MIKOR MENJÜNK GASZTROENTEROLÓGUSHOZ?

Gasztroenterológushoz általában akkor megyünk, ha valami nincs rendben az emésztésünkkel, vagy ha például sokszor fáj a hasunk, de nem tudjuk pontosan lokalizálni és az okokkal sem vagyunk tisztában. Arról, hogy mit vizsgál pontosan egy gasztroenterológus és hogy hogyan zajlik egy ilyen konzultáció, Dr. Bíró Gizella, a Swiss Prémium Egészségközpont szakorvosa mesélt nekünk.

Először is tegyük tisztába az alapfogalmakat! A gasztroenterológia a belgyógyászaton belül speciálisan az emésztőszervi betegségekkel foglalkozó szakterület. A gasztroenterológus pedig az az orvos, aki az emésztőszervek, így a nyelőcső, gyomor, máj, epeutak, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél betegségeit vizsgálja, gyógyítja, a beteg panaszai és tünetei alapján elvégzi azokat a vizsgálatokat, amik a pontos diagnózis felállításához szükségesek.

AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS

Ha sikerült bejelentkeznünk, és ezt követően el is jutottunk a rendelőbe, a következőkre számíthatunk: az első vizsgálat során a legfontosabb a beteg alapos kikérdezése, az anamnézis felvétele. Ilyenkor az aktuális panaszokon kívül az orvos a kórelőzményekről, így az előző betegségekről, műtétekről, a rendszeresen szedett gyógyszerekről, esetleges allergiáról, túlérzékenységről gyűjti be információt. Emellett nagyon fontos, hogy a beteg beszámoljon az orvosnak az étkezési szokásairól, főleg, ha felmerül, hogy a panaszok hátterében valamilyen élelmiszer, vagy annak valamilyen összetevője is szerepet játszhat.

A szakember a beteg családjában előforduló jelentősebb betegségekről is az első konzultáción informálódik. Miért? Mert az egyes betegségekre való hajlam családon belül öröklődhet – ilyen például a hazánkban második vezető halálokként szereplő vastagbélrák – és ha egy-egy ilyen betegség már az anamnézis során kiderül, az orvosnak és magunknak is sok időt megspórolhatunk a további kivizsgálásokra vonatkozóan.

Az első orvos-beteg találkozás során kerül sor a beteg fizikális vizsgálatára. Ezt követően a kórelőzmények feltérképezése és az esetleges fizikális eltérések alapján állítja fel az orvos az úgynevezett iránydiagnózist, majd ennek megfelelően rendeli el a vizsgálatokat.

HA TÖBB VIZSGÁLATRA VAN SZÜKSÉG

Milyen vizsgálatokat rendelhet el a gasztroenterológus? Lássuk csak! Szinte minden esetben kér laborvizsgálatot, ami magába foglalja a vérvételt, vizelet és székletvér vizsgálatot, széklettenyésztést. Legtöbbször nagy laborra van szüksége a tisztánlátáshoz. Ennek része a vérkép, a gyulladásos paraméterek, máj-, hasnyálmirigy-, vesefunkció, elektrolitok, vérzsírszintek, vércukorszint, de néha speciális laborvizsgálatokra is szükség lehet.

Elküldheti a beteget a legáltalánosabb képalkotó vizsgálatra, a hasi ultrahangra, ami leginkább a nem üreges hasi szervekről, így a máj, epehólyag, vesék és a lép szerkezeti eltéréseiről ad megfelelő információt. Sajnos ez az egyszerű diagnosztikai módszer a gyomor, a belek és a hasnyálmirigy vizsgálatára már nem annyira alkalmas, ezeknek a betegségeknek a gyanúja esetén további eszközös vizsgálatokra kerülhet sor (hasi CT vagy MR, illetve endoszkópos vizsgálatok).

