A GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK ÁLTALÁBAN FIATALABB KORBAN JELENTKEZNEK

Azt már szerencsére sokan tudják, hogy beleink egészségének megőrzése érdekében érdemes sok rostot, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de azt talán kevesebben, hogy miért. Hogyan segít a rendszeres gyümölcsfogyasztás például a vastagbél egészségesen tartásában? Milyen következményekkel jár, ha nem figyelünk oda az étkezésünkre? Dr. Bíró Gizellával a vastagbél betegségeiről beszélgettünk.

Miben segítenek a rostok? A belek szempontjából nagyon fontos, hogy a zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák segítenek a normális széklet kialakításában, annak könnyebb kiürítésében. A laikus számára jónak tűnő táplálkozás is járhat azonban problémákkal.

AZ APRÓ DOLGOK IS SZÁMÍTANAK

Ha például sok apró magvas gyümölcsöt fogyasztunk, előfordulhat, hogy az esetlegesen korábban meggyengült bél falán kis kiöblösödések, zsákocskák alakulnak ki és ezeken a helyeken megreked a széklet. Mi miatt gyengülhet meg a bélfal? Keményebb széklet esetén a bélben megnövekedő nyomás következményeként az erek átfúrják a bél falát, ezzel gyengítve azt. Így alakul ki a vastagbél leggyakoribb betegségei között első helyen szereplő vastagbél divertikulózis. A megrekedt székletben aztán könnyedén elszaporodnak a baktériumok, amiből később gyulladás lehet, ezt pedig igen kellemetlen tünetek - görcsös hasi fájdalom, puffadás, a széklet megváltozása, hasmenés, de gyakrabban bogyóssá váló széklet, legsúlyosabb esetben véres széklet – kísérhetik. Súlyosabb esetben antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

A BETEGSÉG OKA: GYULLADÁS

A vastagbélben speciális gyulladásos betegségek (orvosi nevükön Inflammatory Bowel Disease) is előfordulhatnak.

COLITIS ULTEROSA

A colitis ulcerosa – fekélyes vastagbélgyulladás - rendszerint a végbél környékéről indul, de súlyosabb esetben az egész vastagbelet érintheti. Általában fiatal felnőtt korban jelentkezik, legjellemzőbb tünete az esetenként véres, nyálkás hasmenés. Nem ritka a napi tíznél több székürítés sem, amit változó intenzitású hasi fájdalom is kísér, de láz, hőemelkedés is előfordulhat. A folyamatos vérvesztés előbb-utóbb vashiányhoz, vérszegénységhez vezethet. A diagnózis aranystandardja a vastagbéltükrözés, melynek során szövettani mintavételt is csinálnak, ez alátámaszthatja a diagnózist. Tekintve, hogy a colitis ulcerosa autoimmun folyamat eredményeképpen alakul ki, távoli szervek is érintettek lehetnek, így a szem, a bőr és az ízületek elváltozása is sokszor kíséri a betegséget.

CROHN-BETEGSÉG

A másik leggyakoribb gyulladásos bélbetegség, a Crohn-betegség általában fiatal korban jelentkezik, de napjainkban az idősebb korosztályt is érintheti. A tápcsatorna teljes hosszában bárhol megjelenhet a szájüregtől a végbélnyílásig, azonban a leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán, a terminális ileumban, a vékony- és vastagbél találkozásánál materializálódik. Míg a colitis ulcerosa esetén elsősorban a bél nyálkahártyájára terjed ki a fekélyes gyulladás, itt a folyamat teljes bélfalat érintheti. Ebben az esetben megvastagodhat a bélfal, szűkületek alakulhatnak ki, sipolyok keletkezhetnek - melyek kóros összeköttetést biztosíthatnak az egyes bélszakaszok között -, de nem ritka a hasfalra, vagy a gáttájékra kivezető járat, fisztula sem. Bár a tünetek – a kialakulás helyétől függően - többfélék is lehetnek, leginkább mégis a jobboldali alhasi fájdalom a jellemző. Mivel a vakbélgyulladás is ezen a részen fáj, ezért előfordulhat, hogy az orvosok a fenti tünet alapján vakbélgyulladást diagnosztizálnak, és csak a műtét alatt derül ki, hogy tulajdonképpen a Crohn-betegség áll a háttérben. Nem ez a helyzet azonban, ha a jobboldali hasi fájdalmat láz, esetleg hasmenés, vagy ritkábban véres széklet kíséri. Ilyenkor ugyanis a vastagbéltükrözés a következő állomás, az ennek során vett szövettani minta pedig egyértelműen igazolja a betegség fennállását. Néhány esetben szükség lehet gyomortükrözésre, illetve a vékonybelek speciális radiológiai képalkotó vizsgálatára is.

Mindkét betegségre jellemző, hogy a pontos okát ez ideig még nem sikerült feltárni, az biztos, hogy mindkettő esetében van egy genetikai hajlam, amihez környezeti tényezők, táplálkozási szokások, illetve az immunrendszer nem megfelelő működése is hozzájárul.

Szintén mindkét betegség sajátja a hullámzó lefolyás, amiben aktív és békés stádiumok váltják egymást. Egy-egy fellángolásban nagy szerepe lehet a páciens mentális állapotának, valamint az egyes élethelyzetekben fellépő pszichés terhelésnek, stressznek.

Mind a colitis ulcerosa, mind a Crohn-betegség esetén korszerű kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, melyekkel hosszabb ideig teljesen panasz és tünetmentessé tehető a beteg. Néhány esetben azonban ezek sem bizonyulnak elégségesnek: szövődmények alakulhatnak ki, melyek szükségessé teszik az adott bélszakasz eltávolítását, emellett más, speciális műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

A túl sok gyomorsavtól refluxunk lesz?

Mikor menjünk gasztroenterológushoz?

Hogyan teszik jobbá az életünket a baktériumok?

Mik a vékonybél leggyakoribb betegségei?