A bullying minden iskolás korosztályra jellemző, de felsőben tud a legjobban elharapózni és kiskamaszkorban a legintenzívebb. Az alsós osztályokban a gyerekek több időt töltenek egy-egy tanítóval, aki így jobban tudja monitorozni a közösséget és időben közbelép. Ilyenkor még szorosabb a kontroll és a gyerekek próbálkozásai is könnyebben észrevehetők.

A kiskamaszok egyébként kifejezetten veszélyeztetettek, mert sokszor nagy szabadsággal rendelkeznek (saját telefon és még sorolhatnánk), emellett viszont az önbecsülésük rendkívül labilis, az énképük pedig még nagyon kiforratlan, törékeny.

HOGYAN MANIFESZTÁLÓDIK?

 Természetesen vannak viselkedésbeli különbségek a korosztályok között, de a lényeg tulajdonképpen nem változik. Míg a kisebb gyerekeknél – éretlen érzelemszabályozásuk miatt – többször fizikai agresszió formájában jelenik meg ez a dolog, addig az idősebb korosztálynál egyre több a rejtett bullying, és az okostelefonokkal az internetes zaklatás is bejön a képbe, valamint a verbális agresszió is jellemzőbb lesz.

HOGYAN VÁLTOZTATHATÓ MEG A DINAMIKA?

A közbelépés fontos lehet, de nem mindig és nem mindenkinek érdemes közbelépni. Ideális esetben vannak a közösségben olyan népszerűbb, vagy köztiszteletben álló tagok, akik (nem egyedül, hanem barátokkal vagy más szemlélődőkkel közösen) megváltoztathatják a zaklatás dinamikáját. Hogyan tehetik mindezt? A közbelépés legyen határozott, de ne legyen agresszív. A közbelépés alatt csak leállítani kell az elkövetőt, nem pedig minősíteni. Tudni kell ugyanakkor, hogy nagyon nehéz egy ilyen helyzetet kialakítani. Ha a közbelépő egy gyerek, aki egyedül van, és nem áll mellette közösség, barátok, akkor nem biztos, hogy jó ötlet, hogy magát a védelmező szerepbe helyezi. Gyakori, hogy a közbelépő csak a barátját akarja megvédeni a bullytól, de nem tudja, hogyan csinálja, és nincs tisztában azzal, hogy az agresszív védelmezés, vagy akár a bully bántalmazása nem megoldás, hanem sokszor csak olaj a tűzre. Ilyenkor a legjobb, ha nem lép közbe, hanem segítséget kér.

Természetesen minden felnőttnek felelőssége, hogy azonnal közbelépjen, ha ilyen helyzetet tapasztal, viszont az nem szerencsés, ha az áldozat szülei próbálják a szekálót felelősségre vonni. Ebbe érdemes a bully szüleit és az iskolát is bevonni.

MEGELŐZHETŐ?

Nyilván nincs száz százalékos hatékonyságú megelőzés, de ha a pedagógus zaklatásra hajlamosító tendenciát tapasztal (egyre több, eszkalálódó konfliktus a közösségben, peremhelyzetben levő gyerekek), akkor mindenképpen meg kell próbálni időben felismerni és kezelni a helyzetet, mielőtt ezek a szerepek állandósulnak.

Magyarországon jelenleg is több olyan átfogó program-szemlélet van, ami segít kezelni és jó esetben megelőzni a bullying jelenségét. Az óvodákban a NyugiOvi program, az iskolákban a Békés Iskolák az egész intézménnyel, és a vele kapcsolatban lévő szülők, szervezetek bevonásával foglalkozik. Az ENABLE pedig – különböző antibullying foglalkozásokkal – kifejezetten serdülőknek segít. Szerencsére ma már több szervezet, alapítvány áll az oktatási intézmények, gyerekek és szülők rendelkezésre a témában. Nagyon fontos, hogy az intézmények pedagógusai és az iskolákban dolgozó pedagógusok is tájékoztatva legyenek ezekről a lehetőségekről. Szakemberhiány esetén a családsegítő vagy szakszolgálat felé is érdemes jelezni, hogy ezekre a szolgáltatásokra igény van.

A cikk Németh Anna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus, valamint Gortva Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus és iskolapszichológus együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN

A kisiskoláskor leggyakoribb lelki problémái

Milyen tünetei vannak a gyermekkori szorongásnak?

Bullying az elkövető és az áldozat viszonyrendszerében

Mi fán terem a kiskamasz?