A SPORSÉRÜLÉSEK KEZELÉSI PROTOKOLLJA NEMZETKÖZI IRÁNYMUTATÁSOKAT KÖVET

A sportrehabilitációs sérüléseknél a gyógyulás egyes szakaszaiban más és más rehabilitációs feladatokra van szükség. Más szabályok vonatkoznak az akut sérülések kezelésére és mások a krónikus sérülések ellátására.

Napjainkban a sérülés bekövetkeztekor, vagy az azt követő 24-48 órában a szakemberek az úgynevezett POLICE (korábban RICE, PRICE) szabályt követik, ami tulajdonképpen egy átfogó nemzetközi iránymutatás akut sérülés esetén.

MIT TAKARNAK A BETŰK?

P = protection = védelem
Védjük a sérült területet, testrészt az újabb sérüléstől (nem egyenlő a teljes immobilizációval)! A segédeszközök használatára hívja fel a figyelmet az első pár napban.

OL = optimal loading = optimális terhelés
Ez egy új elem a modellben a korábbiakhoz képest (RICE, PRICE). Minden szövetnek (csont, izom, kötőszövet – szalagok, inak stb.) szüksége van a saját ingerére a jobb gyógyuláshoz. Az optimális terhelést azonban muszáj betartani, hogy ne sérüljön meg a szövet. Manuális terápiák és aktív mozgásos gyakorlatok tartoznak ide. Természetesen kontraindikáció esetén (csonttörés) lehetnek kivételek.

I = ice = jegelés
Célja a fájdalom és a duzzanat csökkentése. Ma már nem javasoljuk a hosszas jegelést az idegvégződések sérülése miatt, de továbbra is nagyon jó szolgálatot tehet az áthúzásos technika vagy az 1-2 percig tartó spray. A jeget mindig ruhába téve érintsük a bőrhöz!

C = compression = nyomás
A nyomás (fásli, bandázs) célja, hogy megelőzzük a túlzott ödéma kialakulását. Álló helyzetben mindenképpen ajánlatos, más esetekben nem kell egész nap fent lennie. Az ödémát csökkentő tape felhelyezése is nagy segítség lehet ezen a téren.

E = elevation = felpolcolás, megemelés
Az ödéma csökkentése céljából szükséges, a gravitációt kihasználva segíti a vénás- és a nyirokrendszert. Pihenés közben mindenképpen ajánlatos figyelni a pozícionálásra.

Ezek a szabályok a sérülés akut időszakára, az első 24-48 órára vonatkoznak.

ÉLET AZ AKUT SZAKASZ UTÁN

A HATODIK HÉT VÍZVÁLASZTÓ

Szinte minden szövet gyógyulása során a hatodik hét a fordulópont. Addigra fejeződik be az új sejtek szintézise és indul meg a rendeződés, a funkció helyreállítása. Így az első hat hétben a gyógyuló szövetet fokozottan oda kell figyelni. Hogyan csináljuk? Fontos az alacsony terhelés melletti mobilizáció, ami a kollagénszintézist serkenti és segít megelőzni a szövetek letapadását, emellett javítja a keringést és segít fenntartani az adott terület izomérzékelését is. A hatodik hetet követő időszakban a terhelést folyamatos növelve mobilizálnak, erősítenek és hozzák vissza a kiesett funkciókat.

A REHABILITÁCIÓ CÉLJA A TELJES FELÉPÜLÉS

Ideális esetben a százszázalékos terhelhetőség a cél. A konkrét sérülés kezelése mellett megszüntetik a sérülés alapjául szolgáló okokat, és a sérüléshez mérten a lehető legjobb funkció visszaszerzésére törekszenek lokálisan és globálisan is.

Nézzünk egy konkrét esetet! Egy kézilabdázó átlövő játékos válla megsérült, meghúzódott a deltaizom elülső része. Ennek az oka részben a törzs izmainak gyengesége, a lapocka mobilizációjának a hiánya, valamint a farizmok alulműködése lehet. Mivel testünket izomláncok, fascialáncok alkotják, minden mindennel összefügg. Hiába mobilizáljuk a vállízületet és erősítjük a váll izmait, önmagában ez kevés lesz. Ha a sérülését okozó egyéb területekkel nem foglalkozunk, a fájdalom újra és újra visszatér majd. A helyes átlövő technikához szükséges a törzs és végtagok izmainak összehangolt munkája, amihez a mozdulat bizonyos részeinél egyes izmoknak mobilisnak, más szöveteknek erősnek, stabilnak kell lenniük. Ahhoz, hogy a vállízület mozgásait nagy erővel, teljes mozgásterjedelemben, robbanékonyan, biztonságosan használni tudjuk, szükséges például a lapockák mobilitása. Ha a játékos testtartásából adódóan egy alsó kereszt szindróma is kapcsolódik a történethez, akkor kitüntetett figyelmet kell szentelni többek között a nagyfarizmok gyors aktiválódásának, a csípőhajlító izmok megnyúlóképességének, valamint a gerinc ágyéki és háti szakaszának mobilitásának is, különös tekintettel a széles ágyéki pólyára (fascia thoracolumbalis), melyet a derék védelmezőjének is hívnak.

A cikk Szutter Bettina sportrehabilitációs tréner együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A sportrehabilitáció szerves része a visszatérési folyamatnak

A fasciarendszer az emberi test különböző részeit köti össze

Mit csinál a sportrehabilitációs tréner?

A fasciatréning nem 21. századi találmány