HOL VAN AZ ÁLLAT-ASSZISZTÁLT TERÁPIA HELYE A GYÓGYÍTÁSBAN?


Az állat-asszisztált terápiáról egyre többet hallani, de kevesen tudják, mi ez pontosan, vagy hogy mikor, milyen esetekben lehet rá szükség. A témával kapcsolatos kérdésekre Dr. Hegyi Márta, a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztályának főorvosa segített megtalálni a válaszokat.

A 60-as években egy amerikai pszichiáter vont be először állatot – kutyát – pszichoterápiás munkájába. Dr. Boris M. Levinston véletlenül jött rá, hogy viselkedészavar miatt kezelt egyik páciensével csak akkor tud kapcsolatot teremteni, amikor a kezelésre magával viszi saját kutyáját is. Ettől kezdve tudatosan alkalmazta az állat jelenlétét, a módszert pedig állat-asszisztált terápiának nevezte el. 


Az állatok gyógyításba történő bevonása alapján az alábbi típusokat különítjük el:

Állat-asszisztált terápia: Az állat-asszisztált terápiák során egy kifejezetten erre a célra képzett állat terápiás folyamatba való bevonásával érik el a kitűzött célt. A kezelést szakember vezeti. Az, hogy hogy milyen állat vesz részt a terápián, mindig a terapeuta döntése és felelőssége. A cél, hogy az ember és az állat között kialakult kötődés segítségével fejlődésnek induljanak azok a funkciók, amikben a betegnek elmaradása van (értelmi, érzelmi, fizikai).

Állat-asszisztált aktivitás: Az állat-asszisztált aktivitás során az a cél, hogy a résztvevők jól érezzék magukat. A terápiás program ebben az esetben nincs kőbe vésve, menet közben alakítható.
Állat-asszisztált pedagógia: Az állat-asszisztált pedagógia során az állatokat iskolai vagy óvodai foglalkozásokba vonják be.

A terapeuták többnyire egy állattal dolgoznak, és azt saját maguk nevelik fel. A terápiában résztvevő állatok kiválasztása nagy gonddal történik: A kutyáknak például szigorú feltételeknek kell megfelelni, képzésen vesznek részt, és vizsgáznak a terapeuta gazdával együtt. A lovas terápiában résztvevő állatokat általában természetük alapján választják ki és trenírozzák. 

MIBEN SEGÍTENEK AZ ÁLLATOK?

Az idegrendszer egymásra épülő, egyre bonyolultabb kapcsolatrendszerekből, úgynevezett hálózatokból épül fel. Az élet fenntartásáért a vegetatív hálózatok, az ösztönéletért (táplálékszerzés, párszerzés, vonzalom-taszítás) a limbikus hálózatok, a tanulási képességért a kognitív hálózatok, és a társadalmi beilleszkedésért a szociális hálózatok felelősek. Mindegyik terület működésére nagy hatással vannak az állatok. Bár a legtöbb tapasztalat az emlősökkel van: kutyával, lóval, macskával, delfinnel, a terapeuta célkitűzései alapján szóba jönnek más, ember közelében élő állatok is.

A terápiás állatok úgy vannak kiválasztva és kiképezve, hogy előnyös irányba befolyásolják a korábban említett hálózatokkal kapcsolatos működéseket: a keringést, a légzést, az örömszerzést, a figyelem-koncentráció javulását, valamint a szocializációt.


A hatások nem kizárólagosak, például a gyógy-lovaglás egyrészt az érzelmi kapcsolódás képességet fejleszti, másrészt a mozgás összerendezettségre és a figyelem koncentrációra is fejlesztő hatású.
A lovas-terápia az iskolai képességek terén fejlesztő hatású, a macska jelenléte az érzelmi életre van jó hatással, a kutya pedig a mozgássérültek motiválásában előnyös. A mini lóval történő találkozás során - ezek nem lovagolható állatok - az autisztikus tüneteket látjuk harmonizálódni.

HOGYAN VÁLTOZTAT MEG MINKET A TERÁPIA?

A terápia gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt alkalmazható. A gyermekek sajátos idegfejlődési zavara a kapcsolatteremtés szabálytalansága (autizmus), a hiperaktivitás, a figyelem koncentráció zavar (ADHD), valamint a különböző viselkedészavarok. A felnőtteknél a hangulatzavar (depresszió) a domináló idegfejlődési zavar, de minden korosztályt érinthet a súlyos agysérülés és a mozgáskorlátozottság.

A súlyos agysérült, kómában lévő betegeken a légzésritmus, és vérnyomás szabályozó szerepét lehet kihasználni, és a válaszreakciókból ítélve az állatok jelenléte örömet is okoz a betegeknek. Érzelmi, hangulati szabályozási zavaroknál az állatoktól kapott feltétel nélküli szeretet és elfogadás épül be. Iskolai képességzavarok esetén a lovas terápia, azaz a ló hátán végzett ügyességi feladatok fejlesztik a figyelem-koncentrációt, és a mozgás összerendezettségét. Beilleszkedési zavarok esetén az állatok kiszámítható reakciója segíti kialakítani a páciensben a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodást.

MIKORTÓL VAN LÁTHATÓ EREDMÉNY?

Arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony ez a módszer, Dr. Hegyi Márta azt mondta, hogy minden a terápiás team, azaz a terapeuta és állat tapasztalatától és összeszokottságától, valamint a páciens érintettségének mértékétől függ.  A terápiás program a betegségtől függően egyéni, és csoportos formában is megvalósítható.

Terápiás hatást akkor remélhetünk, ha a beteg legalább heti egy alkalommal (ideális esetben heti kétszer) részt vesz a terápián. Korai életkorban az agy fejlődésével párhuzamosan időszakosan változik a terápiás program, de egy-egy terápiás szakasz hónapokig is eltarthat. A jótékony idegrendszeri változások beépüléséhez pedig legalább fél év kell.


A cikk a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztályának osztályvezető helyettes főorvosa - Dr. Hegyi Márta - együttműködésével készült.