A 20 ÉS 40 ÉV KÖZÖTTI NŐK CSAKNEM HARMADA KÜZD MIGRÉNES FEJFÁJÁSSAL
Az elmúlt 20 évben nőtt a migrénben szenvedők száma: az egyik legrosszabb fejfájástípus a lakosság 14 százalékát érinti, de a fiatal felnőtt és középkorú nők esetében ez az arány csaknem harminc százalék. A migrén és más fejfájások nagy része jól kezelhető, ám vannak olyan esetek is, mikor a fejfájás komolyabb betegséget jelez.
MITŐL FÁJHAT A FEJÜNK?
A fejfájások kivizsgálását és kezelését nehezíti, hogy igen sok betegség jár fejfájással: ezeket két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba azok a fejfájások tartoznak, amelyek valamilyen egyéb betegség, például melléküreg-gyulladás, agyvérzés, vagy agydaganat következtében alakulnak ki. Ezek az úgynevezett másodlagos fejfájások.
A másik az úgynevezett önálló fejfájások csoportja: ilyen esetben a fájdalomérző rendszer működése változik meg, és ez vezet visszatérő fejfájásokhoz. Az önálló fejfájások leggyakoribb képviselője a tenziós fejfájás, a második leggyakoribb a migrén. A nyomó, szorító érzéssel járó tenziós fejfájás jellemzően enyhe vagy mérsékelt, többnyire tarkótáji fájdalommal jár. A migrén erősebb, általában féloldali, lüktető, vagy görcsös fájdalommal, jár, melyhez kellemetlen kísérő tünetek társulnak: hányinger, hányás, fény-, vagy zajérzékenység. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években nőtt a migrénben szenvedők száma: míg két évtizeddel ezelőtt a lakosságon belül mintegy 10 százalék volt az arányuk, jelenleg már 14 százalék. Ez a növekedés azonban részben a kifinomultabb diagnosztikai eljárásoknak is köszönhető.
AZ ELSŐDLEGES CÉL A FÁJDALOM MEGSZÜNTETÉSE
A fejfájások kezelésének két fő lehetősége a fájdalomcsillapítás és a megelőzés. Ritkább, de erősebb fejfájás esetén elegendő a fejfájás csillapítása, míg gyakoribb panaszok esetén nagyon fontos a fejfájás megelőzésére is törekedni. A fájdalomcsillapításra a mindenki által ismert készítményeken túl migrén esetén egy speciális gyógyszercsoport, a triptánok alkalmazása célszerű. A tenziós fejfájás és a migrén megelőzésében segít a rendszeres napirend betartása. A rendszertelen étkezés, a kevés vagy nem minőségi alvás és a túl magas stressz, illetve a mozgásszegény életmód is hozzájárulhatnak a gyakoribb fejfájás kialakulásához. Tévhit, hogy szigorú diéta segítheti a tünetek enyhítését, de tény, hogy egyes élelmiszerek – például a csokoládé, szeszes italok, olajos magvak – okozhatnak fejfájást, tehát aki oki kapcsolatot talál valamilyen étel vagy ital fogyasztása és a fejfájás között, annak érdemes azt kiiktatnia az étrendjéből. Fontos tudni, hogy a fájdalomcsillapítók gyakori szedése a migrén gyakoribbá válásához vezethet (hazánkban 200-300 ezer embernek van úgynevezett fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájása), ezért kiemelten fontos, hogy a gyakoribb migrénben szenvedők idejében eljussanak fejfájás-ambulanciákra, ahol megfelelő képzettségű szakemberektől kaphatnak segítséget.
SÚLYOS BETEGSÉGET IS JELEZHET
Bár a fejfájás a legtöbb esetben kellemetlen, de veszélytelen jelenség, súlyos betegség hírnöke is lehet. Orvoshoz fordulni akkor kell vele, ha újkeletű tünetként vagy a korábbinál többször jelentkezik, vagy ha olyan erős, hogy szinte semmilyen tevékenységet nem tud végezni az érintett. Azonnali, akár sürgősségi beavatkozást is igényelhet a hirtelen fellépő, rendkívül erős, ütésszerű tarkótáji fejfájás, vagy az, ha a fájdalomhoz egyéb aggasztó jelenség, például féloldali gyengeség, beszédzavar¸ látászavar, vagy eszméletvesztés társul. Ha nem áll fenn sürgős beavatkozást igénylő panasz, akkor a fejfájás kivizsgálását a neurológus, illetve a speciális jártasságú szakembereket foglalkoztató fejfájás-ambulancia segítségével érdemes elvégeztetni.
A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont Med. Habil neurológus szakorvosának, Dr. Ertsey Csaba PhD-nek a segítségével jött létre.