Amennyiben gastroscopiára (gyomortükrözés) van szükség, ami a tápcsatorna felső szakaszának, a nyelőcsőnek, gyomornak, nyombélnek az átvizsgálását jelenti, akkor a vizsgálat során egy flexibilis video endoszkópot vezetnek a beteg száján át a felső tápcsatornájába. Ennek köszönhetően válik felismerhetővé a refluxbetegség, a gyomor- és nyombélfekély, de az esetleges daganatok, gyulladások is láthatóvá válnak. A diagnózis pontosítása céljából a látott elváltozásból szövettani mintavétel történik, illetve, ha kóros jellegű elváltozást találnak, azok eltávolítására is lehetőség van. A vizsgálat néhány percig tart, különösebb előkészületet nem igényel azon kívül, hogy előtte 6 órával enni, 2 órával előtte pedig inni már nem tanácsos.

Ha colonoscopiát (vastagbéltükrözést) rendel az orvos, akkor a végbélen keresztül egy arra alkalmas flexibilis eszközt vezetnek be az ember gyomrába, hogy az emésztőtraktus alsó szakaszán, a végbélben, a vastagbélben, és vékonybél utolsó szakaszán levő elváltozásokat meg tudják vizsgálni. Ennek segítségével ismerhetők fel az olyan, gyulladásos bélbetegségek, mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség, a fekélyek, polipok, és a vastagbél betegségének számító diverticulosis is. A vastagbéltükrözésnek egyébként kiemelkedő szerepe van a vastagbélrák szűrésben, ugyanis a vizsgálat során felismerésre kerülhetnek a vastagbélben levő polypusok, amikből bizony daganatok is kifejlődhetnek. Ezek korai eltávolításával pedig megakadályozható a rák kialakulása. A vizsgálat előkészületet igényel, ami néhány napos speciális étrendet és hashajtást jelent. A legtöbb helyen lehetőség van a vizsgálatot altatásban vagy bódításban elvégeztetni, így elkerülhető a vizsgálat során befújt levegő okozta, szélgörcshöz hasonlítható kellemetlen érzés.

Számos gasztroenterológiai betegség diagnosztizáláshoz kilégzéses vizsgálatokra van szükség. Ilyen például a 13C-urea kilégzési teszt, amivel a gyomor Helicobacter pylorival történő fertőzöttségét tudják kimutatni. A laktulózzal végzett H2 kilégzési teszt során a bélbaktériumok aktuális állapotáról nyerhetnek információt. Ugyanezt a vizsgálatot laktózzal elvégezve a laktózintolerancia, fruktózzal pedig a fruktózintolerancia diagnosztizálható.

A TEST ÉS A LÉLEK KAPCSOLATA

Ha a fenti diagnosztikus eszközöket felhasználva sem sikerül a beteg panaszainak a hátterében szervi elváltozást igazolni, felmerül, hogy a panaszok hátterében valamilyen lelki ok állhat.

Azt már az ókori görögök óta tudjuk, hogy a test és lélek elválaszthatatlan egységet alkot, így a lelki egyensúly bármilyen felborulása könnyen vezethet fizikális eltérésekhez. Gondoljunk csak arra az esetre, ha valami miatt nagyon izgulunk és szinte görcsbe áll a gyomrunk. Ahhoz azonban, hogy kimondhassák, hogy a betegség pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű, minden kétséget kizáróan el kell végezni a szervi hátteret kizáró vizsgálatokat. Amennyiben igazolást nyer, hogy csakugyan a lelki okok dominálnak a betegség kialakulásában, a szakorvos a kezelésben segítséget kérhet pszichológustól, pszichiátertől, illetve pszichoterapeutától is.

Fontos megjegyezni, hogy a betegség lefolyásában, kimenetelében a szervi háttérrel rendelkező betegségek esetében nagy szerepe van a lelki tényezőknek.  A legjobb lenne, ha a betegek komplex kezelésének részét képezni a testi mellett a lelki segítségnyújtás is. Ehhez pedig az lenne ideális, ha minden gasztroenterológus egy kicsit pszichoterapeuta is lenne, azonban ehhez az orvosok szemléletváltásársa is nagy szükség van.


A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.