A VESEBETEGSÉGEK JELENTŐS RÉSZE AZÉRT VESZÉLYES, MERT TÜNETMENTES

Deréktáji fájdalmak esetén felmerül a kérdés, hogy vese vagy gerinc eredetű-e a probléma? Mozgásszervi eredet mellett szól, ha a fájdalom összefügg a mozgással, kisugárzik a lábak felé, vagy ha hasprés, köhögés hatására fokozódik.  Valószínűleg vese eredetű, ha vizelési panasz kapcsolódik hozzá, a fájdalom görcsös jellegű, vagy ha ismerten veseköves páciensről van szó.

A vese páros szerv, tömege nagyjából 130 gramm.  Hossza mintegy 12 centiméter, bab alakú. A felső ágyéki csigolyák magasságában, a has hátsó részében, a hashártya mögött található. Ennyit a száraz adatokról. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi zajlik a vesében, és az milyen kapcsolatban áll a szervezet egészével, sokkal mélyebbre kell ásnunk.

NEMCSAK A MÉREGTELENÍTÉS A LÉNYEG

A vese alapvető feladata a szervezet megtisztítása a felesleges anyagoktól. Tehát méregtelenít. De ezen kívül számos egyéb feladatot is ellát, így például szabályozza a szervezet só- és vízháztartását, részt vesz a különböző ásványi anyagok anyagcseréjében, valamint szabályozza a kiválasztásukat is. Ilyen ásványi anyag például a kálcium, a foszfor, vagy a kálium, de a vese a felelős a vér és vizelet savasságának beállításáért is.
Kevesen tudják, hogy a vesében történik meg a D-vitamin aktivációjának második lépése, de arról sem szól sokat a fáma, hogy a vese termeli a vörösvértestek képződéséhez szükséges Erithropoetin nevű hormont is. A különböző anyagcserefolyamatok szabályozása során a vese a többi szervvel együttműködve, azokkal kölcsönhatásban tölti be szerepét.  A D-vitamin fokozza a Kálcium és Foszfor felszívódását a vérből, de ő felel azért is, hogy a már a szervezetben levő D-vitamin visszaszívódhasson a vesébe. Érdekes, hogy emellett pont annak a Parathormonnak – egy a mellékpajzsmirigyben termelődő hormon – a szintjét csökkenti, ami azért felel, hogy fokozza a D-vitamin előállítását. Így egyfajta negatív visszacsatolás valósul meg. A vérnyomás szabályozásában a vesének szintén döntő szerepe van.

NOMEN EST OMEN

A nefrológia (vesével foglalkozó tudományág) az úgynevezett nefronokról kapta a nevét. A vese másfél millió kis egységből, nefronból áll. A vér az ezeket alkotó vesetestecskéken szűrődik át, hogy aztán az elvezető- és gyűjtőcsatornákban kialakuljon belőle a vizelet. A folyamat minden lépése tökéletesen szabályozott: ez a helyzet a vesetestecskék oda-, és elvezető kis erecskéjének átmérőjével, valamint ennek következtében a a szürlet mennyiségével is. Sőt! A vesetestecskék felelnek a vérnyomásunk szabályozásáért is.

MINDENNEK OKA VAN

A vese megbetegedéseinek jelentős része a vese egészét, mindkét oldali vesét érinti. A krónikus vesebetegségek leggyakoribb okai a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, valamint a tartós gyógyszerszedéshez köthető vesebetegségek. Mivel a magasvérnyomás és a cukorbetegség felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, károsodik a vese szűrő funkciója. Sajnos a cukorbetegség számos egyéb módon is befolyásolhatja a vesefunkció romlását: a magas vércukorszint és az inzulin iránti érzéketlenség miatt megnövekedett inzulinszint például elősegíti az olyan molekulák felhalmozódását a szervezetben, amelyek aztán gyulladást provokálnak. A vesében felgyülemlett gyulladásos sejtek nemcsak, hogy tovább rontják a helyzetet, hanem a vesetestecskékben levő kiserek ellenállását szabályozó molekulák szintjét is befolyásolják. Az érelmeszesedéshez - és ezen keresztül a veseelégtelenség folyamatához - a fentieken kívül hozzájárul még a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás is. A nem-szteroid alapú fájdalomcsillapító gyógyszerek (Advil, Algoflex) túlzott használatának szintén vesekárosító hatása van. A fentiek mellett számos, a szervezet egészét érintő betegség (különböző autoimmun eredetű problémák) is okozhatnak vesekárosodást.  

A TÜNETMENTESSÉG VESZÉLYES

A vesebetegségre elősorban a kóros laborvizsgálati eredmény hívhatja fel a figyelmet, mivel a betegség nagyon sokáig, és legtöbb esetben tünetmentes. Tehát a vesebetegségek - kevés kivételtől eltekintve - nem fájnak. Ami a vese megbetegedései közül fájdalommal jár, az a vesekő, és a vesében esetlegesen található kicsiny hólyagok, úgynevezett ciszták bevérzése, befertőződése, megrepedése. Vesekövesség esetén a fájdalom nagyon erős, görcsös jellegű, általában egyoldali és alhas felé kisugárzó. Kísérheti hányinger, hányás, és véres vizelet. A vesemedence-gyulladás szintén fájdalommal jár, melyhez csípő vizelet, láz csatlakozik.  
Mivel a vesebetegségek nagy része nagyon sokáig nem okoz panaszt, ezért nagyon fontos a megfelelő időközönként végzett laborvizsgálat. Amennyiben a vesebetegség alapjául szolgáló fenti belgyógyászati problémák nem szerepelnek a páciens kórtörténetében, úgy elég, ha minden évben becsülettel elmegyünk egy átfogó laborvizsgálatra, ami a vér és a vizelet együttes elemzését jelenti. Hiszen a laborvizsgálatban nemcsak a vérvételi eredmény fontos (amiből a vesefunkciót mutató kreatinin, karbamid és az előbbiből számított GFR érték látható), hanem a vizelet minősége is. Figyelmeztető jel lehet, ha a vizeletben fehérjét vagy vért, illetve fehérvérsejtet találnak.

A cikk Dr. Kálmán Éva  belgyógyász-nefrológus együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Az epekövesség nem mindig fáj

Mit kell tudni a 2-es típusú diabéteszről?

Gyakori vendég: a terhességi cukorbetegség

Az epe szerepe a koleszterinháztartás szabályozásában