, hogy a férfiak között gyakrabban találnak betegeket, és az sem bíztató, hogy az életkor előrehaladtával a daganatok előfordulása mindkét nemnél nő. Ha ráadásul a családban már volt valakinek vastag- vagy végbél daganata, akkor a megbetegedés esélye a duplájára emelkedik. Tovább fokozódik a kockázat, ha esetleg több családtagnak is volt már daganata, vagy ha az hatvanéves kor alatt alakult ki.

HOGYAN KELETKEZNEK A DAGANATOK?

A daganatképződés során a vastag- vagy a végbél belső felszínét borító hámréteg egészséges sejtjei megváltoznak, kontroll nélkül szaporodni kezdenek, és újonnan képződő szövettömeget alkotnak. Ebből lesz a daganat, ami egyaránt lehet jó és rosszindulatú. A jóindulatúság azt jelenti, hogy a daganat képes ugyan növekedni, de nem ad áttétet, míg a rosszindulatú daganat a szövetek egységét megbontva terjed, és végül már távolabbi szervekben is áttétet képezhet.

A hámréteg daganatos átalakulása éveket vesz igénybe, kialakulásában mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak. A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartoznak a vastagbél polypusok, amiket daganatot megelőző állapotnak is szoktak nevezni. Polypusnak neveznek minden olyan képletet, ami a bél üregébe domborodik, de fontos, hogy nem minden polypusból lesz daganat. A szövettanilag úgynevezett hyperplasztikus polypusokból például sosem lesz rák, ezek pusztán a szövettúltengés miatt alakulnak ki.

A leggyakrabban előforduló jóindulatú daganat az adenoma, ami a bél üregét bélelő hám legfelső rétegéből származik. A vastagbélrák adenomákból kialakuló típusát adenocarcinomának nevezik. Az adenomák egyébként további alcsoportokra is oszthatók, ezek alapján tudják a szakorvosok előre prognosztizálni, hogy mekkora esély van a rosszindulatú elfajulásra.

MILYEN TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK A DAGANAT KIALAKULÁSÁT?

Vannak olyan örökletes betegségek, amelyek fokozzák az előfordulás esélyét. Ilyen például a familiaris polyposis syndroma, amikor a beteg vastagbelében számtalan polyp alakul ki. Ha valaki előzményében gyulladásos bélbetegség, azaz colitis ulcerosa vagy Crohn -betegség szerepel, akkor is megnő a - kolorektális - daganat előfordulási esélye. Ha a vastagbéltüközés során polypokat találnak, az is jelezheti, hogy nagyobb az esély tumor kialakulására, mint általában. Ezért is van nagyon nagy szerepe a szűréseknek, hiszen az időben felismert polypusok, daganatok megfigyelésével, illetve eltávolításával megnő a betegség túlélési aránya. A betegségre hajlamosító tényezők között nagy szerepe van a mozgásszegény életmódnak, a fizikai inaktivitásnak, de az elhízás, dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás sem segít. Emellett pedig bizonyos táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a daganat kialakuláshoz. Mire gondolunk? Például a mértéktelen vörös hús fogyasztás nem feltétlenül tesz jót a beleinknek. Emellett a különböző húsok feldolgozásakor alkalmazott, magas hőmérsékleten történő kémiai eljárások sem ideálisak az emberi szervezet számára, hiszen ezek során rákkeltő anyagok keletkezhetnek.

A JÓ TÁPLÁLKOZÁS KULCSFONTOSSÁGÚ

Jó hír viszont, hogy a helyes táplálkozás nagyban hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. Érdemes több zöldséget, gyümölcsöt, és lehetőség szerint minél kevesebb állati eredetű, telített zsírt fogyasztani. Külön kiemelendő a növényi eredetű rostok szerepe. A rostok felgyorsítják a bélsár bélen való áthaladását, ennek köszönhetően pedig lerövidül az az időszak, amíg a bélsár és a benne esetlegesen előforduló rákkeltő anyagok közvetlenül érintkeznek a bélnyálkahártyával. A zöldségek és gyümölcsök a rosttartalmukon kívül vitamin- és ásványianyagtartalmuknak köszönhetően is védhetnek a vastagbélrákkal szemben. A folsavban gazdag zöldségek, gyümölcsök szintén segítenek. Minden sötétzöld színű leveles zöldség szuper ebből a szempontból, gondoljunk csak a spenótra, bimbós kelre, karfiolra-brokkolira, karalábéra, de a fejes káposztában, a kelkáposztában, valamint a citrusfélékben is rengeteg folsav található.

Kutatások igazolták, hogy azoknál, akik a több kalciumot fogyasztottak, alacsonyabb volt a vastagbélrák-kockázat. Milyen ételekben van belőle sok? A legjobb kalciumforrás a tej, sajt, joghurt, lazac, szardínia, és a már korábban is említett sötétzöld, leveles zöldségek. Ezek fogyasztásával sokat teszünk a betegsége elkerülése érdekében. A másik fontos anyag, ami szintén megóvhat minket tőle, a D-vitamin. A napozáson kívül emiatt érdemes D-vitamint is tartalmazó ételeket is ennünk, például lazacot, szardíniát, tojássárgáját és csirkemájat.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.