A RÖVIDLÁTÁS JÓL KEZELHETŐ
A rövidlátó emberek egy fénytörési hiba miatt a távoli tárgyakat elmosódottan, a közelieket viszont élesen látják. Mi okozza ezt a problémát? Hogyan orvosolható? Ezúttal Dr. Meisel Judit szemészorvos avatott be minket a részletekbe.
A legfontosabb kérdések egyike, hogy rövidlátóként miért látunk közelre jól és távolra rosszul? A válasz nem is olyan bonyolult. Azért, mert a rövidlátó szem fénytörő képessége nagyobb, mint az egészséges szemé. Mi lehet ennek az oka? Előfordulhat, hogy a szemgolyó túl hosszú, de az is lehet, hogy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Enyhe rövidlátásról -7, közepesről -12, erős-nagyfokú rövidlátásról pedig 12 dioptria felett beszélünk.
GYEREKKORBAN KEZDŐDIK
A rövidlátás (myópia) kifejezés a görög myops szóból ered, és hunyorgót, pislogót jelent. Mit csinál a kisiskolás, aki nem látja jól a táblát? Azon túl, hogy megpróbál közelebb ülni, pislog és hunyorog. Dörzsölgeti a szemét, hátha attól jobb lesz. De sajnos a szemdörzsölgetés nem segít, mert ezt a problémát csak egy szemészeti vizsgálat és egy jó szemüveg képes megoldani. Mindezek ismeretében nem meglepő, ha azt mondjuk, hogy a rövidlátás jellemzően kisiskolás korban jelentkezik és általában genetikai okai vannak. Egy rövidlátó kisiskolás családjában nagy eséllyel a családtagok vagy rokonok között is vannak rövidlátók.
Mi okozza ezt a betegséget? Napjainkban javarészt a túl sokáig elhúzódó közelre fókuszálás. Gondoljunk csak a gyerekek online térben töltött idejére, ami hosszú percekig, vagy akár órákig tartó képernyő nézéssel jár! Ilyenkor a szem törőereje fokozódik, a távoli dolgok képe pedig nem a megfelelő helyre vetül a szemben. Miért? Mert a szaruhártya és a szemlencse a retina elé fókuszálja a képet. Ezt hívjuk egyszerű rövidlátásnak.
AKKOMODATÍV VAGY MALIGNUS?
Ha a szemgolyó hossza a növekedés befejeztével is nő, malignus rövidlátásról beszélünk. Ilyenkor a szem hátsó része sorvad, az érhártya elvékonyodik, az ideghártya fokozatosan pusztul, ez pedig bizony látásromlással jár. Lencsemyopia esetén - ami mögött egyébként szürkehályog is állhat - a szem fénytörő közegeinek törésmutatója változik meg. Ezekben az esetekben a szemlencse olyan duzzadt, mint egy vízbe áztatott babszem. Bizonyos speciális állapotok vagy betegségek esetén (terhesség, szoptatás, cukorbetegség) változhat a szem dioptria értéke, de ez később visszarendeződik.
NE VÁRJUNK ARRA, HOGY MAJD JOBB LESZ
Mert nem lesz jobb. A rövidlátás kezelését abban a pillanatban el kell kezdeni, amikor észleljük. Ami biztosan működik, az a szemüveg vagy kontaktlencsehasználat. Mivel a rövidlátók szemében az úgynevezett távol pont túl közel van, ezért mínuszos dioptriájú szórólencsét ír fel nekik a szemorvos. A 18 év fölöttieknek azonban már szemfelszíni lézeres kezelésre is van lehetőségük.
MIT LEHET TENNI, HOGY NE ROMOLJON TOVÁBB A SZEM?
A válasz egyértelmű: hordjuk a számunkra felírt szemüveget, töltsünk minél kevesebb időt a monitor előtt és minél többet a természetben. Kiránduljunk sokat! A nagy, nyitott terek és a távolba nézés nagyon jót tesz a szemnek! Egy csodás, napsütötte táj látványa pedig nem csak a szemünket, hanem a lelkünket is megörvendezteti.
A cikk a Dr. Meisel Judit szemész szakorvos együttműködésével készült.