AZ ÉTELALLERGIA TÜNETEI NEM SPECIFIKUSAK

Az ételallergiák hátterében a szervezet kóros immunreakciója áll. Ezt a reakciót általában a táplálék fehérjekomponense váltja ki, és ez a folyamat a táplálék ismételt fogyasztásával reprodukálható. A tünetek gyakran nagyon általánosak, nem specifikusak, ezért könnyen összetéveszthetők. A betegség különböző aspektusairól a Bethesda Gyermekkórház II. belgyógyászati osztályvezető főorvosa és a gasztroenterológiai ambulancia vezetője, Dr. Czelecz Judit beszélt nekünk.

Sokan és sokszor gondolnak ételallergiára maguk vagy gyermekük tünetei kapcsán. Még akkor is, amikor egyáltalán nem kellene. A laktóz-intolerancia esetében egy bizonyos enzim nem működik jól a szervezetben. Ennek bizony semmi köze az allergiához, mégis hasonló tüneteket produkál.

GYAKORIAK A GYOMOR- ÉS BÉLRENDSZERT ÉRTINTŐ TÜNETEK

A leggyakoribb ételallergia a tejfehérjeallergia, emellett a szója, tojás, hal, búza, olajosmagvak, hüvelyesek okoznak leggyakrabban tünetet, de sajnos gyakorlatilag bármelyik sokkal ritkábban fogyasztott ételnél is előfordulhat allergiás reakció. A tünetek leggyakrabban – 50-70 százalékban – a gyomor-bélrendszert és a bőrt érintik. Ilyenek például a visszatérő hasfájás, a széklet állagának, színének, szagának, gyakoriságának megváltozása, az étvágytalanság, a korai teltségérzet, a hányinger, hányás, súlyállás vagy akár a fogyás is. A bőrtünetek között a bőrviszketés, a csalánkiütés és az ekzema a leggyakoribb.

20-30 százalékban a légúti tünetek dominálnak: felső- és alsó légúti hurutok, elhúzódó köhögés, nehézlégzés vagy visszatérő fülgyulladás. Többször találkozunk azzal az érdekes szülői megfigyeléssel, hogy a gyermek viselkedésében is változás áll be. Ennek pontos magyarázatát még nem ismerjük.

"Szerencsére igen ritkán találkozunk súlyos, az egész szervezetet érintő, életveszéllyel járó anafilaxiás reakcióval, ennek előfordulása esetén azonban minél gyorsabb, nagyon részletes allergén felkutatás szükséges, hiszen az újabb találkozás az allergénnel akár halálos szövődménnyel járhat" – figyelmeztet a doktornő.  

A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA SOKSZOR HOSSZADALMAS

A táplálékallergia alapvetően egy gyorsan és lassabban jelentkező tünettannal jelentkezhet. Az úgynevezett IgE-mediált reakció esetén az allergén elfogyasztása után két órán belül jelentkeznek a tünetek.  Ezekben az esetekben az ok-okozati egybeesés könnyen megfejthető.

A lassabban, az úgynevezett nem IgE-mediált reakció esetén jelentkező tünetek sokszor komoly kihívás elé állítják az orvost, ekkor elengedhetetlen egy részletes étrendi-tüneti napló pontos vezetése, ez alapján jobban kinyomozható a bűnbak. A lassú allergiás reakciók esetében még az is nagyon megnehezíti a helyzetet, hogy ilyenkor az allergiát kivizsgáló módszerek sem túl célravezetőek. Az általános gyakorlatban elvégzett bőrpróba (Prick-teszt) vagy a specifikus ételpanel vizsgálat is az IgE-mediált, gyors típusú allergia alátámasztására szolgál, a nem IgE-mediált, késői reakció igazolására teljesen alkalmatlan. Nem véletlen alapigazság, hogy az ételallergia klinikai diagnózis: az allergén megvonással járó panaszmentesség, majd a visszaterhelés során megtapasztalt konzekvens tünetek a perdöntőek a diagnózis kimondásában. Így fordulhat elő könnyen, hogy a gasztroenterológiai rendelésen a szülők legnagyobb csodálkozására nem is végeznek diagnosztikus vizsgálatot, hanem „csupán” (a nagyon precíz anamnézisfelvételt követően) az eliminációs diéta és az újraterhelés menetrendjét beszélik meg az orvossal.

