A BÉL-AGY TENGELYEN TÖRTÉNNEK A FONTOS DOLGOK

Napjainkban egyre többször halljuk a bélflóra, mikrobiom, probiotikum, prebiotikum, vagy szimbiotikum kifejezéseket. Ha bekapcsoljuk a televíziót, szinte biztos, hogy találkozunk valamilyen bélflórahelyreállító készítmény reklámjával. Ez pedig egyáltalán nem a véletlen műve.

Napjainkban ugyanis egyre több kutatás bizonyítja a bélflóra egyensúlyának fontosságát, és egyre többször nevezik a bélrendszert a második idegrendszernek is. Lássuk miért!

A BÉLFLÓRA, MINT UJJLENYOMAT

A bélflóra, másnéven mikrobiom, gyakorlatilag a beleinkben élő mikroorganizmusok közössége, melynek kilencvenkilenc százalékát baktériumok alkotják. Vannak úgynevezett jó és rossz baktériumok is a bélrendszerünkben. Amikor a bélflóránk egyensúlya felborul - vagyis a rossz baktériumok kerülnek túlsúlyba -, emésztőrendszeri problémák léphetnek fel. Emésztőrendszeri problémának tekintjük például a hasmenést, puffadást és a székrekedést is. Ezeknél azonban lényegesen több egészségügyi problémánk is felléphet. Olyanok is, amikről nem is gondolnánk, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulásához van köze.

A bélflóra összetétele minden ember esetében egyedi, úgy képzeljük el, mint egyfajta ujjlenyomatot. Összetételét különböző tényezők befolyásolhatják: ilyen az étrend, a stressz, a mozgásszegény életmód vagy bizonyos gyógyszerek (hashajtók, antibiotikumok, gyomorsavlekötők) szedése.  Bizonyos betegségek következtében - és sokszor az életkor előrehaladtával is – felborul a bélflóra egyensúlya, csökken a bélbaktériumok diverzitása.

A BÉL-AGY TENGELY

Kevesen tudják, de a bélmikrobióták szabályozó szerepet játszanak a szorongás kialakulásában, valamint a hangulatingadozások előfordulásában is. A bél-agy tengelyen keresztül történő kölcsönhatás validitása elsőre talán furcsának hangzik, de gondoljunk csak bele: ha valakinek nincs rendben az emésztőrendszere - például hasmenése van -, az egy erős szorongással járhat, ami idegrendszeri történés. Vizsgáljuk meg ugyanezt a folyamatot visszafelé! Ha valami miatt szorongunk, izgulunk, legyen szó akár munkahelyi akár iskolai stresszről, az gyakran azzal járhat együtt hasmenéssel, vagy - épp ellenkezőleg - szorulással. Ez is igazolja, hogy a bél-agy tengely nagyon szoros együttműködésben, együttélésben áll egymással.

A kardiometabolikus betegségeket (példádul magas vérnyomás vagy 2-es típusú cukorbetegség) is összefüggésbe hozták a bélflóra egyensúlyával. Kutatások azt mutatták, hogy a kardiometabolikus betegségekben az érintettek bélflórájához tartozó adott baktériumcsoportok aránya az egészséges egyénekéhez képest gyakran eltérést mutat. Ezek a kutatások segítettek azonosítani azt is, hogy az étrendi kolin bevitel, amelyet a bél mikrobiota metabolizál, összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri halálozásokkal. Emellett az immunrendszer védekezőképességének csökkenése, a fáradtság és a különböző intoleranciák is összefüggésbe hozhatók a bélflóra állapotával.

A BÉLFLÓRA ÉS AZ ÉTREND

A baktériumfajoknak különböző tápanyagokra van szükségük a szaporodáshoz. Míg a nemkívánatos baktériumokat az egyszerű cukrok etetik, addig a jótékony baktériumfajtáknak vízben oldódó növényi rostokra van szükségük a fejlődéshez. A vízben oldódó növényi rostok legjobb forrásai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök. A vízoldékony rostok fogyasztása javítja a szervezet inzulinérzékenységét és telítettségérzést vált ki. A belőlük keletkező propionsav pedig segít a fogyásban, mivel csökkenti a zsírtermelést. A jó baktériumok rosttal történő etetése során keletkező vajsav és ecetsav ugyancsak támogatja az immunrendszerünket és a savbázis egyensúly fenntartásával védi az egészséget. A helyesen kialakított étrend tehát segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát és ezáltal segít előre mozdítani a fogyás folyamatát is.


A cikk Ressely Szarvas Veronikának, a Swiss Prémium Egészségközpont dietetikusának együttműködésével készült.


TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN: