A májkárosodás súlyosságát, a fibrózis és steatosis (zsírosodás) mértékét eddig csak szövettani vizsgálattal tudták meghatározni: a májbiopszia során a beteg májából egy úgynevezett biopsziás tű segítségével mintát vettek, és az így nyert szövetmintából állapították meg a májkárosodás fokát. A beavatkozás néhány napos kórházi tartózkodást igényelt, és ritkán ugyan, de szövődményekkel (fájdalom, vérzés, epecsorgás, légmell) is járhatott.

Ha a kezelőorvos a májkárosodás mértékéről, a májbetegség súlyosságáról, a beteg állapotának romlásáról vagy javulásáról szeretne tájékozódni, akkor jön a képbe a fibroscan vizsgálat, amit a máj állapotának felmérésére használnak, és az esetek nagy részében kiváltható vele a májbiopszia is. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a fibroscan nem helyettesíti a biopsziát. A gócos májbetegségek (daganatok, áttétek) esetében, sajnos, a fibroscan nem jelent alternatív megoldást.

MI TÖRTÉNIK A FIBROSCAN VIZSGÁLATON?

A kezelést megelőző két órában már nem szabad enni, inni viszont lehet. Ha voltunk már ultrahangon, akkor nem lesz idegen a fibroscan sem, hiszen ez a vizsgálat is egy ultrahanggal működő vizsgáló eszköz: a kezelés során az orvos egy vizsgálófej segítségével méréseket végez a testünk jobb oldalán. Ne aggódjunk, az egész folyamat maximum negyedóra, és egyáltalán nem kellemetlen, vagy fájdalmas.

A Fibrotouch készülék a májban a lökéshullámok terjedési sebességét méri, ebből állapítja meg, hogy milyen állapotban van a szerv. Ha a hullámok gyorsan terjednek a májszövetben és az ebből számolt nyomás érték magasabb, az nem jót jelent: a beteg, heges területek ugyanis keményebbek, vagyis rugalmatlanabbak, így ezeken keresztül a hullám gyorsabban terjed, mint az ép részeken. Ha a májzsírosodás mértékére vagyunk kiváncsiak, a készülék a máj zsírtartalmát is meghatározza a rugalmasság mérésével párhuzamosan.

TÜNETMENTES, DE BETEG?

A hepatitis B és C vér útján és szexuális úton terjedő vírusok. Az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy krónikus májgyulladást okozva akár 20-30 évig is tünetszegények maradhatnak, és sokszor már csak a súlyos májzsugor hívja fel rájuk a figyelmet. Megelőzhetjük valahogyan? Védekezhetünk ellene? A válasz csak részben megnyugtató: ugyan a hepatitis A és B ellen van védőoltás, a hepatitis C ellen jelenleg nem létezik. Magyarországon a hepatitis B elleni oltást az 1986 után született gyerekek 14 éves korukban megkapták. Ha Ön 1986 előtt született és még nem volt oltva, az oltás szükségességét érdemes megbeszélnie a hepatológussal. Az oltás mellett a Hepatitis B és C ellen számos hatékony gyógyszer van forgalomban, ezeket a hepatológus szakorvos írhatja fel a betegeinek.

Ezeknél a tünetszegénység miatt csak ritkán észrevehető betegségeknél iszonyúan fontos a megelőzés! Elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, különösen, ha valamelyik családtagunk kórtörténetében már volt ilyen jellegű megbetegedés. Azoknak a pácienseknek pedig, akik korábban valamilyen műtét alatt vért kaptak, tetoválásuk van, az egészségügy területén dolgoznak, vagy szexuális partnerüket sűrűn váltogatják, létfontosságú, hogy rendszeresen ellenőriztessék magukat.