Mivel nem létezik olyan laboratóriumi módszer, amivel egyértelműen igazolható vagy cáfolható lenne az allergia, a szakorvosok gyakran eltekintenek a gyermekek számára kellemetlenséget okozó vizsgálatoktól. A diagnózis alapja tehát az allergén megvonásával és visszaterhelésével járó klinikai próba lesz. Sajnos a szülők a legtöbbször azonnali megoldást akarnak és nehezen fogadják el a fenti megoldást. A gasztroenterológusok gyakran találkoznak olyan, a szülők által magánszorgalomból elvégeztetett IgG-ételpanel eredménnyel, aminek nincs helye az allergia diagnosztikájában. De éppen ilyen gyakori a tudományosan teljesen megalapozatlan Vega-teszt, vagy a biorezonancia, és a széklet- vagy hajanalízis is.

A KOMPONENS ALAPÚ VIZSGÁLATOK DRÁGÁK, DE JÓK

Az IgE-mediált allergia pontosabban felgöngyölíthető a komponens alapú vizsgálatokkal, amelyek itthon még viszonylag sokba kerülnek. Miért jók ezek a vizsgálatok? Többek között azért, mert nagyon fontos gyakorlati információkat tartalmaznak. Például kiderülhet belőlük, hogy az allergén mennyire hőstabil. Tehát hogy hőkezeléssel, sütéssel, főzéssel lebomlik-e. Mert ha igen, akkor hiába tartalmaz az étel az allergént, 180 celsius fokon jól megfőzve vagy megsütve máris fogyaszthatóvá válik. De az is megtudható ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével, hogy a földimogyoró allergiánk mennyire lesz életre szóló vagy veszélyes. 

MEG KELL TALÁLNI A KÜSZÖBÉRTÉKET

A táplálékallergia terápiája az allergén étrendből történő kivonását jelenti. Ez elméletben nagyon könnyű, de a gyakorlatban annál nehezebb megvalósítani. Az orvosi javaslatok mindennapi életbe történő átültetésekor nagyon fontos szerepük van a dietetikusoknak, akik ezek alapján a javaslatok alapján egy minden részletre kiterjedő étrendet állítanak össze a pácienseknek.

Mindeközben odafigyelnek a kiegyensúlyozott étkezésre és a hiányállapotok elkerülésére is. A betegek többségénél egyébként nincs szükség a nagyon szigorú allergénkivonásra, mivel a szervezet egy bizonyos mértékig tolerálja ezeket az allergéneket. A trükk az, hogy az orvosoknak meg kell találniuk ezt a bizonyos küszöbértéket, amikor a szervezet még nem reagál rosszul arra a bizonyos allergénre.

AZ ÉTELALLERGIA KINŐHETŐ

A végső diagnózis sokszor óriási terhet ró a gyermekre és az egész családra. A jó hír az, hogy az ételallergia az esetek döntő többségében pár hónap vagy év után megszűnik és a gyerekek kilencven százaléka kinövi. Elhúzódó tünetek esetén sem kell aggódni, hiszen azok sem jelentik azt automatikusan, hogy felnőttként is megmarad az allergia. Természetesen itt is vannak kivételek:  a földimogyoró-, mogyoró- és a halallergia esetén ez az arány sokkal kisebb, ilyenkor gyakran életre szóló eliminációs étrend szükséges.

Gyakran kérdezik, hogy ha már van allergiás a családban, és nem akarjuk, hogy a születendő gyermek is allergiás legyen, kell-e a kismamának diétáznia. Mivel a diétával az ételallergia ebben az esetben nem előzhető meg, ezért a válasz egyértelműen nem. Ha az újszülöttnek nincs tünete, akkor a szoptatás alatt sem kell az édesanyának diétáznia. Jó hír az allergiás családok számára, hogy a születési sorrend emelkedő száma csökkenti az allergia kialakulásának valószínűségét.

KAPHATNAK-E OLTÁSOKAT A TOJÁSALLERGIÁSOK?

Közismert, hogy több oltóanyag csirkeembrió szöveten vagy embrionált tyúktojásban szaporított oltóanyagvírust tartalmaz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tudjuk: igazolt tojásallergia esetén a biológiailag aktív influenza teljes vírus vakcinát, a kullancs encephalitis és a sárgaláz elleni oltást NEM kaphatja meg a gyermek. Az influenza split oltás tojás reziduumot tartalmaz csupán, ez bizonyos esetek megadható, de a szülőknek az oltás beadatása előtt mindenképpen konzultálniuk kell egy oltási szakemberrel. Ugyanakkor az MMR-oltás, amit csirkeembrión szaporítanak, nem tartalmaz tojásfehérjét, így azt tojásallergiás gyermek is megkaphatja.

A cikk a Bethesda Gyermekkórház II. belgyógyászati osztály gasztrológiai ambulanciájának vezetője, Dr. Czelecz Judit együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Tényleg csak tavasszal leszünk allergiásak?
Mit kell tudni az allergiáról?
Mi okozza a légúti allergiát?