MÁR A BÁRÁNYHIMLŐ ELLENI OLTÁS IS KÖTELEZŐ
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a védőoltásoknak köszönhetően sok, korábban rettegett betegség gyakorlatilag eltűnt, de legalábbis nem okoz annyi problémát az emberiségnek, mint a vakcináció előtti években. A gyermekkori védőoltások sorában a BCG és DPTa, IPV és Hib mellett a pneumococcus, az MMR, a varicella, a hepatitis B és a HPV elleni oltások szerepelnek. Lássuk múlt heti cikkünk folytatását!
A penumococcus, az MMR, a bárányhimlő, a Hepatitis B és a HPV elleni védőoltás mind a kötelező gyermekkori oltások részét képezik. Az oltások beadását már csecsemőkorban elkezdik, és csak a kamaszkor végén fejezik be.
PNEUMOCOCCUS
A védőoltás a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium 13 fajtája ellen nyújt védelmet. A védőoltást 2, 4 és 12 hónapos korban kapják a csecsemők. Az oltóanyag a kórokozó jellegzetes alkotórészeit fehérjéhez kötött formában tartalmazza. Erre azért van szükség, mert így a kisgyermek még élettanilag éretlen immunrendszere is képes immunválaszt kialakítani a védőoltásra.
A baktérium a gennyes tüdőgyulladás, középfülgyulladás, valamint a sepsis (vérmérgezés) és a gennyes agyhártyagyulladás egyik vezető kórokozója jellegzetesen a 2-5 éves gyerekek körében, illetve időskorban, különösen 65 év felett, még egyébként egészséges egyének körében is. Különösen veszélyeztetettek az immunhiányos betegek, az ő oltásuk is kiemelten fontos.
A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, megtelepszik a garatban és innen indulva a vérárammal tud eljutni a különböző szervekhez, gyors lefolyású, súlyos, sokszor halálos kimenetű fertőzést okozva.
A baktériumnak több, mint 90 fajtáját ismerjük.
A védőoltásokat a súlyos fertőzésekből leginkább ismert fajták ellen fejlesztették ki. Mivel a kórokozó idősebb életkorban, az immunrendszer gyengülésével megint veszélyessé válik, 50 éves kor felett javasolt ismét a védőoltás beadása.
MMR
Az MMR a morbilli, mumpsz, rubeola, vagyis a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás.
A védőoltás a kórokozó vírusokat élő, de betegséget okozni nem tudó, gyengített formában tartalmazza. A kisgyermekek az oltást először 15 hónapos korban kapják háziorvosuktól, majd kampányoltás keretében kapnak emlékeztető oltást körülbelül 11 éves korukban, az általános iskola 6. osztályában ősszel az iskolaorvostól. Az oltás kapcsán kb. 1 héttel később kialakulhat láz, és jellegzetesen 7-10 nappal az oltást követően néhány kiütés is megjelenhet.
A kanyaróról az utóbbi években többször is hallhattunk, mivel néhány szomszédos országban a járvány ismét felütötte a fejét. Magyarországon 1969 óta oltunk kanyaró ellen. Mivel igen ragályos betegségről van szó, az oltás előtt szinte minden gyerek átesett a fertőzésen. A kanyaróvírus cseppfertőzéssel terjed. A betegség nagyjából tíz nap lappangás után okoz tüneteket.
Kezdetben általános levertség, fejfájás, majd magas láz, légúti hurutos tünetek, köhögés jelentkezik.
A betegség jellegzetessége a szájnyálkahártyán megjelenő sárgásfehér felrakódás (Koplik-folt), ezután kezdődik a betegség bőrkiütésekkel járó fázisa. A kiütések is jellegzetesek: a bőrből kissé kiemelkedő, nem viszkető, gombostűfejnyi-lencsényi, helyenként összefolyó élénkpiros foltok, amelyek néhány nap után barnásan elszíneződnek, majd akár néhány hétig is még láthatók maradnak, hámlani kezdenek, majd eltűnnek. A kiütések után heg nem marad hátra.
A betegség egyik legrettegettebb szövődménye a vírus által okozott agyvelőgyulladás, ami maradandó károsodással járhat vagy akár halállal is végződhet. A fertőzés kapcsán bakteriális felülfertőzés is kialakulhat, ami például tüdőgyulladást, középfülgyulladást okoz.
A mumpsz fertőző nyálmirigygyulladást okoz, ami a mirigyek fájdalmas duzzanatával jár.
A betegség jellegzetessége a fültőmirigy egy- vagy kétoldali megnagyobbodása.
A betegség cseppfertőzéssel terjed, 2-3 hét lappangás után jelentkeznek a tünetek:
nem túl magas láz, rossz közérzet, fejfájás és a nyálmirigygyulladás.
A fertőzés 1-2 hét alatt gyógyul. A fertőzés általában jóindulatúan zajlik, a nem túl gyakori, de súlyos szövődményei tették szükségessé a védőoltás bevezetését. A fertőzéshez nem gennyes agyhártyagyulladás társulhat, valamint a fiúk körében heregyulladás is kialakulhat, ami kétoldali érintettség esetén maradandó károsodásként nemzőképtelenséghez vezethet.
