A SZÁRAZ SZEMET FOLYAMATOSAN ÁPOLNI KELL

Olyan korban élünk, amiben gyakorlatilag elkerülhetetlen a képernyőhasználat. Hétvégi közös mozidélután a televízió előtt? Egy iskolai házifeladat megoldása online? Zoom meeting a kollégákkal? Mindegyikben van valami közös: egyik sem tesz túl jót a szemnek. A száraz szem szindrómát ugyanis a sokszor a túlzásba vitt képernyőidő okozza.

Kevesen tudják, de a szemészeti szakrendeléseken ez a leggyakoribb betegség, amivel a szemészorvos találkozik. A változatos tünetek pedig - idegentest érzés, könnyezés, viszketés, fényérzékenység, pislogásra javuló homályos látás, fáradtság érzés a szemben, szúró érzés, vörös szem – egyre több embert érintenek. A könnytermelési zavar tüneteit az esetek kilencven százalékában a könny gyors elpárolgása okozza, a maradék tíz százalékban pedig valamilyen immunológiai probléma (például Sjögren szindróma) áll a háttérben.

A szemszárazsággal, könnytermelési zavarral küzdők száma nagyjából a huszadik század végétől exponenciálisan növekedni kezdett. A modern kor technológiai újításai nem feltétlenül voltak a legkedvezőbb hatással az emberi biológiára. Az emberi szemnek például kifejezetten rosszat tett a megnövekedett elektromoseszköz használat, vagy a légkondícionálók megjelenése.

DIKTÁL A BETEG, ÍRJA A DOKTOR

A szemvizsgálat során nagyon fontos, hogy a beteg minden tünetéről részletesen beszámoljon az orvosnak. Az így felvett anamnézis alapján kezdik el ugyanis célirányosan vizsgálni a pácienst. Ha például a látásvizsgálaton pislogásra többet és jobban lát, akkor ez a szemésznek már jelzésértékű kell legyen.

A szemet a könnyfilm fedi. A könnyfilm jelentős részét a középső, legvastagabb vizes réteg alkotja. Ha a könnyfilm külső lipidrétege hiányos, akkor ez könnyfilm homeosztázisának felbomlását eredményezi, ez okozza a későbbi panaszok kialakulását is. A könnytermelődés sérülését különféle tesztekkel elemzik. Az egyik ilyen a Schirmer teszt, melynek során azt vizsgálják, hogy a könnymirigyek mennyi könnyet termelnek. Alkalmazhatják még a kötőhártya- és szaruhártya festést is (fluoreszcein, lisszamine zöld festéssel), a könnymeniscus méretének ellenőrzését, de a szemhéjban levő mirigy, a meibommirigy vizsgálata is elengedhetetlen.

MAGÁTÓL NEM LESZ JOBB

A legfontosabb, hogy felismerjék, és a panaszoknak megfelelően kezeljék a betegséget! A kezelés egyik tartóoszlopa a napi rendszerességgel használt, lehetőleg tartósítószermentes műkönny. Ennek segítségével őrizzük meg ugyanis a meibommirigy (ami a könnyfilm külső lipidrétegét adja) működését. A másik tartóoszlop a szemhéjmelegítés. A folyamat során a rossz minőségű, besűrűsödött, megváltozott olvadáspontú váladék a melegítésnek köszönhetően folyékonnyá válik, majd ez a folyékony lipidréteg kerül ki a szemfelszínre és gátolja meg a könnyfilm vizes részének elpárolgását. Ezzel gyakorlatilag megakadályozható a szárazszem-érzés újbóli kialakulása.

A szemhéjgyulladás megszüntetésére az úgynevezett szemhéj toalettet használják. A művelet során a gyulladt szemhéjat gyulladáscsökkentő nedves kendővel kell áttörölni, majd a szemhéjmelegítést követően a folyamat során kicsapódott váladékot nedves kendővel kitöröljük a szemzugból. A maradék, pangó váladék eltávolítását a szemhéjszélekre merőleges mozdulatokkal végzett masszírozó mozgással tehetjük meg. Abban az esetben, ha a panaszok 4-6 hét múltán is fennállnak, nem javulnak, vagy esetleg romlik a helyzet, mindenképpen menjünk vissza a szemészhez! 

A MŰKÖNNY AZ EGYIK LEGFONTOSABB TERÁPIÁS LEHETŐSÉG

A műkönny olyan összetevőket tartalmaz, amit a könnytermelésben levő mirigyek nem termelnek. Fontos, hogy a lehető leghosszabb ideig a szemben maradjon és lubrikáló, kenő hatása is legyen. A lipidréteg visszaépítésére olajos műkönnyet használnak, a szemgyulladást kiváltásában szerepet játszó hiperozmózis ellen a szemészek az ozmoprotektív szemcseppek használatát javasolják. Mivel ilyenkor a könnyfilm visszaépítése és a gyulladás csökkentése a cél, mindkét módszert érdemes napi rendszerességgel végezni.

JÁRULÉKOS SZEMÉSZETI PROBLÉMÁK

Száraz szem esetén csökken a védelem a bakteriális fertőzések, és a külvilágból jövő szenneyződések ellen, romlik az optikai átlátszóság, a szemfelszín táplálása gyengül, a kötő funkció hatékonysága a kötőhártya nyálkahártyája és a szaruhártya hámja felé károsodik. Tehát a szemszárazság közvetve szemhéjgyulladást okoz, ami fordítva is igaz: a szemhéjgyulladásnak szemszárazság a következménye. Okozhat még kötőhártya irritáltságot vagy kötőhártyagyulladást, illetve a szaruhártya gyulladását is.

A könnyfilm rendbehozása nem csak ezeknek az elkerülése miatt fontos. Egy szürkehályog műtét esetén például részben a pontos lencsetervezés, részben a műtét utáni diszkomfortérzés elkerülése miatt is nagyon lényeges a könnyfilm eredeti állapotába történő visszaállítása, de számos más szemészeti beavatkozás elvégzéséhez is elengedhetetlen, hogy a szemnek ez a része jól működjön.

A cikk a Dr. Meisel Judit szemész szakorvos együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Mi okozza az időskori makula degenerációt?

A túllátás műtétileg is helyrehozható

A zöldhályog vakságot okozhat

A szürkehályog műtét kevesebb, mint félóráig tart