A herevisszeresség azoknak a vénáknak a tágulatát jelenti, amelyek a herékből vezetik el az elhasznált vért. A jelenség a leggyakrabban a bal oldalon alakul ki, ennek fő oka az anatómiai viszonyokban keresendő. Mire gondolunk? A bal oldali herevéna merőlegesen érkezik a vesevénába, míg a jobb oldalon ugyanez a véna hegyesszögben csatlakozik a fő hasi gyűjtőérbe. Ebből az anatómiai különbségből adódik, hogy több mint kilencven százalékban a bal oldalon fordul elő a herevisszeresség, mert itt a derékszögben nyíló herevéna nagyobb akadályt jelent a vér visszaáramlására nézve. A probléma ritkán ugyan, de jelentkezhet mindkét oldalon, vagy csak a jobb oldalon is. Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy megtaláljuk a visszeresség okát, hiszen jobb oldali visszerességet hátsó hasfali tumor is okozhat.

A KIALAKULÁS OKAI

A herevisszeresség oka egyértelműen nem tisztázott, kialakulásában vélhetően egyszerre több tényező játszik közre. Csak hogy jobban értsük: a herék vérét a herék körüli vénás érfonat gyűjti össze. Ezek az erek felfelé haladva nagyobb gyűjtővénákba, majd a lágyékcsatorna után egy-két herevénába, később pedig az egyik oldalon a vese-, a másik oldalon a hasi gyűjtővénába csatlakoznak. Ha az ezekben a vénákban található billentyűk nem működnek megfelelően, vagy gyengék a vénafalak, esetleg a páciens tartós székrekedéssel küzd, a visszeresség könnyen kialakulhat. Sőt, ehhez a kórképhez öröklött hajlam is vezethet.

Mindezek miatt a megnövekedett hasűri nyomás a vénákban pangást okoz, amelynek következtében a here fölötti érfonat kitágul, kanyargóssá válik, és végső soron tapintható visszértágulattá alakul.

LEGTÖBBSZÖR TÜNET- ÉS PANASZMENTES

A hereviszeresség ideális esetben nem igényel kezelést, valószínűleg sokkal több fiatalnál jelentkezik a probléma, mint ahányan orvoshoz fordulnak. Az enyhébb esetek gyakorlatilag észrevehetetlenek. A kamasz gyerek a legtöbbször maga veszi észre a herezacskó felső pólusánál a here fölött tapintható érgomolyagot, ami általában hosszabb ideig tartó állást követően válik tapinthatóvá. Ha mégis panaszt okoz, az legtöbbször az említett területen jelentkező kellemetlen, húzó fájdalom. Előrehaladott stádiumban a megduzzadt vénák akár fekvő helyzetben is tapinthatóak maradnak, és az idő előrehaladtával az érintett oldali here mérete is csökkenthet. Ilyenkor érdemes bejelentkezni egy orvoshoz, mert ha a here mérete kimutathatóan csökken az ellenoldalihoz képest, és a tünetek között a fájdalom is szerepel, a vénatágulat pedig jelentős, akkor bizony már a műtét is szóba jöhet. Egyéb esetekben valószínűleg csak megfigyelésre és rendszeres utánkövetésre van szükség.

A LÁBADOZÁS RÖVID IDEIG TART

Gyermekkorban a leggyakrabban végzett beavatkozás a laparoszkópos úton végzett herevéna lekötés. A műtét természetesen altatásban történik és általában egy éjszaka kórházi tartózkodást igényel. A laparoszkópos műtétet követően a kiújulási arány nagyon alacsony, és az olyan műtéti szövődmények, mint a vízsérv is csak nagyon ritkán fordulnak elő. A sebek gyorsan gyógyulnak, de az érintett here huzamosabb ideig is duzzadt maradhat.

Ami a nemzőképességet illeti: a here körüli fokozott vénás pangás és keringészavar és a vértöbblet miatt jelentkező magasabb heretáji hőmérséklet valóban nem kedvez a spermiumok érésének. Izgulni így sem kell, hiszen egy kisebb méretű elváltozás nem befolyásolja a fertilitást.

A herevisszeresség nem minden esetben jár a spermafunkció károsodásával és a fertilitás csökkenésével. Amit biztosan tudunk, hogy a még kamaszkorban elvégzett operáció hatására helyreállhat a korábban csökkent méretű here nagysága, és emellett az is bizonyított, hogy a felnőttkori terméketlenség miatti műtéteket követően a spermiumok károsodása általában javul.  

A cikk Dr. Petrovics András gyermeksebész együttműködésével készült.