TBC - MINÉL KÉSŐBB VESZIK ÉSZRE, ANNÁL TÖBB EMBERT FERTŐZ MEG

Magyarországon az újszülöttek BCG-oltása 1953 óta kötelező. Az oltást még a szülészeti intézményben, de legkésőbb 4 héten belül be kell adni. Fő szerepe, hogy minimálisra csökkentse a TBC legsúlyosabb, halálos kockázatát jelentő kórformák, tehát az agyhártyagyulladás és a miliáris TBC (teljes tüdőre és testre kiterjedő, több szerv érintettségét is okozó) fertőzések számát.

A szülészeteken beadott oltást az újszülöttek a bal vállukba kapják. A beadás követő két hét után az oltás helyén egy 5-10 mm-es piros duzzanat jelentkezik, ami először elgennyesedik, majd 6-8 hét után hegesedve gyógyul. Ez a jel szinte mindannyiunk karján ott van. Jó tudni, hogy - mivel ez egy élő, legyengített vakcina, ezért - HIV-pozitív anyától született csecsemőknek, vagy egyéb más immunrendszert gyengítő szert kapó anyák gyermekeinek nem adható rögtön születés után. Hatása egyébként körülbelül 12-14 évig tart.

A SOKÁIG TARTÓ KÖHÖGÉS IS LEHET TÜNET

A betegség tünetei eleinte könnyen összekeverhetők egy sima légúti megbetegedéssel. Akkor kell gyanakodnunk, ha a köhögés sokáig velünk marad, ezzel egyidőben veszítünk a testsúlyunkból, valamint éjszakai izzadást, hőemelkedést vagy lázat, általános gyengeséget tapasztalunk magunkon. Ilyen panaszok esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.

Egyértelműsítő tünetek lehetnek, ha a fentiek mellé nagy mennyiségű, esetleg gennyes, véres köpetürítés társul, de a mellkasi fájdalom, a légszomj, a hónalji, nyaki, vagy ágyéki fájdalmas nyirokcsomómegnagyobbodás is alarmírozó jel.

AZ ALAPOS ANAMNÉZIS NAGYON FONTOS

A diagnózis felállításához az orvos nagyon sokféle dologra rákérdezhet: a szociális helyzet, esetleges hajléktalanság, a korábbi betegségek és kezelések, utazási szokások, alkohol és kábítószer használat felderítése mind hozzájárulnak a betegség felismeréséhez. A szintén elengedhetetlen fizikális vizsgálatot követően az orvos olyan egyéb, speciális vizsgálatokat kér majd, mint a röntgenvizsgálat, esetenként mellkas CT, a köpetben lévő baktériumok kimutatása direkt mikroszkópos vizsgálattal speciális festéssel vagy tenyésztéssel (aminek az eredménye 6-8 héten belül várható), illetve a lényegesen gyorsabb molekuláris (PCR) vizsgálatokra is szükség lehet. Ez utóbbi kettőnél a gyógyszerérzékenységet is meg tudják határozni. Ha a beteg, például egy gyerek nem tud köpetet leadni, akkor szóba jöhet náluk a gyomorváladék leszívása, vagy felnőttek esetén a hörgőtükrözés. Minél korábban fedezzük fel a betegséget, annál nagyobb a gyógyulási esély, és annál kevesebb ember fertőződik meg.

A TBC korai fázisában, amíg a páciens nagy számban üríti a kórokozót, járványügyi szempontból elkülönítésre, karanténra van szükség. Emellett meg kell kezdeni a közvetlen környezet (család, munkahely, barátok) felkutatását és szűrővizsgálatát a terjedés megelőzése és a betegek kiemelése, mielőbbi kezelése céljából.

ELSŐDLEGES TBC

A korábban még nem fertőzött személyeknél jelentkezik. Gyakorlatilag az első találkozás a kórokozóval, melynek során az ember védettséget szerez a baktériummal szemben. Ilyenkor általában még nincsenek tünetek. A tüdő felső lebenyében egy úgynevezett primer góc alakul ki, amit a röntgenvizsgálat során,  többnyire véletlenül vesznek észre. Amikor az immunrendszerünk valamilyen okból legyengül, akkor az ebben a gócban lévő nyugvó vagy alvó fázisban lévő baktériumok aktiválódnak - ezeket addig a szervezet tipikus "védősejtekkel" elhatárolta - amik a vér útján a tüdő egyéb területeire és akár más szervekbe is eljuthatnak. Ekkor alakul ki a másodlagos tbc.

MÁSODLAGOS TBC

Leginkább a tüdőt érintő betegség, ami tüdőgyulladás, tüdőtályog, mellkasi folyadékgyülem vagy gennymell formájában jelentkezik. Súlyos kórkép a mindkét tüdő szinte minden lebenyére kiterjedő apró tbc-s gócok megjelenése, ez az úgynevezett miliáris tbc.  További szóródás során a vér útján szinte minden szervbe eljuthatnak a baktériumok.

Ezek a tüdőn kívüli folyamatok ma már ritkábbak, az esetek körülbelül három százalékában jelentkeznek. A tünetek egész változatosak lehetnek: idegrendszeri tünetek (fejfájás, vakság, görcsroham), csont- és ízületi érintettség (nagy fájdalommal jár), vesebántalom: elhúzódó gennyes vagy véres vizelet. Nőgyógyászati és urológiai gyulladásos folyamatok, furcsa bőrjelenségek, szembetegségek is gazdagíthatják a már meglévő tünetek tárházát. A májban és a lépben is kialakulhatnak gümőkóros gócok.

A BETEGSÉG MA MÁR JÓL KEZELHETŐ

 A TBC kezelése hosszadalmas és nagy türelmet, együttműködést igényel  mind a beteg, mind a kezelőorvos részéről. Nem fordulhat elő, hogy a páciens nem követi mindenben az orvos utasításait, ahogy az sem, hogy nem szedi mindennap a gyógyszereit. Ha mégis ez a helyzet állna fenn, akkor kiszelektálódhatnak olyan baktériumok, amelyek ellenállóvá válnak a korábban hatékony gyógyszerekkel szemben. Ilyen esetekben a kezelés egyre nehezebb lesz és akár halálos kimenetelű is lehet.

Az alapkezelés – ha nincs semmi komplikáció – minimum 6-9 hónapig tart. Ezt követően a gyógyult betegeknek bizonyos időközönként rendszeres kontrollvizsgálaton kell részt venniük, hogy időben kiderüljön, ha mégis ismét fellángolna a betegség. Ez évente körülbelül húszezer gondozás alatt álló gyógyult vagy utánkövetett személy megjelenését jelenti a tüdőgondozókban. A renitens, visszaeső betegeknél – akik gyakran a nehézsorsú, több társbetegséggel bíró, többnyire alkoholproblémával küzdő hajléktalanok köréből kerülnek ki, hatóságilag elrendelhető a kényszer gyógykezelés. Náluk a nem megfelelő gyógyszerszedés miatt sokkal több a gyógyszerrezisztens baktériumfertőzés, ami komoly járványügyi és társadalmi problémát jelent. 

Napjainkban a betegség már alapjában véve jól gyógyítható. 

A cikk Dr. Czebe Krisztina tüdőgyógyász együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Tényleg csak tavasszal leszünk allergiásak?

A tuberkulózis nem csak a szegények betegsége

Mi az igazság a megfázással kapcsolatban?

Aki asztmás, az is sportoljon rendszeresen