MI A KÜLÖNBSÉG A PSZICHOLÓGUS ÉS A PSZICHIÁTER KÖZÖTT?
A pszichológus és a pszichiáter is a mentális egészség különböző vetületeivel foglalkozik, a két szakma azonban sok mindenben különbözik egymástól. Azon kívül, hogy más típusú végzettség kell az egyikhez és más a másikhoz, az ezeken területeken végzett munka fókusza is máshova esik.
A két foglalkozás ugyanakkor számos ponton kapcsolódik egymáshoz, több átfedés is van a szakemberek tevékenységében.
A PSZICHOLÓGUS A MENTÁLIS FOLYAMATOKAT VIZSGÁLJA
A pszichológus pszichológiai egyetemi végzettséggel rendelkező szakember, aki a mentális folyamatokat - a viselkedést, a kognitív folyamatokat (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az érzelmeket tanulmányozza. Különböző módszereket alkalmazva segít az életvezetési nehézségekkel, érzelmi problémákkal küzdő embereknek. Segíthet megérteni saját viselkedésünket, mintázatainkat, problémáinkat az interperszonális helyzetekben. A pszichológus - sokszor a pszichiáterrel együttműködve - a diagnosztika keretein belül vizsgálatokat is végezhet, de a pszichológiai vélemények inkább leíró jellegűek, a problémára és a személyiségre fókuszáltak.
A pszichológus segíthet abban, hogy az érintett jobban megértse a saját érzéseit, viselkedését, gondolkodási mintáit, és hatékony megküzdési stratégiákat alakítson ki. A lélektani munka által az emberek képesek lehetnek jobb döntéseket hozni, javítani életminőségüket, kapcsolataikat és mentális egészségüket.
A PSZICHIÁTER ORVOSI MUNKÁT VÉGEZ
A pszichiáter orvosi egyetemet végzett, pszichiátriára szakosodott orvos. A mentális folyamatok vizsgálatakor a pszichológiai és a környezeti tényezők mellett nagy hangsúlyt fektet a biológiai működésre, a szervezeten belüli kémiai állapotokra is. Orvosi diagnózisokat állít fel, gyógyszeres kezelést írhat elő, adott esetben különböző pszichológiai módszerekkel kombinálva.
MIKOR VAN SZÜKSÉG PSZICHOLÓGIAI SEGÍTSÉGRE?
| Amikor az érzelmi vagy mentális problémáink tartósan befolyásolják az életünket, úgy érezzük, hogy egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudunk megbirkózni velük. Ilyen helyzetek lehetnek az alábbiak (a teljesség igénye nélkül): |
|---|
| Életvezetési nehézségek Ha valaki úgy érzi, hogy nehézségei vannak a mindennapi életvezetésben, például nem tudja kezelni a stresszt, a munkahelyi vagy családi problémákat, és ezek rontják az életminőségét, egy szakember segíthet megoldásokat találni. |
| Párkapcsolati vagy családi konfliktusok Ha tartós konfliktusok jelentkeznek a párkapcsolatban, családi vagy baráti viszonyokban, és ezeket nem sikerül megoldani, a pszichológus segíthet a helyzet megértésében, a kommunikáció javításában és a kapcsolatok menedzselésében. |
| Önbizalomhiány, önértékelési problémák Ha valaki állandóan küzd az önbizalomhiánnyal, önértékelési problémákkal, esetleg folyamatosan negatív gondolatai vannak önmagáról, egy szakember segíthet az énerősítésben. |
| Önismereti igény Ha valaki szeretne jobban rálátni saját érzelmi és viselkedéses működésére, megérteni különböző helyzetekben adott reakcióit, a pszichológiai munka ebben segíthet. |
| Elakadás érzése Ha valaki úgy érzi, hogy elakadt az életében, nem tud továbblépni, nem talál motivációt, és mindez komoly frusztrációt okoz, egy pszichológus segíthet abban, hogy tisztábban lássa a helyzetet és új irányokat találjon. |
| Krízishelyzetek vagy traumák Súlyos életesemények, például gyász, válás, baleset, vagy bármilyen más trauma után előfordulhat, hogy valaki nem tud megbirkózni a helyzettel, és érzelmi támogatásra van szüksége. A pszichológus segíthet feldolgozni ezeket az eseményeket. |
| Egészségtelen megküzdési mechanizmusok Ha valaki stresszt vagy érzelmi fájdalmat egészségtelen módszerekkel próbál kezelni, akkor érdemes lehet pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni, akik segíthetnek az egészségesebb megküzdési stratégiák kidolgozásában. |
| Alvási nehézségek Tartós alvászavarok, például elalvási nehézségek, gyakori éjszakai felébredések vagy álmatlanság esetén pszichológus vagy pszichiáter segíthet az alvásproblémák esetleges lelki hátterének felderítésében. |
| Tartós szorongás vagy depresszió Ha valaki huzamosabb ideig (hetekig vagy hónapokig) szorongást, félelmet, levertséget vagy érdektelenséget tapasztal, amely befolyásolja a mindennapi életét, ez egy figyelmeztető jel lehet. Az állandó szomorúság, kilátástalanság érzése, vagy a motiváció hiánya is utalhat komolyabb problémákra, amikben egy szakemberrel való munka segítséget jelenthet. |
| Fizikai tünetek Olyan fizikai tünetek, mint a fejfájás, gyomorpanaszok vagy fáradtság, amelynek nincsenek egyértelmű orvosi okai, gyakran lelki problémákra vezethetők vissza. Ezek - az orvosi módszerekkel kombinálva - pszichológiai kezelést is igényelhetnek. |
| Gondolatok az öngyilkosságról vagy önsértésről Ha valakinek öngyilkossági gondolatai vannak vagy önkárosító viselkedést mutat, azonnal segítséget kell kérnie. Ilyen esetekben a pszichiáter vagy más mentális egészségügyi szakember létfontosságú támogatást nyújthat. |
HOGYAN ZAJLIK EGY TERÁPIÁS ÜLÉS?
Egy ülés általában strukturált folyamat, amely során a szakember és a kliens együtt dolgoznak a kliens problémáinak megértésén és megoldásán. A folyamat a terápia típusától és a használt módszerektől függ, de vannak általános jellemzők, amelyek szinte minden ülésre igazak.
A lélektani munka egyik legfontosabb eleme a segítő kapcsolat. Ez biztosítja azt a teret, ahol a kliens megmutathatja, esetleg kipróbálhatja magát, emiatt nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ez a kapcsolat létre tudjon jönni. A terápiás kapcsolat a bizalmon alapul. A kliensnek kényelmesen kell éreznie magát a terapeutával, hogy őszintén tudjon beszélni a problémáiról, hogy meg tudja mutatni önmagát, hogy kockázat nélkül felvállalhatja érzéseit, gondolatait, attitűdjeit, viselkedését. A titoktartás alapvető része ennek a kapcsolatnak, így a kliens biztos lehet abban, hogy az, amit megoszt, bizalmas marad. Az ülésen egy biztonságos, támogató környezetben megmutathatja és - a különböző intervenciók segítségével - megértheti érzéseit, gondolatait, viselkedését, valamint hatékonyabb megoldásokat találhat a problémáira.
A cikk Petkó Györgyi pszichológus együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Reflektorfényben a gyenge önértékelés
A skizofrénia főleg az agy kognitív funkcióit támadja
Amikor az idea győz a valóság felett
A bipoláris zavar gyógyíthatatlan, de kezelhető
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása