A KOSZORÚÉRBETEGSÉG MINDKÉT FELET ÉRINTI

A stresszes életmód hosszú távon igen komoly kardiológiai problémákat okozhat. A koszorúérbetegség és annak szövődményei a mai napig az egyik leggyakoribb megbetegedésnek számítanak Magyarországon.

Az akut szívinfarktus által okozott halálozások az utóbbi évtizedekben jelentősen javultak, köszönhetően a korai és hatékony orvosi ellátásnak és gyógyszeres terápiának, azonban a koszorúérbetegséggel diagnosztizált betegek száma sajnos nem csökken.

JAVULÓ DIAGNISZTIKA, TÖBB RIZIKÓFAKTOR

A diagnosztikus lehetőségek folyamatos fejlődésével a koszorúérbetegség ugyan korábban kerül felismerésre, de a rizikófaktorok előfordulása semmit sem változott az utóbbi években. A betegség alapja az érelmeszesedés, másnéven ateroszkleózis, ami a szív koszorúerein alakul ki, ez pedig a szívet ellátó artériák szűkületéhez és elzáródásához vezet. A szívizom vérellátási zavara akut, vagy lassan kialakuló krónikus formában az iszkémiás szívbetegség számos formáját hozza létre. Ide tartozik az akut szívinfarktus és a hirtelen szívhalál, de a stabil angina pectoris és a krónikus szívelégtelenséghez vezető iszkémiás kardiomiopátia is.

A NŐK IS VESZÉLYEZTETETTEK

A sokarcú koszorúérbetegség alapja ugyanaz a folyamat, az ateroszklerotikus plakkok kialakulása. Az erre való hajlam lehet öröklött, de az egészségtelen, mozgásszegény életmód nyomán kialakult egészségügyi problémák, az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség mind az érelmeszesedés kialakulásának rizikótényezői és koszorúérbetegséghez vezethetnek. Ugyan a köztudatban még mindig az él, hogy javarészt az idősebb férfiaknak kell aggódniuk, de sajnos nem ez a helyzet. A menopauza után a nők elveszítik a korábbi, női nemi hormonok által biztosított védelmet, így ezt követően a koszorúérbetegség rizikóját tekintve utolérik a férfiakat.

A MELLKASI FÁJDALOMRA ODA KELL FIGYELNI

A betegség leggyakoribb típusos tünete a terhelésre bekövetkező nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, amit a beteg leggyakrabban a szegycsont mögött érez. A bal vállba, állba, nyakba sugárzó fájdalom 10-15 percig tart, majd nyugalomban, pihenésre szűnik. Emellett típusos tünet lehet a szintén fizikai terheléssel összefüggő nehézlégzés. Rossz hír, hogy koszorúérbetegség a fenti típusos tünetek nélkül is kialakulhat, sőt a sokszor végzetes kimenetelű akut szívinfarktus lehet a betegség első tünete.

A SZŰRÉS ÉLETET MENTHET

Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontosak a betegségmegelőző célzattal végzett szűrések. Kardiológiai vizsgálattal például megbecsülhető a betegek kardiovaszkuláris (CV) rizikója. Napjaink korszerű non-invazív képalkotó vizsgálataival, mint például a szívultrahang és koszorúér CT vizsgálat, a betegek rizikóstátuszának meghatározása tovább pontosítható. Minél nagyobb az adott beteg kardiovaszkuláris rizikója, annál erélyesebben kell ezeket minimalizálni. Magas CV rizikó, típusos mellkasi panasz vagy bármilyen egyéb szívultrahangon, EKG-n látott kóros eltérés esetén invazív koszorúérfestés is indokolttá válhat.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD A LEGTÖBB, AMIT TEHETÜNK

A betegség megelőzése kulcsfontosságú, így a fenti rizikófaktorok kordában tartása - a meglévő magasvérnyomás betegség, cukorbetegség korszerű kezelése, a magas LDL-koleszterin szint csökkentése - az alapja a primer prevenciónak. Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás kiemelt fontosságú a koszorúérbetegség megelőzésében. A mediterrán típusú diéta és a minimum heti 150 perc mozgás igazoltan csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A cikk a Dr. Nagy Andrea kardiológus szakorvos együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A gyermekkori szívbetegségek nagy része veleszületett rendellenesség

Gyakori problémák gyermekkori szívbetegségek esetén

Az erek elmeszesedése életveszélyes állapotot is okozhat

Mit jelentenek a mellkasi fájdalmak a gyerekeknél?