Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A spontán vetélések kockázata a szülők életkorával párhuzamosan növekszik.

Egyre több nő tervezi későbbi életkorban a gyermekvállalást, az idő előrehaladtával azonban csökken a teherbeesés esélye. Egy nő életében a legtermékenyebb időszak a húszas éveire tehető, ebben az életkorban körülbelül huszonöt százalék annak az esélye, hogy egy adott ciklusban terhesség jön létre. Ez a szám harmincöt év felett tíz százalékra csökken.

Melyek a természetes fogamzás feltételei a női szervezetben? Az egészséges reprodukciós rendszer, a tüszőérés, az érett petesejt kiszabadulása, és az ezeknek a szerveknek a működését szabályozó egészséges hormonrendszer. Ezek tökéletes működése nélkül a teherbeesés nem jön létre.

A gyermekvállalás egy komoly döntés, amely milliónyi csodát, ugyanakkor jó néhány buktatót is rejt magában. Mivel napjainkban a családalapítás életkora egyre jobban kitolódik, az orvosok egyre több meddő esettel találkoznak.

Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel és levert hangulattal szemben az, aki bipoláris zavarban szenved, nagyon szélsőségesen éli meg ezeket az érzelmeket: olyan hangulatingadozásai vannak, amelyek hosszan, akár hónapokig is jelen lehetnek a beteg életében.

A változókor a nők számára elkerülhetetlen. A nagy átlag számára 50-51 éves kor körül köszönt be a változás időszaka, a legtöbben ekkor tapasztalják a menopauzára jellemző fizikai tüneteket: megjelennek például a hőhullámok és ingadozó lehet a vérnyomás is. Márciusi cikksorozatunk legújabb részében a menopauzával foglalkozunk.

Bár még a koronavírus járvány elején vagyunk, reméljük, hogy néhány hónap múlva minden visszatér majd a régi kerékvágásba, és nők a ismét rutinszerűen részt vehetnek majd részt az általános nőgyógyászati vizsgálatokon. Azonban addig azt is érdemes tudnunk, milyen esetekben célszerű a jelenlegi járványügyi helyzetben nőgyógyászhoz fordulnunk.

Nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatos cikksorozatunk soron következő témája a sokakat érintő endometriosis. A betegség pontos oka nem ismert, az orvosok immunológiai hátteret sejtenek a megjelenése mögött. A leggyakoribb tünetként jelentkező kiemelelkedően fájdalmas menstruáció sok nő életét megkeseríti.

A nőgyógyászati betegségek sorában gyakoriságát tekintve igen előkelő helyet foglal el a mióma, hiszen a fogamzóképes nők mintegy egyharmadánál okoz tüneteket ez a jóindulatú daganatos elváltozás. Cikksorozatunk második részéből kiderül, hogyan jön létre, mi okozza, és az is, hogy hogyan kezelhető ez a méhizomban kialakult rendellenesség.

Márciusban folytatjuk női betegségekkel foglalkozó cikksorozatunkat. Ezúttal a mammográfiáról gyűjtöttünk be hasznos információkat. Kérdéseinkre a Swiss Prémium Egészségközpont radiológus szakorvosa, Dr. Juhász Andrea válaszolt.

Ebben a hónapban a gyakrabban előforduló nőgyógyászati betegségekkel foglalkozunk majd. Cikksorozatunk első részében a petefészek cisztáról adunk átfogó képet olvasóinknak, ebben pedig Dr. Anga Kis-Balázs, a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosa segít nekünk.

Nőgyógyászati problámákkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó előtti cikke a PMS-sel, vagy másnéven a premenstruációs szindrómával kapcsolatos. Ez a tünetegyüttes a menstruációs ciklust megelőző időszakot öleli fel.