AZ AUTIZMUS MAGÁNYOSSÁ TESZ?

Mint minden évben, idén is április másodikán volt az autizmus világnapja. Akinek van autista családtagja vagy ismerőse, pontosan tudja, mivel jár együtt az autizmus spektrumzavar. Ismeri és felismeri a tüneteket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legminőségibb életet biztosítsa szerettének.

Az autizmus spektrumzavar azt jelenti, hogy az autizmusnak rengeteg megjelenési formája van. Maga az autizmus egy idegi-fejlődési zavar, ami eltérő társadalmi kapcsolatokban és kommunikációs képességekben, valamint viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Genetikai meghatározottsága nem egyértelmű, gyakoriságát tekintve a teljes populáció több, mint egy százalékát teszi ki és növekszik.

AZ AUTIZMUS OKAI

A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak, és az autista spektrumzavar több gén együttes hatásának eredménye. Emiatt előfordulhat családon belüli halmozódás.

Rengeteg kutatás folyik a témában, de a kialakult szakmai konszenzusnak csak sok-sok egyirányú kutatás lehet az alapja. Számos olyan dolog befolyásolhatja az autizmus kockázatát, amiről még nem, vagy csak keveset tudunk. Az autizmushoz vezető köztes folyamatok közelebbről nem ismertek.

AZ EGYIK TÜNET A KÁROSODOTT KOMMUNIKÁCIÓ

Fontos, hogy kiemeljük: ezek a tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autizmussal élő személyre. Vannak normál szemkontaktust fenntartó, kevésbé precíz, monotóniát rosszul tűrők közöttük, de olyanok is, akik értik és használják is a képletes beszédet, az iróniát és a viccet, és széles érdeklődési körrel is rendelkezhetnek. Egy autizmussal élő emberre jellemző lehet ugyanakkor a társaitól való elkülönülés, az egyoldalú interakció, gyakori náluk a beszéd hiánya, a gyenge beszédhasználat, de a repetitív tevékenységek és megszokotthoz való görcsös ragaszkodás is a tünetek részét képezhetik.

Vannak olyanok is, akik alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Akadnak, akik viszont kifejezetten keresik a többiek társaságát, de a szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. Éppen emiatt fordulhat elő, hogy az autisták inkább a magányt választják.

A MELTDOWN ÉRZÉSE PUSZTÍTÓ LEHET

Az állandósághoz való ragaszkodás is különösen fontos egy autizmussal élőnek. A folyamatosan változó világban az egyetlen kapaszkodó, az egyetlen biztos pont lehet. Ha a dolgok másképp alakulnak, mint ahogy azt várták, vagy egyszerűen csak túl sok az inger, ami éri őket, akkor következik be a meltdown (angol szó, magyarul leolvadást jelent). Mi ez pontosan? Ahogy Carrie Beckwith-Fellows, aki maga is autizmussal él, Tedx Talk-jában megfogalmazta: egyfajta agyi túltöltődés. Ilyenkor mintha minden egyszer csak leállna.

Az ember nem tud beszélni, nem hall, nem tud reagálni semmire, és ami a legjobban jellemzi a folyamatot, hogy semmit sem tud tenni ellene. Csak várja, hogy végre vége legyen. Van, aki ilyenkor karmol, rúg, de olyan is, aki sír, vagy kiabál. Az emberek sokszor a hisztivel azonosítják, de valójában egy autistának ez valami olyasmi, amit egyszerűen nem tud kontrollálni. Mint egy roham, amiről tudjuk, hogy be fog következni, de semmi nincs, amit tehetnénk, hogy megállítsuk – a legtöbb, amit tehetünk, hogy átvészeljük.

A spektrumon lévő emberek között egyébként hatalmas lehet a különbség. A korán, már kisgyermek korban elkezdett különböző speciális fejlesztő terápiák mindenképpen hasznosak a számukra.

Ezeknek a terápiáknak a során a szakemberek tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, a szenzoros integrációt, és válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a báb-, a zene-, a játék- és a kézműves-terápia. A legfontosabb a kommunikáció és a társas készségek fejlesztése.

ORVOSI ÉRTELEMBEN NEM GYÓGYÍTHATÓ

Az autizmussal élő emberekre általában jellemzők az egyszerű, ismétlődő, repetitív mozgások, mint például a test előre-hátra ringatása, vagy stresszhelyzetben a kézfej rázása. Gyakoriak náluk az állandóan visszatérő gondolatok, a kényszeresnek tűnő, látszólag céltalan és körülményes foglalatosságok, a beszűkült érdeklődési kör, valamint az érzékelés normálistól eltérő működése. Az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, a dühkitörések, az autoagresszió mind-mind előfordulhat azoknál, akik a spektrumon helyezkednek el.

Az autizmus nagyon széles spektrumon mozog, ezért soha nem lehetünk biztosak abban, hogy az évek múlásával mennyire fog javulni, vagy romlani a helyzet. Mivel az autizmus nem betegség, hanem a normál fejlődéstől eltérő fejlődési zavar, ezért orvosi értelemben nem is gyógyítható. Nincsenek ellene gyógyszerek. Az alapvető probléma az embert egész élete során elkíséri, döntő hatással van a szociális beilleszkedésre és életminőségre, a képességeknek megfelelő színvonalú életvezetés elérésére.

Forrás: www.autista.hu, wikipédia

A cikk a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiáter főorvosának, Dr. Mátyás Annának az együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Az aspergeresek nehezen azonosítják az érzelmeket

A lélek idegenvezetője: a kórházlelkész

Hogyan ismerhető fel a borderline személysiégzavar?

Milyen tünetei vannak a gyermekkori szorongásnak?