HALÁL A MÁJRA? ZSÍRMÁJAT NEM CSAK ALKOHOL OKOZHAT.

Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy szervezetünk egyik legfontosabb anyagcsereközpontját, a májat számos olyan kórállapot fenyegeti, aminek jelentős része egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

A betegséget a leggyakrabban 40-50 éves korban ismerik fel.

MINDEN ÖTÖDIK FELNŐTT ÉS MINDEN TIZEDIK GYEREK

Megdöbbentő, hogy a Föld össznépességét tekintve az úgynevezett zsírmáj gyakorisága mintegy húsz százalékra tehető, emellett bizonyos kutatások azt támasztják alá, hogy például az Egyesült Államokban minden tizedik gyerek is érintett. A kórlefolyás hasonló, mint amin a máj a krónikus alkoholfogyasztók esetén megy át, de itt a háttérben nem az alkoholizmus, hanem az egészségtelen étkezés és a mozgásszegény életmód áll. Emellett különböző anyagcserebetegségek is árnyalhatják a képet. Bár bizonyos genetika tényezők fokozzák a rizikót, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy döntően az egészségtelen életmód felel a zsírmáj kialakulásáért. 

AZ INZULIN LEHET AZ EGYIK LUDAS

A leggyakrabban az úgynevezett metabolikus szindróma részeként és következményeként alakul ki. Mi az a metabolikus szindróma? Egy olyan tünetegyüttes, amit a magasvérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség (vagy inzulinrezisztencia) és a zsíranyagcsere zavara jellemez. A betegség jelentőségét az adja, hogy ugyanúgy májzsugorodáshoz vezet, mint a krónikus alkoholfogyasztás, de a háttérben a fenti tünetek állnak. A zsírmáj alapjául szolgáló folyamatok közül talán az egyik legfontosabb az inzulinrezisztencia. Joggal vetődik fel a kérdés: miért? A válasz az inzulinszintben keresendő. Ha inzulinrezisztensek vagyunk, akkor általában magas az inzulinszintünk. A magas inzulinszint okozza a zsírsavak felszaporodását, és azt is, hogy a zsírok a májban rakódnak le. A sejtkárosodás mellett van még egy fontos folyamat, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, ez pedig a máj krónikus gyulladása miatt kialakuló kötőszövetes átépülés.

SOKÁIG REJTŐZKÖDIK

A zsírmáj nagyon sokáig nem okoz panaszt, de kísérheti fáradékonyság, jobb bordaív alatti bizonytalan hasi fájdalom. A legtöbbször más okok miatt végzett hasi ultrahang vizsgálat hívja fel rá a figyelmet. Mit lát a radiológus az ultrahangon? Azt, hogy a máj megnagyobbodott és fényes. A laborvizsgálatokban a metabolikus szindrómának megfelelően magas vércukor- és koleszterinszint látható, magas húgysavszinttel párosulva. Ilyenkor a májkárosodás első jeleként a májenzimek általában megemelkednek. Az ultrahangvizsgálaton kívül a diagnózis megalkotásához néha többféle képalkotó vizsgálat is szerephez jut. A CT illetve az MR például bizonyos esetekben nagyon jól jöhet. A máj kötőszövetes átépülésének mértékét a fibroscan vizsgálat mutatja.

A fentieken kívül léteznek más betegségek is, melyek zsírmájhoz vezethetnek. Ilyen például a Wilson kór, ami a szervezet rézanyagcserében bekövetkezett zavarát jelenti. A súlyos éhezés, vagy a közvetlenül a vér útján történő táplálás szintén ide vezethet.  Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak zsírmájat: ilyen például a szívritmusszabályozó Amiodaron, vagy néhány szteroid készítmény is.

MIKOR NEM TÚL KÉSŐ?

A kötőszövetesen átépült máj gyógyítására nincs lehetőség. Melyik fázisban lehet mégis reménykedni a gyógyulásban? Lássuk csak! A gyulladásos, fokozott zsírraktározással járó folyamatok részben visszafordíthatók. Az alkoholfogyasztás kerülése, a testúlycsökkentés, a szénhidrátanyagcsere rendezése szintén döntő fontosságú. Időt nyerhetünk, ha vesztünk egy kis súlyt. Mindezt azonban érdemes okosan csinálni. Semmiképpen se fogyjuk heti fél-egy kilogrammnál többet! Ügyeljünk arra, hogy ezekben az esetekben a diéta mellett a fokozott fizikai aktivitás is kiemelt szerephez jusson! Amennyiben a diéta nem sikeres és a túlsúly még mindig jelentős, akár testsúlycsökkentő műtétre is szükség lehet.

A gyógyszeres terápiában elsősorban az úgynevezett GLP-1 receptor agonistáknak van szerepe.  A GLP-1 egy, az emésztés során falszabaduló hormon, ami a hasnyálmirigy és az agy GLP-1 receptoraihoz kötődik. Ez szabályozza a hasnyálmirigy inzulin elválasztását, lassítja a gyomorürülést, csökkenti az étvágyat, és teltségérzetet okoz. A GLP-1 receptor agonisták azt csinálják, amit ez a hormon csinálna, azzal a különbséggel, hogy mellékhatásként sokszor okoznak hányingert, émelygést.

Mivel a zsírmáj fokozza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, így kiemelten fontos a magasvérnyomás kezelése, és az egyéb rizikófaktorok, például a dohányzás kerülése.

A cikk Dr. Kálmán Éva  belgyógyász-nefrológus együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Amikor májbetegség a diagnózis

Mi mindenért felel a máj?

A policisztás vesebetegséget egy rossz gén okozza

Az epe szerepe a koleszterinháztartás szabályozásában