A sérveket elhelyezkedésük, valamint kialakulásuk oka szerint csoportosítjuk.

EGY KIS ANATÓMIA

Fogjuk fel a hasüreget egy zsáknak, melynek fala több rétegből áll. A legbelső egy vékony, sima, sikamlós és egyben tágulékony hártya-borítás: a hashártya. Kifelé haladva több-kevesebb zsírréteg jön, majd a hasfal igazi záró rétege: egy izompalást. Ettől kifelé ismét egy zsírréteget találunk, majd a bőrt. Ha az izompalást egyik helyén lyuk alakul ki – ezt sérv kapunak hívjuk – akkor hasprés alkalmával a hasüreg tartalma elkezd kitüremkedni. A sérvkapun keresztül kitüremkedett hashártya maga a sérvtömlő, ami először az előtte lévő zsírréteget tolja, majd (előrehaladott állapotban) a sérvtömlőbe belenyomul a hasüreg szervei közül egy bélkacs is. Ez utóbbi a sérvtartalom. Ha elég nagy a sérvtartalom, akkor az elődomborodás kívülről is jól látható.

A LOKÁCIÓ FONTOS

Persze nem mindegyik típus ennyire szembetűnő. Különböző sérvek vannak, aszerint, hogy melyik hol és miért alakult ki. Kevesen tudják például, de a köldöksérv az egyik leggyakrabban előforduló sérvtípus. Miért? Mert a méhen belüli életünkben a köldökünkön keresztül haladtak át a hasfalunkon az édesanyánkkal összekötő éltetető erek, képletek, ezért ezen a területen sokkal sérülékenyebb a hasfal. A születésünk után előfordulhat, hogy nem záródik jól be ez a rész, ezért egy úgynevezett sérvkapu, vagyis egy lyuk lesz a köldökgyűrűben, ezen keresztül tud később kitüremkedni a sérv. Egy másik gyakori lokáció a lágyékhajlat. Mivel férfiaknál itt haladnak keresztül a hasüregből a herékhez haladó érképletek, ezért ez is egy sérülékenyebb terület. A lágyéksérv nőknél akkor fordul elő, ha egy, a méhtől induló szalag átfúrja a hasfalat. A köldök- és a lágyéksérvekről is elmondható, hogy lehetnek veleszületettek, de később is kialakulhatnak.

A harmadik leggyakoribb sérvfajta a combsérv, ami a comb felső harmadában jelenik meg. Ezekben az esetekben a sérvtartalom az alsó végtaghoz haladó nagy erek mentén bújik ki a hasüregből. Léteznek még sérülés, vagy nagy hasi műtétek után kialakult sérvek és úgynevezett ritka sérvek is. Ezek vizsgálata és véleményezése is sebész feladata.

AZ ELHANYAGOLT SÉRV ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTOT OKOZ

Ahogy tünetek folyamatosan rosszabbodnak, úgy lesz a beteg egyre panaszosabb. Kezdetben csak egy bizonytalan, égő, húzódó kellemetlenségérzet van jelen, amit mozgás, erőlködés közbeni fájdalom követ. Előrehaladt állapotban pedig kifejezetten fájdalmas, amikor béltartalom csúszik ki a sérvtömlőbe. Ha a sérv már nem húzódik vissza magától, akkor komoly zavart okozhat a normális életvitelben is. Egy kezeletlen sérv a fokozódó panaszok és fájdalom mellett különösen egy szövődmény, a sérvkizáródás miatt lehet igazán veszélyes. Mi történik ilyenkor? A sérvtömlőbe kicsúszott bélkacs beszorul a sérvkapuba, a leszorítás miatt a kinti része megduzzad, kizáródik, és emiatt elhalhat. Azon túl, hogy ez rettenetesen fáj, életveszélyes állapotot is jelent és azonnali, sürgős műtétet igényel.

A MŰTÉT AZ EGYETLEN VÉGLEGES MEGOLDÁS

Egy kialakult sérv nem képes bezáródni, magától meggyógyulni. Sem életmód változtatás, sem gyógytorna, vagy izomerősítés nem segít a dolgon. Mivel a sérvkötők viselése idejét múlt próbálkozás az orvoslására, ráadásul egy sérv idővel egyre nagyobb, és egyre panaszosabb lesz, ezért az egyetlen megoldást a műtét jelenti. Egy ilyen beavatkozás (kellő kivizsgálás után) altatásban már egynapos sebészeten is elvégezhető. Lényege, hogy sebészi úton zárják be a sérvkaput, vagyis a lyukat a hasfal izomzatán. A páciensnek pedig tényleg nem kell aggódnia, hiszen a beavatkozás gyakorlott sebész kezében rutinműtétnek számít.

KLASSZIKUS VAGY LAPARASZKÓPOS

A leggyakrabban úgynevezett klasszikus műtétet végeznek: ilyenkor közvetlen feltárással oldják meg a sérvkapu zárását. A másik lehetőség, ha laparoszkópos technikát alkalmaznak: ebben az esetben több helyről, több eszközzel és egy kamerával behatolva, ám direkt feltárás nélkül tüntetik el a sérvet. Mindkét műtéti technika lényege azonos: a lyukat úgy tüntetik el, hogy a sérvkaput egy szövetbarát háló beültetésével bezárják. Ez biztonságos, és nem utolsósorban tartós megoldást jelent.

Ahogy már korábban is említettük, kevésbé súlyos esetekben a műtétet egynapos sebészeten is elvégezhetik. Az operációt követően a páciens önmagát otthonában is el tudja látni, a kontrollokon járóbetegként vesz részt, és két hét után már dolgozni is tud. A nehéz fizikai munkát még négy hétig kell a betegnek elkerülnie!

A cikk Dr. Szabó Kázmérnak, a Swiss Prémium Egészségközpont sebész főorvosának együttműködésével készült.