MIT CSINÁL A SPORTREHABILITÁCIÓS TRÉNER?
Minden mozgásban benne van a sérülés lehetősége is. Főleg, ha az ember rendszeresen sportol. Félreértés ne essék, a sport jó, a sportolás elengedhetetlen! Ám amikor valaki lesérül, idő kell, amíg az élete vissza tud térni a régi kerékvágásba. Hetek, sokszor hónapok is eltelhetnek a következő edzésig. A sportrehabilitációs tréner feladata többek között az is, hogy rájöjjön, milyen testtartásbeli deficit vagy nem megfelelően kivitelezett mozdulatsor vezethetett a sérülés kialakulásához.
MITŐL JÓ EGY SPORTREHABILITÁCIÓS TRÉNER?
Tudja, hogy az emberi test test egy összetett csont-, izom-, fasciarendszer, ahol minden mindennel összefügg. Tudja, hogy egy sérülés rosszul gyógyulva, vagy rosszul kezelve újabb sérülésekhez vezethet. Test- és mozgáselemzésben profi, képes a sérüléssel érintett ízület mozgásos tesztjeit elvégezni, és bármikor elkészít egy teljeskörű sportrehabilitációs programot ín-, porc-, izom- és fasciasérülés esetén, ráadásul nem csak élsportolóknak! Emellett természetesen elkészíti és koordinálja is a rehabilitációs programot-mozgásterápiát, amihez ideális esetben lágyszövetterápiás eszközöket is alkalmaz (blade, köpöly, tape, flossing, egyéb mobilizációs technikák, masszázspisztoly).
A mozgásterápia eszköztára: |
1. Mobilizáció, ROM-növelés. |
2. Izomerő fejlesztés (izometriás, izotóniás; koncentrikus/excentrikus módon, zárt és nyílt láncban). |
3. Izomerő-állóképesség fejlesztés. |
4. Kardiális állóképesség fejlesztés. |
5. Propriocepció fejlesztés. |
6. Koordináció és ügyesség fejlesztés. |
7. Pliometrikus gyakorlatok. |
8. Core stabilizációs gyakorlatok. |
9. Sportspecifikus gyakorlatok. |
MILYEN TERÜLETEKEN TUD SEGÍTENI?
Grade 1.: túlnyúlás, húzódás, mikroszakadás, zúzódás – a stabilitás nem vagy kis mértékben érintett.
Grade 2.: részleges szakadás, zúzódás, repedés – a stabilitás közepesen csökkent.
Grade 3.: teljes szakadás, törés – teljes instabilitás.
A sérülések kialakulásuk szerint lehetnek: |
---|
1. Traumás, akut sérülések (fedett-rázkódás, zúzódás, törés, ficam, túlnyújtás, rándulás, szakadás) és nyílt sérülések (agyrázkódás, vállficam, patella ficam, elülső keresztszalag sérülés, medialis oldalszalag sérülés, meniscus sérülés, Achilles-ín szakadás, akut izomsérülések). |
2. Túlhasználatból eredő sérülések (vállízületi instabilitás, rotátor köpeny szindróma, teniszkönyök, golfkönyök, felső-alsó kereszt szindróma, piriformis szindróma, iliotibialis szalag szindróma, futó térd, baker cysta, ugró térd, sípcsonthártya gyulladás). |
3. Strukturális fáradás okozta sérülések (törés, szakadás, a legtöbb túlhasználatból eredő sérülés). |
4. Neuromuszkuláris diszfunkció. |
AZ IDEGRENDSZER ÉS AZ IZMOK NEM KIELÉGÍTŐ KAPCSOLATA
Tipikus, hogy soha nem a deficites terület jelez fájdalmat, hanem mindig az a rész, amelyik megpróbálja átvenni a szerepét. Ilyenkor a rehabilitációs program alapja a tartásrendezés lesz.
A neuromuszkulásis diszfunkciók körébe tartozik az propriocepció vagy izomérzékelés csökkenése, kiesése is. Mivel a mozgásrendszer megfelelő működésének alapja a szomatoszenzoros rendszer, ezért, ha az izomérzékelésben zavar támad, hiába vannak erős izmok és szabályos ízületi struktúra, az adott terület funkcionálisan instabil lesz. Miért? Mert a szükséges információk hiányában a központi idegrendszer nem lesz képes a helyes módon vezényelni az ízület körüli izomműködést és általa az ízület stabilitását vagy mozgását. Mi okozhat izomérzékelés csökkenést? Sérülés, elhúzódó gyulladás, krónikus fájdalom, immobilizáció. Ebben az esetben a rehabilitációs programnak ki kell térnie a propriocepció helyreállítására is.
A cikk Szutter Bettina sportrehabilitációs tréner együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN: