MI A KÜLÖNBSÉG A MINDFULNESS ÉS A MEDITÁCIÓ KÖZÖTT?
A mindfulness és a meditáció két olyan fogalom, amelyek gyakran összemosódnak, de valójában különböző jelentéssel bírnak. Bár mindkettő több meditációs formát is magába foglal, valójában más-más célt szolgálnak.
Ami biztos: mindkét gyakorlat a tudatos figyelem fejlesztésére irányul. Ezen kívül mindkettő hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez, az érzelmi szabályozás javításához, a mentális jólét növeléséhez, valamint az önismeret és a békés jelenlét eléréséhez.
BÁRHOL, BÁRMIKOR
A mindfulness minden pillanatban jelen van, és nem szükséges hozzá külön időpontot vagy helyszínt keresni. A mindennapi tevékenységek közben is alkalmazható: séta közben, étkezésnél, beszélgetés során vagy akár vezetés közben is. A lényege, hogy a figyelmünket a jelen pillanatra irányítsuk, és tudatosan figyeljünk az érzékeléseinkre és a gondolatainkra. Nincs szükség arra, hogy az ember elengedje a gondolatait. Sőt! Az a jó, ha tudatosan figyeli őket, és elfogadja, hogy azok jelen vannak. A cél nem a gondolatok és érzések elnyomása, hanem az, hogy szembenézzünk velük, és tudatos döntést hozzunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan reagáljunk le őket.
CSENDESEDJÜNK EL!
A mindfulness-szel ellentétben a meditáció egy formális, csendes időszakot igényel, amely során elmélyülten figyelünk valamilyen célra (például légzésfigyelés, mantramondás). A meditáció jellemzően egy adott időszakot vesz igénybe, célja a mélyebb koncentráció, relaxáció vagy mentális tisztaság elérése. A meditáció során a mentális tisztaság, a belső nyugalom vagy a szellemi fókuszálás elérése is fontos. A meditáció gyakran próbálja elérni azt, hogy a gondolatok elcsituljanak és az elme megpihenjen.
KÖNNYŰ VAGY NEHÉZ?
MI SZÜKSÉGES A MINDFULNESS ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ?
A szokásos gondolkodási minták megváltoztatása: Az emberek hajlamosak rögzített gondolkodási mintákat követni, és gyakran automatikusan reagálnak a helyzetekre. A mindfulness alapvetően az automatikus reakciók helyetti tudatos választásokat helyezi előtérbe. Mivel ehhez az kell, hogy az ember ösztönös gondolkodása és a viselkedésének természete megváltozzon, a művelet idő-, és türelemigényes.
Elfogadás: A mindfulness nemcsak a figyelem irányítását jelenti, hanem azt is, hogy elfogadjuk a gondolatainkat, érzéseinket és testi érzeteinket anélkül, hogy elítélnénk őket. A megengedő hozzáállás a negatív érzésekhez és gondolatokhoz sok ember számára szokatlan lehet, mivel hajlamosak vagyunk elnyomni vagy elkerülni a kellemetlen érzelmeket. Az elfogadás elsajátításához sok gyakorlásra van szükség.
Türelem: A mindfulness nem hoz gyors eredményeket. Mivel ez egy mentális készség, amely fokozatosan fejlődik, az emberek hajlamosak gyors eredményekre számítani, de a valódi előnyöket csak akkor érzékelhetjük, ha rendszeresen gyakorolunk. Egy új készség elsajátítása sok időt és kitartást igényel, és persze a kezdeti frusztrációk leküzdése is része a tanulási folyamatnak.
A cikk Petkó Györgyi pszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
A terápiás csoport vezetője villámhárítóként is funkcionál
A csoportos terápia növeli az önbecsülést
Amikor az idea győz a valóság felett
A csoportterápia a mindennapi kapcsolatok mikrokörnyezeteként funkcionál