A TESTMOZGÁS A VÉRCUKOR ÉS AZ INZULINÉRTÉKEK RENDEZÉSÉBEN IS SEGÍT

Azoknak, akik az inzulinrezisztencia diagnózisával egyidőben felhagynak a szénhidrátok fogyasztásával, van egy rossz hírünk. Ez nem egy nem jó taktika. Természetesen fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy milyen típusú szénhidrátokat, milyen mennyiségben és mikor fogyasztunk, de nem szabad az étrendünkből teljesen kizárni őket. Emellett pedig sokat számít a rendszeres sport is.

A cukor, azaz a szénhidrát a test számára ugyanolyan fontos, mint a például a benzin az autók számára. A sejteknek egyszerűen szükségük van rá a normális működéshez. A cukrokat az étkezés során juttatjuk a szervezetünkbe: például gyümölcsök, gabonafélék, kenyerek, édesség formájában. Az étkezés során vérünkbe került cukrot el kell szállítani az ezt hasznosító sejtekhez. Ezt a szállító munkát végzi az inzulin, ami a vérbe kerülő cukor hatására kezd termelődni. Normális esetben ezek a célsejtek a megfelelő módon reagálnak az érkező cukorra, vagyis hasznosítják azt. Ha azonban a sejtekben a receptorok nem működnek jól, tehát nem nyitnak ajtót az érkező cukornak, akkor a szervezet úgy érzékeli, hogy nem csökken a vércukorszint. Ennek hatására elkezd még több inzulint termelni. Ez az állapot az inzulinrezisztencia: ilyenkor a vérből magas inzulinértékek mutathatók ki.

MENNYI SZÉNHIDRÁT AZ IDEÁLIS?

Egyénenként eltérő, hogy kinek-mennyi szénhidrátra van szüksége. A legfontosabb, hogy arra figyeljünk, hogy melyik napszakban, milyen típusú szénhidrátokat, és mekkora mennyiségben fogyasztunk. Miért? Mert napszakok szerint eltérő az inzulinszükségletünk. Általában a napi négy- vagy ötszöri étkezés az ideális, de vannak olyan speciális esetek, amikor kevesebb étkezéssel, vagy akár időszakos böjttel is remek eredményeket lehet elérni azoknál a betegeknél, akik nem érzékenyek a hypoglikémára.

HOGYAN SEGÍT A DIETETIKUS?

Egy jó dietetikus segítségével a kliensek megértik, mi is történik pontosan a szervezetükben, miért fontos, hogy figyeljenek a szénhidrátok minőségére és hogyan tudnak változatosan étkezni ennek fényében. A szakemberek egyénre szabott, saját étkezési szokásokhoz idomuló ételelkészítési alternatívákat javasolnak, de azt is elárulják, hogyan lehet egy-egy konyhai trükkel például lelassítani egy-egy étel felszívódását.

Az első konzultációt követően másfél hónap múlva javasolt az újabb konzultációs időpont. Ilyenkor a dietetikus átbeszéli a pácienssel, hogyan érzi magát, megbeszélik, van-e esetleg nehézsége a korábbi javaslatok betartásával kapcsolatosan. Ezt követően három hónap múlva érdemes a következő kontrollra menni, ahol egy terheléses vércukorvizsgálat segítségével megállapítják, hogy elegendő-e a páciens számára az életmódváltás, vagy esetleg gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

MOZOGJUNK RENDSZERESEN

Természetesen a mozgás a terápia egyik legfontosabb eleme! Mozgás nélkül nem beszélhetünk egészséges életmódról és teljes körű terápiáról sem. Mivel a diéta betartása mellett a testedzés a vércukor és inzulinértékeket is segít rendezi, ezért egy személyre szabott edzésterv kialakítása érdekében mindenképpen érdemes gyógytornásszal, mozgásterapeutával vagy személyi edzővel is konzultálni!

A cikk Ressely Szarvas Veronikának, a Swiss Prémium Egészségközpont dietetikusának együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Az vagy, amit megeszel

Mit tegyünk, ha túlsúlyos a gyerek?

A helytelen táplálkozásnak a daganatos betegségek kialakulásában is jelentős szerepe lehet

Hogyan étkezzen a gyerek?