A RÖVIDLÁTÁS JÓL KEZELHETŐ

A rövidlátó emberek egy fénytörési hiba miatt a távoli tárgyakat elmosódottan, a közelieket viszont élesen látják. Mi okozza ezt a problémát? Hogyan orvosolható? Ezúttal Dr. Meisel Judit szemészorvos avatott be minket a részletekbe.

A legfontosabb kérdések egyike, hogy rövidlátóként miért látunk közelre jól és távolra rosszul? A válasz nem is olyan bonyolult. Azért, mert a rövidlátó szem fénytörő képessége nagyobb, mint az egészséges szemé. Mi lehet ennek az oka? Előfordulhat, hogy a szemgolyó túl hosszú, de az is lehet, hogy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Enyhe rövidlátásról -7, közepesről -12, erős-nagyfokú rövidlátásról pedig 12 dioptria felett beszélünk.

GYEREKKORBAN KEZDŐDIK

A rövidlátás (myópia) kifejezés a görög myops szóból ered, és hunyorgót, pislogót jelent. Mit csinál a kisiskolás, aki nem látja jól a táblát? Azon túl, hogy megpróbál közelebb ülni, pislog és hunyorog. Dörzsölgeti a szemét, hátha attól jobb lesz. De sajnos a szemdörzsölgetés nem segít, mert ezt a problémát csak egy szemészeti vizsgálat és egy jó szemüveg képes megoldani. Mindezek ismeretében nem meglepő, ha azt mondjuk, hogy a rövidlátás jellemzően kisiskolás korban jelentkezik és általában genetikai okai vannak. Egy rövidlátó kisiskolás családjában nagy eséllyel a családtagok vagy rokonok között is vannak rövidlátók.

Mi okozza ezt a betegséget? Napjainkban javarészt a túl sokáig elhúzódó közelre fókuszálás. Gondoljunk csak a gyerekek online térben töltött idejére, ami hosszú percekig, vagy akár órákig tartó képernyő nézéssel jár! Ilyenkor a szem törőereje fokozódik, a távoli dolgok képe pedig nem a megfelelő helyre vetül a szemben. Miért? Mert a szaruhártya és a szemlencse a retina elé fókuszálja a képet. Ezt hívjuk egyszerű rövidlátásnak.

AKKOMODATÍV VAGY MALIGNUS?

Amikor túl sokáig ülünk a monitor előtt, vagy hosszú ideig olvasunk egy könyvet, a szemünkben található sugárizmok nem tudnak eléggé elernyedni akkor sem, amikor már felálltunk a monitor elől vagy letettük a könyvet. Ezekben az esetekben tapasztalhatunk ugyan rövidlátásra jellemző tüneteket, de aggódni nem kell. Ilyenkor akkomodatív, vagy időleges rövidlátással van dolgunk. Rossz látási viszonyok között is tapasztalhatunk hasonlót, például, ha esős időben vagy szürkületkor vezetünk. Az okok többrétűek lehetnek, előfordulhat, hogy a külvilág retinánkra vetülő képe nem elég kontrasztos, de az is, hogy a szembejövő forgalom fényei miatt kitágult pupilla okozza a problémát.

Ha a szemgolyó hossza a növekedés befejeztével is nő, malignus rövidlátásról beszélünk. Ilyenkor a szem hátsó része sorvad, az érhártya elvékonyodik, az ideghártya fokozatosan pusztul, ez pedig bizony látásromlással jár. Lencsemyopia esetén - ami mögött egyébként szürkehályog is állhat - a szem fénytörő közegeinek törésmutatója változik meg. Ezekben az esetekben a szemlencse olyan duzzadt, mint egy vízbe áztatott babszem. Bizonyos speciális állapotok vagy betegségek esetén (terhesség, szoptatás, cukorbetegség) változhat a szem dioptria értéke, de ez később visszarendeződik.

NE VÁRJUNK ARRA, HOGY MAJD JOBB LESZ

Mert nem lesz jobb. A rövidlátás kezelését abban a pillanatban el kell kezdeni, amikor észleljük. Ami biztosan működik, az a szemüveg vagy kontaktlencsehasználat. Mivel a rövidlátók szemében az úgynevezett távol pont túl közel van, ezért mínuszos dioptriájú szórólencsét ír fel nekik a szemorvos. A 18 év fölöttieknek azonban már szemfelszíni lézeres kezelésre is van lehetőségük.

MIT LEHET TENNI, HOGY NE ROMOLJON TOVÁBB A SZEM?

A válasz egyértelmű: hordjuk a számunkra felírt szemüveget, töltsünk minél kevesebb időt a monitor előtt és minél többet a természetben. Kiránduljunk sokat! A nagy, nyitott terek és a távolba nézés nagyon jót tesz a szemnek!  Egy csodás, napsütötte táj látványa pedig nem csak a szemünket, hanem a lelkünket is megörvendezteti.


A cikk a Dr. Meisel Judit szemész szakorvos együttműködésével készült.