A rubeola vagy rózsahimlő szintén jellegzetes kiütéssel járó fertőző betegség. Közvetlen kontaktus, cseppfertőzés útján terjed, jellegzetesen tavasszal okozott járványokat. A lappangási idő 2-3 hét és veszélyes, hogy már a kiütések megjelenése előtt is fertőz, amikor az érintett még nem is tudja, hogy beteg.
A betegség rossz közérzettel, hőemelkedéssel kezdődik, emellett azonban a nyaki nyirokcsomók is megduzzadnak. A kiütések kicsi rózsaszín foltok, amelyek kezdetben az arcon, majd testszerte megjelennek, összefolyóvá is válhatnak.
Hasonló kiütéseket a szájnyálkahártyán is láthatunk. A kiütések néhány alatt eltűnnek. A fertőzés gyermekkorban ritkán okoz súlyos szövődményt, az agyvelőgyulladással inkább csak a felnőttkori fertőzés esetén kell számolnunk. A betegség igazi veszélyét a várandós kismamák fertőzése jelenti, ugyanis a vírus átjutva a méhlepényen a magzatot súlyosan károsíthatja, kialakítva a veleszületett rubeola-szindrómát. Az érintett újszülött súlyos idegrendszeri károsodással, veleszületett szívbetegséggel jön a világra, ami sok esetben süketséggel és vaksággal is párosul. Hatalmas siker, hogy az oltás bevezetése óta hazánkban már csak a tankönyvekből ismerik a gyermekorvosok ezt a súlyos újszülöttkori betegséget.
Az oltás a bárányhimlő fertőzés ellen véd, az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz. Nemrég még választható védőoltásként szerepelt, de tavaly ősz óta a kötelező oltási naptár része. A biztos védelemhez két oltásra van szükség, ezeket 13 és 16 hónapos korban kapják a gyerekek.
A bárányhimlőt személyes tapasztalatból is ismerjük, hiszen az egyelőre kismértékű átoltottság miatt napjainkban is életünk része a fertőzés. A betegség
általában két hét lappangás után kezdődik kezdődik és jellegzetes kiütéseket okoz,
a gyermekközösségekben pedig könnyen járványt okozhat.
Kezdetben kis piros, vizes bennékű hólyagok jelennek meg testszerte a bőrön, jellegzetesen a hajas fejbőrön is és sokszor a nyálkahártyák is érintettek, ami fájdalommal jár. A kiütések viszketnek és fokozatosan átalakuláson mennek át: a vizes bennék elgennyesedik, majd beszárad, pörkösödik, végül a pörk leválásával gyógyul. A kiütések után heg maradhat hátra.
Újabb kiütések megjelenésére ezután még egy hétig lehet számítani, a betegség egészen addig fertőző. A fertőzés többnyire jóindulatúan zajlik, de több szövődménnyel is járhat. Sok kisgyerek szorul kórházi ellátásra, nem ritkán intenzív kezelésre a fertőzés következtében kialakult bőrfertőzés, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás miatt. A szövődmények súlyossága indokolta az oltás kötelezővé tételét.
HEPATITIS B
A hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás elleni védőoltás. Az oltást iskolai kampányoltás keretében kapják a hetedikesek, ősszel az első oltást és tavasszal a másodikat, ezzel életreszóló védettség alakul ki.
A vírus által okozott betegség alattomosan kezdődik, a fertőzött éveken át nem tud a betegségéről, miközben másokat folyamatosan megfertőzhet.
A vírus testváladékokkal terjed, jellegzetes a szexuális úton való terjedés, illetve intravénás kábítószer használók körében a közös tű használata, vagy a testékszer behelyezése, de a tetoválás is lehet veszélyforrás. A fertőzés az évek alatt fokozatosan teszi tönkre a májat, végül rosszindulatú májdaganatot, májelégtelenséget okoz.
HPV
A human papillomavírus elleni oltást az oltást iskolai kampányoltás keretében kapják a hetedikes lányok, ősszel az első oltást, tavasszal a másodikat.
A vírusnak több, mint 130 típusa ismert.
A vírus okozta fertőzés nem ritka a szexuálisan aktív életkorban, a nők nagy része tünetmentesen átesik a fertőzésen. A veszélyt azok a vírustípusok jelentik, amelyek erősen rákkeltő hatásúak és a méhnyakban lappangva, fokozatosan alakítanak ki rosszindulatú elfajulást. Az oltóanyag azokat a típusokat tartalmazza, amelyek a leginkább felelősek a méhnyakrák kialakulásáért.
A kötelező gyermekkori oltásokkal kapcsolatos cikk első részét itt találja.
A cikk a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza, Dr. Zilahy Mónika együttműködésével készült.
EZ IS ÉRDEKELHETI!
Gyakori problémák
Tények és tévhitek
Videótár
Webshop
Egészségszámla nyitása