A FASCIARENDSZER AZ EMBERI TEST KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIT KÖTI ÖSSZE

A fascia a kötőszövet része: egy teljes testen áthúzódó, összefüggő, kifeszített háló, amely mindent beburkol: az egyes szerveket, izmokat, ereket, idegeket éppúgy, mint az egész testet. Az elmúlt évek friss kutatási eredményei alapján egyértelművé vált a mozgásrendszerre gyakorolt hatása, és az a hihetetlen adaptációs készség, mellyel a fasciák reagálnak az őket érő hatásokra.

Aki már látott csirkemellet, biztosan észrevette a húst beborító, fehér, nyúlós hártyaszerű anyagot a külsején. Pontosan így kell elképzelni a fasciát is: testünk különböző részeit köti össze, mégpedig úgy, hogy azok egységes egészként tudjanak működni. Maga a fascia a kötőszövet bőr alatt található részét (például tok, lemez) jelenti, ami az izmok és egyéb belső szervek kapcsolódását, borítását vagy elkülönülését biztosítja. A test különböző elemeit burkoló és azokat összekötő fascia jelenti a kapcsolatot a szervezet különböző elemei között.

A FASCIA ÖSSZEKÖT

A fasciarendszer formájában, struktúrájában, kémiai összetételében és fizikai tulajdonságaiban is folyamatosan változik annak érdekében, hogy a testet érő hatásokra reagálni tudjon. Eszerint az elmélet szerint maga a rendszer tulajdonképpen egy hatalmas, az egész testre megszakítás nélkül kiterjedő mechanikai hálózat. Egy olyan viszkoelasztikus tulajdonságokkal bíró, háromdimenziós kollagénmátrixból felépülő szövetegyüttes, amely állandó tenziójával biztosítja a test stabilitását és mobilitását. Ezzel egyidőben körbeveszi, összeköti, behálózza a szerveket, izmokat, csontokat és idegképleteket, és egy olyan szuper funkcionális struktúrát biztosít a testünknek, hogy általa minden szervrendszerünk egységesen, integrált rendszerként képes együttműködni.

A fasciarendszer részei a teljesség igénye nélkül: felszínes és mély fasciák, aponeurózisok, sövények, hártyák, ízületi tok, szalagok, inak epi-, peri-, endomysium, epi-,  peri-, endoneurium, zsigeri fasciák, zsírszövet, neurovaszkuláris lemezek, csonthártya.

MINDENRE HATÁSSAL VAN

A fasciák struktúrájában, állapotában, mobilitásában, tenziójában bekövetkező változások hatással vannak a szomszédos és a távoli testrészek működésére is: a fascia segítheti, vagy akadályozhatja a mozgásainkat attól függően, milyen állapotban van. Miért? Mert eszerint az elképzelés szerint a fasciarendszer állapota határozza meg az egész mozgásrendszer állapotát és működését: az ízületi mobilitást, stabilitást, a propriocepciót valamint a neuromuszkuláris kontrollt, de a keringésre és az idegek mobilitására is hatással van. Szerencsére tudatos kezelésekkel, terápiákkal (mozgás, manuális kezelés, táplálkozás) befolyásolni tudjuk fasciahálózatunk állapotát, és – esetleges diszfunkció esetén – az úgynevezett önkorrekciós képessége által javunkra fordíthatjuk a helyzetet.

A FASCIÁK FUNKCIÓI

1. védelem (veszélyektől, infekciótól), regeneráció (sérülés esetén)
2. támasztás, rögzítés (szervek)
3. táplálás (tápanyaggal, folyadékkal látja el a környező szöveteket, anyagcserefolyamatokat bonyolít)
4. érzékelés (testünk legnagyobb érzékszerve, receptorok révén ingerek érzékelésére és továbbítására képes)
5. kommunikáció (szervek, szövetek összeköttetése – összehangolt munka)
6. mozgás (állandó tenzió - erőtranszfer továbbítása, deformációs és elcsúszási képességével - mobilitás)

A cikk Szutter Bettina sportrehabilitációs tréner együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Mit csinál a sportrehabilitációs tréner?

A sportrehabilitáció szerves része a visszatérési folyamatnak

Amikor az edzés több kárt csinál, mint hasznot

A fasciatréning nem 21. századi találmány