ÍGY VISELKEDIK A NÁRCISZTIKUS A PSZICHOLÓGUSNÁL
Sok nárcisztikus személyiségzavarral küzdő sosem jut el pszichológushoz. Na nem azért, mert nem lenne rá szüksége, hanem azért, mert az ilyen emberek terápiába vonhatósága gyakran korlátozott. Ha mégis megtörténik, az vagy külső nyomás, kapcsolati problémák, vagy munkahelyi konfliktusok hatására jön létre.
A nárcisztikusok önreflexiója gyakran felületes és védekező. Miért van ez így? Azért, mert grandiózus önképük fenntartása érdekében inkább elkerülik a valóságos problémákkal való szembenézést, mintsem megoldják azokat. Ha mégis az utóbbi forgatókönyvet választják, akkor is csak azért teszik, mert valamilyen azonnali helyzeti előnyt remélnek tőle.
ÉN, ÉN, ÉN
A nárcisztikusok viselkedése a pszichológusnál gyakran sajátos mintázatokkal rendelkezik,
amik a nárcizmus jellegzetes vonásaiból erednek. A nárcisztikusok gyakran idealizálják magukat a pszichológus előtt (is). Részletezhetik saját sikereiket, képességeiket és hajlamosak azt sugallni, hogy ők és problémáik is különlegesek, ezek pedig különleges megoldásokat is igényelnek. Mivel nagyon fontos nekik a pozitív visszajelzés, gyakran keresik a terapeuta elismerését és dicséretét. Szeretnék, ha a pszichológus folyamatosan megerősítené őket, és hangsúlyozná a különleges tulajdonságaikat.
HATÁRTALANUL ÖNZŐEK
A nárcisztikus páciens a csoportterápiában gyakran dominálja a beszélgetéseket, kihasználja a csoportot, és védekezően reagálhat a kritikákra. Előfordulhat, hogy irigyli mások sikereit, ahogy az is, hogy a csoportot le, önmagát pedig felértékeli. Hajlamos versengeni a terapeuta figyelméért és elismeréséért a többi klienssel szemben (mások kevésbé fontosabbak, az ő problémájuk nem is probléma), de szélsőséges esetben a terapeutával is versengeni kezd (ő is szakértő, jobb megfigyelő, ezt már korábban is tudta). Ez a viselkedés nem tesz jót a csoportdinamikának és kihívásokat jelenthet a terapeuta számára. A nárcisztikus páciens hatékony kezelése érdekében a terapeuta fókuszálhat az önértékelés és az empátia fejlesztésére, miközben fenntartja a csoport integritását és működését.
KRITIKÁN ALULIAN VISELIK A KRITIKÁT
A nárcisztikusok gyakran érzékenyen reagálnak a kritikára vagy a negatív visszajelzésekre: ilyenkor védekező vagy agresszív reakciókat mutathatnak, elutasíthatják a terapeuta javaslatait, észrevételeit. Hajlamosak lehetnek elutasítani a problémáik elismerését, és gyakran keresnek kifogásokat, hogy elkerüljék a felelősségvállalást, illetve elkerülhetik a mélyebb terápia felé vezető utat, vagy megpróbálnak eltávolodni a terápiás folyamatoktól. Végső lehetőségként kiugorhatnak a terápiából, és soha többé nem térnek vissza.
A cikk Petkó Györgyi pszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Reflektorfényben a gyenge önértékelés
A skizofrénia főleg az agy kognitív funkcióit támadja
Amikor az idea győz a valóság felett
A nárcik tökélyre fejlesztették a maszkolást
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása